Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa a Dunántúlon és Szlavóniában
gabonaféléket és az 1-3 égő gyertyát a karácsonyi asztalon együtt tartották. Fenyőfát a baranyai szerbek korábban nem állítottak. A karácsonyfa megjelenése a baranyai délszlávoknál az 1880-as évekre tehető.96 A szlavóniai magyaroknál (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu — Verőce m.) az 1930-as évekig karácsonyfa helyett rozmaringágra akasztottak almát, szőlőt, diót, kis csengőt, kötöztek gyertyát. Azóta már fenyőfát ötösf étnek az ólcsában, a ma már kamrának használt melléképületben. A karácsonifát ~ karácsonfát a porontyoknak a% anyikák őtösytetik. Talpba teszik vág}' babbal teli fazékba állítják, amit szép törülközővel vagy krepp-papírral tekernek körül, hogy a bab ne lásson ki. A karácsonyfát karácsonyi cukorcA (szaloncukor), habcsókkal, aranyporral festett dióval, mézeskaláccsal, gyertyával, csillagszóróval, angyalhajjal, arany és ezüst szállal díszítik. Tetejébe papír angyalkát tesznek. Alája alma, lucabúza kerül. A feldíszített karácsonyfát az ablakon át teszik be a szobába. Újév után levetkesytetik. A kórógyiak templomi karácsonyfájáról jegyezte fel Penavin Olga: „Van a templomba karácsonfa, magos, a nagylányok díszítik fen. Amiko a műsor kész, a gyerekek csomagot kapnak. A szülők má előb vitek zsírt, cukrot, lisztet, tojást, ebü sütnek. A csomagokat a tisztelendőnenike osztya ki.”97 A karácsonyfa megismertetésében, elterjesztésében nagy szerepet játszottak a fővárosban és a városokban polgárcsaládoknál szolgáló, majd férjhezmenetelük után a falujukba visszatérő cselédlányok is. Oroszlányban (Komárom m.) az első világháború után a városokban szolgáló lányok, asszonyok honosították meg a karácsonyfa-állítást.98 Alba Regia 36 (2007) IRODALOM Arnold 2000 Arnold Mária: A téli időszak jeles napjai Herenden, Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok XIX (2000) 117-13 L BALÁZS Kovács 2003 Balázs Kovács Sándor: Karácsony a Tolna megyei néphagyományban, A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXV (2003) 117-152. Bevi LAQUA Borsody 2005 Bevilaqua Borsody Béla: A Víziváros. Művelődéstörténeti tanulmány (Budapest 2005) BoNOMI 1933 Bonomi Jenő: Az egyházi év Budaörs német község nyelvi és szokásanyagában, tekintettel Budaörs környékére (Budapest 1933) BOTÍK2001 Botík, Ián: Slovenskí Cborváti. Etnokultúmy vívin z pohl’adu spolocenskovednych poynatkov (Bratislava 2001) BURGHARDT-SZEKERES 1990 Burghardt-Szekeres Klára: Falutörténet és népbagyomány Száron (Szár 1990) CSEPINSZKI 1980 Csepinszki Mária: Karácsonyi szokások Szennában, Somogyi Honismereti Híradó 1980/1. 78-81. (Kaposvár 1980) CSOÓRI 1997 Csoóri Sándor: Három gyertya a karácsonyfára, Magyar Nemzet 1997. december 24., 21. Deisinger 1970 Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai, Studia Comitatensia I. (1970) 167-183. DEMETER 2005 Demeter Zsófia: Dr. Ecsedy (Havranek) József töredékes visszaemlékezése, Alba Regia XXXIV (2005) 127-136. Dkmeter-Gf.LENCSÉR-LukáCS 1990 Demeter Zsófia — Gelencsér József — Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza (Székesfehérvár 1990) EBELE 1990 Ebele Ferenc: Magyarpo/ány (h.n. 1990) ECSEDY 2005 Ecsedy Judit: Hereiek Szilsárkányból 1948-1956. Családi olvasmány és képeskönyv, (Budapest 2005) FEKETE 1973 Fekete István: Tarka rét. Elbeszélések és versek (Budapest 1973) Fekete 2000a Fekete István: Régi karácsony. Elbeszélések (Budapest 2000) FEKETE 2000b Fekete István: Ballagó idő. Életrajzi regény (Budapest 2000) FÉL 1941 Fél Edit: Kocs 1936-ban. Néprajzi monográfia (Budapest 1941) FÖLDI 1991 Földi Józsefné (szerk.): Népi élet, népszokások a régi Oroszlányban (Oroszlány 1991) GAÁL1977 Gaál Károly: Zur Volkskultur der Magyaren in der Wart. Die Obere Wart (szerk.: Triber, Ladislaus) 325-350 (Oberwart 1977) GAÁI. 1985 Gaál Károly: Kire marad a kisködmön? Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához (Szombathely 1985) Gaál 1994 Gaál Károly: Gondolatok a bárom burgenlandi nyelvcsoport hagyományos kultúrájáról, Néprajzi Látóhatár III. 3-4. (1994) 18-45. GELENCSÉR 1990 Gelencsér József: A századelő karácsonyfája. „Örökzöld fenyőfácska, csillogó dísszel,” Fehérvár 1990. 11-12, 14-15. GELENCSÉR—LUKÁCS 1991 Gelencsér József — Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében (Székesfehérvár 1991) Grenczwein 1999 Grenczwein Ferenc: A régi karácsonyok emléke Száron, Honismeret XXVIII (1999) 6, 63-65. HAJÓS 1941 Hajós Elemér: Karácsonyi és újévi népszokások a Rábaközben, Soproni Szemle V. (1941) 25-31. 96 SarosáCZ 1974,283. 97 PENAVIN 1975,11.25-27. 98 VÉGVÁriné Babirák 1999,380. 39
