Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN GÄRTNER PETRA GRIMM-MESÉK ÉS ILLUSZTRÁCIÓIK A 19. SZÁZADBÓL A meseillusztrációk vizsgálata iránt mindezidáig mérsékelt tudományos érdeklődés mutatkozott. Különösen szegényes a témához kapcsolódó magyar szakirodalom,1 a külföldi (elsősorban német) tanulmányok pedig a hazai mesekiadványokkal és azok illusztrációival nem foglalkoznak. A 19. századi magyar grafikát tárgyaló művek leginkább az egyes grafikai műfajokra,2 egy adott korszakra,3 vág)7 az alkotókra4 koncentráló monografikus munkák. Irodalmi műfajok illusztrálásával kapcsolatos tanulmányokkal elvétve találkozhatunk, meseillusztrációk tárgyalásával pedig legfeljebb említés szintjén egy-egy műben. Jóllehet a népmeséknek bőséges néprajzi szakirodalma van Magyarországon, a meseillusztrációk kérdéskörét ezekből csak néhány érinti.5 * Tanulmányomban a Magyarországon megjelent Grimm-mesék illusztrációinak történetét szeretném nyomon követni a kezdetektől egészen a 19. század végéig. Mivel e könyvek első, németországi megjelenése pontos dátumhoz köthető (1812), a vizsgálat kezdődátumának ezt az évet kell tekintenünk. A Grimm-mesék képei könyvillusztrációk. Az illusztrációk elemzését éppen ezért a képeket hordozó tárgyak, a könyvek vizsgálata felől kell megközelítenünk. Azt szükséges legelőször megállapítanunk, hogy kik forgatták kezükben ezeket a kiadványokat. A könyv olvasója ugyanis a műalkotások befogadója, ő a müélvező. Amikor felvázoljuk korszakunkból az olvasni tudók csoportjait, eg)7 tág horizontú képet kapunk arról, milyen közegbe kerülhettek az alkotások. De hogyan váltak az eredetileg felnőtteknek íródott mesék a gyermeki korosztály sajátjává? A befogadó közeg meghatározásán kívül a könyvnek az előállítása is szót érdemel. Melyik nyomda, kiadó jelentette meg Magyarországon a könyveket? Milyen kötetek, folyóiratok fémjelzik leginkább kiadói tevékenységüket? A meseillusztrációk a könyvekben szereplő szövegeknek valamiféleképpen a függvényei. Vizsgálatukhoz éppen ezért szorosan hozzátartozik a szövegek történetének nyomon követése. A Grimm testvérek meséit kísérő ábrázolások története Németországba nyúlik vissza. Az illusztrációk kiadásának ez a szakasza tekinthető a hazai művek előtörténetének. Ennek ismerete nélkül nem tudjuk elhelyezni a magyar anyagot a korabeli grafikai alkotások sorában, előzmény nélkülinek, gyökértelennek éreznénk őket. A művek alkotóinak megállapítása a legtöbb esetben nehézséget jelent, a szerzőt ugyanis sok helyütt nem tűntették fel a könyvekben. A készítő személye más könyvkiadásokkal való összevetés révén néhány esetben beazonosítható, de segítséget nyújthat az is, ha ismerjük a kiadó megrendelésére dolgozó grafikusok, metszők körét. 1. Az illusztrációk útja a közönséghez A Grimm-illusztrációknak a mesekönyvek a hordozói. Ez az a közvetítő csatorna, amelyen keresztül eljutottak a közönségig, mégpedig az olvasni tudó közönségig. Milyen közönségre számíthattak azonban magyarországi kiadásukkor a Grimm-mesék? Kinek a kezébe kerülhetett nálunk — ha volt erre példa — eredeti német kiadás? A felvilágosodás nagy érdeme, hogy szót emelt az írástudás általánossá tétele mellett, s ez a törekvése tovább gyűrűzvén nagymértékben gyarapította az olvasók számát. Magyarországon a 18. század fordulóján a szellemi élet fellendülésével a könyvkultúra is fejlődésnek indult. Jelentősen megnőtt a könyvek, folyóiratok, újságok példányszáma, új 1 Drescher Pál munkája máig irányadónak tekinthető (DRESCHER 1934). 2 A korszak grafikai művészetére vonatkozóan Gerszi Teréznek a 19. századi magyar litográfiát tárgyaló, szociologikus szemléletű kutatása a legkiemelkedőbb (GERSZI I960), valamint Pataky Dénesnek a hazai rézmetszés történetét bemutató munkája (PATAKY 1951). A fametszetekről és a fotóalapú sokszorosításról nagyobb lélegzetvételű, Gerszi könyvéhez hasonló alaposságú munkával még adós a művészettörténet. 3 Gellér Katalin a századforduló szecessziós grafikai művészetével foglalkozik több munkájában, (pl. GELLER 1997.) 4 Egyes grafikusok életműve már feldolgozásra került (pl. Zichy Mihály). 5 Voigt Vilmos A magyarfolklór tankönyvben a mese fejezet után, egy rendkívül alapos irodalomjegyzéket közöl. A Határterület címszó alatt számos meseillusztrálással kapcsolatos irodalmat felsorol. VOIGT 1998, 278. 7
