Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Alba Regia 36 (2007) Temetkezési szokások A temető 13. sírját a 14. sír részben átvágja. Mivel a 13. sír környékén egyébként tágas üres tér van, az ásató feltételezte, hogy a 13. sír korábban elhunyt női halottjához közel akarták megásni férje sírját, ez azonban nem túl valószínű. A két sír megásása között olyan hosszú idő telt el, hogy az új sír megásásakor a 14. sír halottjának mind a koporsóját, mind a karját szét tudták dúlni, vagyis ezek már elkorhadtak, a sír ereded helye nem nagyon látszhatott. Ugyanez lehetett a helyzet a 17. és 19. sír esetében is. A 7-10. gyermek síroknak feltételezhetően előre kijelölt helye volt, közelükben felnőtt sírt nem találtak. A temetőben két padmalyos sír volt (11. és 19. sírok), mely utalhat 10. századi szokás továbbélésére. Eddig a Kárpát-medencében kevés padmalyos sír került elő a 10-11. századból. Tettamanti Sarolta létüket avarkori hagyomány továbbéléseként értelmezte.38 * Az általa összegyűjtött padmalyos illetve padkás sírok száma az azóta eltelt időszakban az újabb ásatások eredményeképpen növekedett, de még így is csekélynek mondható. Ez esetleg magyarázható azzal a ténnyel, hogy a korszak temetői gyakran homokos területen voltak, ahol a sírokat nehéz megfigyelni és dokumentál-BESENYŐTELEK-TEPÉLYPUSZTA II. TEMETŐ 1975 júliusában Besenyőtelek-Tepélypusztán a Borsós halom közelében földgépek egy kiemelkedést letaroltak. Kurmai Árpád agronómus bejelentésére Szabó János Győző a helyszínre utazott és ott leletmentést végzett, melynek során egy 10. századi temető 14 sírja került elő. A temető a domb délnyugati hajlatában létesült, hossztengelye északkelet-délnyugati tájolású.40 A temetőt árok vette körül, mely az északkeleti oldalán szögletesen zárult.41 Temetőárkot több esetben sikerült már megfigyelni. Többek között Szabó János Győző, e temető ásatója, tárt fel temetőárkot, a káli temető ásatásakor. Kálón az árok nem volt folyamatos, a temető északkeleti részén pedig egyáltalán nem volt árok. Hasonló jelenség volt megfigyelhető Fiad-Kérpusztán is. Temetőárkot tárt fel Bóna István és B. Horváth Jolán Rácalmás-Göböljáráson,42 Bálint Csanád Szabadkígyós-Pálligeten,43 és M. Nepper Ibolya Püspökladány-Eperjesvölgyön.44 Árok a most ismert eseteknél valószínűleg sokkal többször vette körül a temetőt, de feltételezhető, hogy a 19. században valamint a 20. század elején nem fordítottak kellő gondot a megfigyelésére. Sajnos a Besenyőtelek-tepélypusztai temető nem teljesen feltárt, a sírok nagy része még feltárás előtt elpusztulhatott. A dokumentáció hiányosságai miatt e temető sírjainál is csak néhány esetben ismert a sírok tájolása és mélysége. 1. sír: Nyújtott testhelyzetű női csontváz. Medencelapátjai, alkarjai és bal combcsontjának felső harmada hiányoztak, csigolyái össze-vissza voltak dobálva. A váz hossza 169 cm (19. tábla 1. kép). Mellékletek: 1. 18 db rombusz alakú ingnyak-dísz. Kéregöntéssel készültek, szegélyük gyöngyözött, mely rombusz alakú mintát fog közre, hátterük aranyozott. 2. Csepp formájú, ezüstből készült hajkarika, egyik vége hegyes, másik lapos, két vége egymásra ér (2. tábla 1. kép). 3. Tömör bronz fülesgomb. Füle letört, felületének egyik oldalán ovális bemélyedés látható (2. tábla 2. kép). 4. Ólomkereszt? A sírrajzon az ásató feljegyezte meglétét, a leletek között azonban már nem volt. 2. sír: Nyújtott testhelyzetű csontváz. Lábfejei és jobb alkarja hiányoztak, bal alkarja a medencére hajlott. A váz hossza 144 cm (19. tábla 2. kép). Melléklet: Bronz S-végű hajkarika (2. tábla 3. kép). 3. sír: Nyújtott testhelyzetű férfi csontváz. Koponyája töredékes volt, jobb oldala a combcsontig hiányzott, csak a karcsontok voltak meg, egyik végükkel a bal oldali bordákhoz nye>módva. A csontváz hossza: 168 cm (20. tábla 1. kép). Melléklete nem volt. 4. sír: Nyújtott testhelyzetű, feltehetően női csontváz. Jobb karja a medencelapátra hajlott. A váz hossza 168 cm (20. tábla 2. kép). Melléklete nem volt. 38 Tettamanti 1975,90. 34 BENDE-LÖRINCZY 1997, 225. és 11. jegyzet. 40 SZABÓ 1976, 59-60. •» SZABÓ 1976,60. 42 B. Horváth Jolán szíves szóbeli közlése alapján. 41 SZABÓ 1970,264-272. 44 FODOR 1990,115. 75
