Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Melléklet: Bronz karikagyűrű a jobb kézen. A gyűrű zárt, külső felülete kissé domború (1. tábla 4. kép). 13. sír: Háton fekvő női csontváz. Bal alkarját könyökben csaknem derékszögben behajlították. Jobb combcsontja és jobb alkarcsontja eredeti helyéről elmozdult, miután a 14. sír gödre levágta a sír délnyugati oldalát. A váz hossza 150 cm (17. tábla 1. kép). Melléklete nem volt. 14. sír: Nyújtott testhelyzetű felnőtt csontváz. Alkarcsontjai bolygatott helyzetben voltak, koponyája összetört. A váz hossza 160 cm (17. tábla 2. kép). Melléklete nem volt. 15. sír: A sír mélysége 58 cm. Nyújtott testhelyzetű csontváz. A váz hossza 137 cm (18. tábla 1. kép). Melléklete nem volt. 16. sír: A sír mélysége 70-75 cm. Nyújtott testhelyzetű férfi csontváz. Karjai igen szorosan feküdtek a törzs mellett, bal alkarcsontja a bal medencelapátra csúszott. A váz hossza 162 cm (18. tábla 2. kép). Mellékletek: 1. Bronz szalagpántos köves gyűrű, a jobb kéz gyűrűs ujján. A gyűrű feje kör alakú, zöld köve rovátkolt drót foglalatban van. A pánt szélei helyenként csorbultak (1. tábla 5. kép). 2. Nyitott bronz karikagyűrű a bal kézen. A gyűrű végei elkeskenyednek. Átmetszete félkör alakú (1. tábla 6. kép). 17. sír: A sír mélysége 75 cm. A vázból csak a balra dőlt koponya, a bal felső kar, a lapocka, a kulcscsont, a bal sípcsont egy7 része, a szárkapocscsont és a bokacsontok maradtak meg bolygatatlanul. A sírgödör átvágta a 19. sír gödrét a délnyugati részénél. Melléklete nem volt. 18. sír: A sírban egy év körüli gyermek csontjai voltak egy halomban. Melléklete nem volt. 19. sír: A sírgödör csaknem teljesen üres volt, csak néhány csonttöredéket találtak benne szórványosan, összedobálva. A sírgödör dékmigati részét átvágta a 17. sír. Délkeleti sarkában egy 55 cm hosszú padmaly volt. Melléklet: S-végű bronz hajkarika a gödör hossztengelyében, a déli végétől 40 cm-re (1. tábla 7. kép). Alba Regia 36 (2007) A fej és a nyak ékszerei /. Hajkarikák A 8. sír kerek átmetszem bronzhuzalból készült, nyitott haj karikájának párhuzamai a honfoglalás kori magyarság vezető- és középrétegbeli sírjaiban egyaránt megtalálhatók.10 Anyaguk bronz vagy ezüst, de időnként aranyozták is őket. A karikák anyaga nem jelzi egyértelműen viselője társadalmi helyzetét, így például a karosi II. temető 11. sírjában nyugvó, veretes tarsollyal, palmettamintás lemezzel díszített szablyával ellátott halottja csak bronz karikát viselt.11 Szőke Béla fülben hordott karikának tartotta e típust,12 míg más kutatóink hajkarikának gondolják.13 Számuk egy síron belül általában kettő és a koponya két oldalán találhatók.14 A használatból a 10. század 60-70-es éveitől az S-végű hajkarikák szorították ki.15 Az S-végű hajkarikák legkésőbbi változata a 12. század elején jelenik meg.16 Aránylag vékony bronz-, ezüst-, néha vashuzalból készültek. Nagyméretűek, átmérőjük 40-60 mm között van.17 A Besenyőtelek-tepélypusztai I. temetőben talált S-végű hajkarika az imént említett nagyméretű hajkarikák közé sorolható. 10 * 12 13 14 15 16 17 10 Szőke 1962,65. ” RÉVÉSZ 1996,79. 12 Szőke 1962,95. 13 KÜRTI 1978,325., RÉVÉSZ 1996,79. 14 KÜRTI 1978,325. 15 Szőke 1962,35. 16 Mesterházy 1965,103-104. 17 Szőke 1962,86-87. 73
