Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Alba Regia 36 (2007) rétek 334. és 369. sír), valamint Szent István érméje (Csongrád-Bokrospart) és egy ismereden érme (Deszk D temető 119. sír) keltez inkább all. század elejére, mint korábbi időre.76 A Szent István érmével keltezett csongrádi sír a besenyőtelki 9. sír anyagához még egy párhuzammal kapcsolódik: mindkét sírban az egy típusba tartozó karperecek kísérőleleteként filigrándíszes nyakperecet találtak. 2. Gyűrű A 6. sír halottjának diszkeden, bronz, félkörátmetszetű karikagyűrűje a Besenyőtelek-Tepélypusztai I. temető 12. sírjából előkerült gyűrű analógiájának tekinthető. A ruházat díszei 1. Ingnyak-dís^ek A temető 1. sírjában rombusz alakú ingnyak-díszeket tártak fel. A rombusz alakú ingnyak-díszek eddig legnagyobb számban a Maros-Körös-Tisza vidékéről és a Duna-Tisza közének azzal szomszédos sávjából kerültek elő.77 Viseletűk a 10. század első kétharmadára jellemző, a kora Árpád-korban már eltűntek.78 Összegyűjtésüket Bálint Csanád végezte el.79 A 8. sírban egy ritkának számító verettípus három darabja volt. A veret aranyozott ezüst, teste ovális alakú, két végén pedig egy-egy hármaskaréj látható. Ugyanilyen hármaskaréj díszít egy Mezőtúron előkerült rombuszalakú ingnyakdíszt, de ott a hármaskaréj a veretnek nem a két végét, hanem — feltehetően a veret formája miatt — a rombusz mind a négy sarkát díszíti.80 A besenyőtelkihez formailag hasonló veret került elő a Besenyőtelek mellett található Dormánd-Hanyipusztán. A dormándi veretnek is ovális teste van és két végén megtalálható a hármaskaréj,81 de a test díszítése teljesen eltér a besenyőtelki veret díszítésétől. A veret funkciója, kidolgozásából ítélve, ingnyak-dísz lehetett, ez a típus a rombuszalakú ingnyak-díszeknek egy átalakított, díszesebb formája. 2. Öntött füles bron^gomb Az 1. sírból került elő egy darab, a 10-11. századi temetőkben általánosan elterjedt díszítetien, tömör, bronz fülesgomb. 3. Díszítettfüles félgombok A két darab öntött bronz, díszített füles félgombot szórványként találták a temető területén. E példányokhoz teljesen hasonló darab a közölt anyagban nem ismeretes. A díszített füles félgombokon nagy változatossággal fordulnak elő minták. A gombok díszítésük alapján több csoportba sorolhatók: a) A gomb felénél, alsó harmadánál egy, illetve több párhuzamosan körbefutó vonal látható, melyekhez a gomb aljától sugarasan rovátkák futnak. Ez a leggyakrabban előforduló típus: Bezdéd 5. sír,82 Edelény-Derékegyháza dűlő,83 Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút 10. sír,84 Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút 17. sír,85 Hajdúszoboszló- Arkoshalom 263. sír,86 Karos-Eperjesszög I. temető,87 Karos-Eperjesszög III temető 5. sír,88 Püspökladány-Eperjesvölgy 289. sír,89 Püspökladány-Eperjesvölgy 459. sír,90 Sárrétudvari-Poroshalom 1. sír,91 Szőreg-Homokbánya A sír,92 Szőreg-Homokbánya 40. sír,93 Tiszabezdéd-Harangláb-dűlő 14. sír,94 Zemplénagárd.95 76 KOVÁCS 1994,120-136. 77 RÉVÉSZ 1996,94. 78 Szőke 1962,77. 79 Bálint 1991,263. és XLIV. tábla 4. ^SUPRA^, 26. 81 RÉVÉSZ 1996a, 255-261. 82 Hampel 1900,606-607. 83 K. VÉGH 1970,79-80., III. tábla 12. kép. 84 M. NEPPER 2002,50., 19. tábla 1 -3,4-6. 83 M. NEPPER 2002,51., 19. tábla 12. 88 M. NEPPER 2002,101., 108. tábla 6. 87 DóKUS 1900,53. 88 RÉVÉSZ 1996,34., 114. tábla 6. kép 89 A HONFOGLALÓ..., 254., M. Nepper I. szócikke. 80
