Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők

3. Meghatározhatatlan vastárgy. Egyik része téglalap alakú, melynek két sarkából indulva egy keskeny, összekötő részhez kapcsolódik, az összekötő rész másik oldalán egyik részen ívelt, gombafejhez hasonló alakzat látható (6. tábla

1. kép).

4. Vas hevedercsat. Karikájának egy része hiányzik. A csattüske egy része a karikához korrodálódott, a többi része hiányzik (6. tábla 4. kép).

5. Két darab csondemez, feltehetően eredetileg a tegez csontborításához tartoztak. Az egyik darab vékony, téglalap alakú, végei ferdén letörtek. A másik darab szélesebb téglalap alakú, hátoldalán kis rozsdás vasdarabbal valamint rozsda nyomaival (6. tábla 2. kép).

6. Kengyelpár. Egyiknek a talpalója letörött, ebből egy rész megvan, de a korrodálódás miatt nem illeszthető egyik szárhoz sem (8. tábla). A másiknak csak egyik szára ép, a másik szára és talpalója, bár töredékeiben megvannak, nem illeszthetők össze (9. tábla).

13. sír: Teljesen feldúlt lovassír, az emberi és lócsontok a sírban összekeveredtek (23. tábla 1. kép).

Mellékletek:

1. 7 darab töredékes íjmerevítő csondemez (11. tábla 1-5. kép és 12. tábla 1-2. kép).

2. Csikózabla 12 darab töredéke (10. tábla 1-8. kép).

3. 9 darab tegezvasalás (12. tábla 3. kép).

4. 4 darab állatcsont.

14. sír: Feldúlt, jelképes lovas temetkezés (23. tábla 2. kép). A sírban az emberi csontokat feldúlva találták, lócsontra utaló jel nem volt, csak egy kengyelpár.

Mellékletek:

1. 7 darab tegezvasalás töredéke (14. tábla 1. kép).

2. 5 darab nyílcsúcs (15. tábla 1-5. kép).

3. Kengyelpár. Mindkét vasból készült kengyel töredékes. Egyiknek jelenleg hat darabja van meg, de ezekből a kengyel nem állítható össze (13. tábla 1. kép). A másik kengyel az előbbinél kisebb méretű, két darabja van meg, egyik szára hiányos, eredeti állapotába ez sem állítható össze (14. tábla 2. kép).

Szórványleletek:

1. Kis méretű, ívelt bronz drót. Feltehetően sodrott nyakperec vagy karperec töredéke (15. tábla 6. kép).

2. Bronzból készült, díszített, körte alakú füles félgomb. Testét a fül alatt három párhuzamos árok díszíti, az alsó alatti minta elmosódott. Egyik oldalán a körbefutó rovátka alatt egy, a csúcsával a gomb közepe felé mutató háromszög látható. A gomb alsó szélétől a közepéig szintén egy háromszög van, melyben egy kisebb háromszög látható (15. tábla 11. kép).

3. Bronzból készült, díszített, körte alakú füles félgomb, feltehetően az előző párja (15. tábla 12. kép).

4. Gyöngyök (15. tábla 7-10. kép).

Alba Regia 36 (2007)

A fej és a nyak ékszerei

1. Hajkarikák

Az 1. sírban talált ezüst, csepp alakú hajkarika párhuzamait megtaláljuk többek között Halimbán, ahol már a temető első fázisához tartozó sírokból is előkerültek hasonló példányok (514, 619, 817, 850. sírok). Ennek alapján viseletűkkel már a 10. század második felétől számolhatunk. A halimbai temető második fázisához tartozó sírokból előkerült darabok kísérőleletei nagyobb méretű, nyitott karikák, a harmadik fázisban S-végű karikák.45

A Zalavár-községi I. számú temetőben három sírban volt csepp alakú hajkarika, ezek mindegyike bronzból készült. Tettamanti S. körte alakú karikának nevezi e típust és úgy véli, hogy ezek all. századnál korábban nem jelennek meg.4*

Öt hasonló példány került elő Pusztaszentlászló temetőjéből. Az ásatók megfigyelései szerint a karikának több viseleti funkciója lehetett. Egyrészt, mint varkocsszorítót használták (117. sír), másrészt előkerülési helyük alapján feltételezhető, hogy az S-végű karikákat tartó pántnak a varkocsba vagy a homlokpántba való beakasztására szolgáltak (159, 172, 196. sírok).47

45 TÖRÖK 1962,142-144., IX., X., XII. tábla, SZŐKE-VÁNDOR 1987, 53.

46 Tettamanti 1971,219.

47 Szőke—Vándor 1987,54.

77