Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Vincze Ildikó: A sütőharang használata a beliianniszi görögök körében
Alba Regia 37 (2008) Szent Vaszil Thesszáliában) kezdetű népdalt énekelték. A család férfi tagjai, és a jelenlevő barátok a sgiri vagy konca nevű kártyajátékkal ütötték el az időt, hogy megtudják hozzájuk pártol-e a szerencse a következő évben. Ezt a modern népszokást a férfiak és nők ma már együtt gyakorolják. Éjfélkor a következő köszöntő szöveg hangzott el: Kali Kirónia! Pollá Hronia! (Boldog Új Évet!), a köszöntőt: a Tu hronu ssptin patrída! (Jövőre már otthon!) mondattal zárták, amely a rövid emigráció reményében hosszú évekig minden görög ünnepen elhangzott. Az újév első napján nem adtak ki semmit a házból és nem is kértek, nehogy a jószerencse távozzon, vagy a balszerencsét beengedjék. Ennek a családi hagyománynak a Beloianniszban történő közösségi újjáéléséről a Szent Demeter Szent Heléna és S^ent Konstantin ortodox templom felszentelése óta beszélhetünk (1996). A kezdeményezés az Országos Görög Önkormányzat által évenként más és más reprezentatív helyszíneken megtartott közös pitavágással indult el, így az eseménynek kialakult egy templomi, illetve egy profán helyszíne is. A görög faluban a vaszilopiták felszentelésére az újévi templomi liturgia befejezése után kerül sor. A résztvevők kezdetben a hagyománynak megfelelő sós és édes pitákat sütötték meg, napjainkban azonban már Görögországból is rendelnek egy többszemélyes „hivatalos” pitát. Az ünnepi asztalra kerülnek még olyan görög karácsonyi csemegék is, mint például a ks^erus^ karpusz (mogyoró, mazsola) vág a kurambiedesz (karácsonyi dióskifli). A pitákat a falu protopresbitere (esetenként a bécsi metropolita) szenteli meg és vágja fel, amelyet a jelenlevők együtt fogyasztanak el (3-4. kép). A budapesti görög közösség a vaszilopita felvágásának közösségi ceremóniáját az Országos Görög Önkormányzat szervezésében, a Magyar-Görög Kereskedelmi Kamara támogatásával rendezi meg. Itt minden esetben Görögországból hozatják a vaszilopitát. Az ünnep egy hivatalos köszöntővel kezdődik, amelyet az önkormányzati görög iskola tanulóinak verses folklór-és tánc műsora kísér, akik újévi és vízkereszti kalandákat (köszöntőket), vagy közkedvelt táncokat adnak elő, ezt követi a pita megszentelése, felvágása, és közös fogyasztása. IRODALOM BÁTKY 1991 Bátky Zsigmond: Pempők, kásák, sütés-pirítás nyílt tűdnél, in: Magyarság néprajza I. kötet. (Szekszárd 1991) 45-46. Caruha Vangelio 1998 Caruha Vangelio: A magyarországi görögök (Budapest 1998). CSÁKI 1955 Csáki Éva: Török-magyar szótár (Budapest 1955) 76. GAZDAG 2001 Gazdag Nóra: Vassjlópita vágás a Duna palotában, in: Enimerotiko Deltio, 2001. jan. 1. GyÖRKÖSSY-KAPITÁNFYY-TEGYEY 1990 Györkössy Alajos - Kapitánffy István - Tegyey Imre: Ógörög-magyar szótár Budapest 1990) 590. HOFFMANN Hoffmann Tamás: Az európai parasztok. Az étel és az ital (Budapest) 378. KIS LAJOS 1989 Kis Lajos: A sütőharang elnevezései a magyar nyelvjárásokban, in: Nyelvtudományi Közlemények XC (1989) 162-172. KISBÁN 1970 Kisbán Eszter: A kenyér a táplálkozási kultúrában, in: Népi Kultúra — Népi Társadalom IV (Budapest 1970) 97-125. LAOGRAFIKO IMEROLOJIO 1986 Laografiko Imerolofio (Athén 1986). LUKOPULU 1984 Lukopulu Dimitri: Etolike ikis^szszkevi ke trofe (Athén 1984) 52. Moray 1994 Mohay András: Üjgörög-magyar kéziszótár (Budapest 1994) 332. NAGYNÉ SZABÓ 1999 Nagyné Szabó Antigoné: Négy testvér (Budapest 1999). RÖMER 1966 Römer Béla: A sütőharang a történelem előtti időktől napjainkig in: Ethnographia LXXVII (1966) 390-422. TÁTRAI 1987 Tátrai Zsuzsanna: Sütőbura, in: Magyar Néprajzi Lexikon, 4. kötet (Budapest 1987) 510. SZERTARIDOU 2000 Szertaridou Elefteria: Kopszjmo vaszjlópita, in: Enimerotiko Deltio, 2000. jan. 8. 112
