Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Demeter Zsófia: Napló és emlékezet
Alba Regia 36 (2007) állam az agárkérdésben követett proletárelwel. A tagosítást vizsgálják felül, mert azt a két szocialista szektor (állami gazdaság és tsz) előnyére hajtották végre, az egyéni parasztok silány földeket kaptak a falvaktól távol eső területeken. A székesfehérvári parasztság képviselői a sérelmi politika orvoslásán túl rámutattak arra, hogy a paraszti progresszió elvét kell követni. A parasztság a vidéken azonos a falu egészével. A parasztpolitika egyenlő a vidék politikájával. A paraszti érdekképviseleteket ki kell terjeszteni a vidék egészére. Fel kell támasztani a Hangyát, a hitelszövetkezeteket, a Futurát, a gazdaköröket, a népfőiskolákat, a téli gazdasági iskolákat, a mezőgazdasági kultúrát segítő tanfolyamokat, végül a falusi önkormányzatokat. Az értekezlet fontos része volt a földosztással kapcsolatos véleménycsere. Ezt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben dolgozók küldöttei követelték, akiknek földtulajdonuk nem volt vagy kevés ingatlannal rendelkeztek. A földosztás meglehetősen nagy izgalmat váltott ki a résztvevőkből, mert ezzel a családi gazdaságok kialakításának és fejlesztésének teremtődött meg a lehetősége. Az állami gazdaságok és a tsz földek felosztásával az 1948 után elvetélt Kert-Magyarors^ág ígéretes jövője vetődött fel. ¥ elhívás a normális életvitel megteremtésére Az üzemekben, a hivatalokban, a mezőgazdaságban a kibontakozás útja megteremtődött. November 3-án a városi Egyesült Munkás Tanács az általános sztrájkot befejezettnek nyilvánította, melynek határideje november 3. éjjel 24 óra. Újságok, a helyi rádió, röplapok, falragaszok hirdették, hogy november 5-én helyreáll a normális élet. A munkások jelenjenek meg az üzemekben, a mezőgazdasági nagyüzemekben gondozzák az állatállományt, ha van még őszi munka, azt végezzék el, az iskolákban kezdődjék meg a tanítás. A MÁV és az autóbusz vállalatok elindítják járataikat. Az általános sztrájk idején dolgozott a kenyérgyár, működtek a közüzemek, nyitva tartottak a kereskedelmi egységek. Kísért a vés% Aggodalomra adott viszont okot, hogy a városon keresztül október 31. és november 3. között nagy orosz páncélos és gépkocsizó lövész alakulatok vonultak nyugati irányban. Az alakulatok új fegyvereikkel és modern felszerelésükkel félelmetes látványt nyújtottak. (A székesfehérvári hadtest parancsnoka egy későbbi találkozásunk során közölte, hogy 1956 nyarán egy magyar tábornoki küldöttséggel járt a Ívovi katonai kerületben tartott hadgyakorlaton, ahol az orosz katonaság felszerelését bemutatták. A hadgyakorlatra a Hullám hadműveleti terv elkészülte után került sor.) A Fehérváron átvonuló alakulatok katonái és a tisztjei mogorvák voltak a polgári lakossággal, ha egyáltalán volt alkalom velük beszélni. November 2-án a laktanyákból elszállították az orosz tiszti családokat, és csak néhányan maradtak belőlük a városi orosz házakban és magánlakásokban. Az újság közölte, hogy a fővárost november 3-ára orosz páncélos gyűrű vette körül. Kísért a vész- olvasható a fehérvári újságban november 3-án. A katonai beavatkozást lehetett sejteni a híradásokból. November 1-jén a város felett több ízben orosz felderítő repülőgépek cirkáltak, a város peremén lakók elmondották; a város körül az oroszok harci alakulatba fejlődve állnak készen a támadásra. Október 31-én a 6. lövész hadtest-parancsnokság katonai tanácsa hírül adta, hogy illetékességi területén valamennyi államvédelmis laktanyát átvette felszereléssel együtt, a tiszteket és a besorozott legénységet november 2-ig őrizetbe vette, számuk 100 fő körüli volt. A katonai tanács tartalékosok önkéntes jelentkezésére tett felhívást, különösen a légvédelmi és a páncélos elhárításra kiképzettek jelentkezését várták. A nemzetőrséget gyalogsági fegyverek kezelésére oktatták. Intervenció, a nagy kísérlet vége A városi katonai védelmi készülődéseket az orosz fegyveres beavatkozás november 4-én meghiúsította. E nap hajnalán orosz páncélosok törtek a városba, különösen a belvárosi részekben levő középületeket támadták. (A Dózsa György tér 11. sz. alatt, úgynevezett banképületben laktam, a 3. emeleten. Ágyúdörgésre riadtam, majdnem kiestem az ágyból. A szomszédos hadtestparancsnokság épületébe lőtt be a tank, utána a gyalogság hurrázással betört az épületbe.) A támadott épületekben néhány magyar katona tartózkodott, akik az őrséget adták. A Megyeház az elsők között volt, melyet megtámadtak. Tankok sorakoztak fel a téren, egy tiszt megadásra szólította fel az őrséget, mire a katona megijedt, és a társával együtt a hátulsó épület egyik ablakán kiugorva, elmenekült. Mivel a tiszt választ nem kapott az épületből, három tank lövéseket adott le (belőtték a bejárati kaput, az épület bal és jobbszárnyún egy-egy tátongó rés keletkezett.) A gyalogság itt is hurrázással tört be az épület mindkét résén, de senkit nem találtak, mire az öreg házmestert kezdték vallatni a katonákról és fegyverekről. (A házmester családját a pincében találták meg.) A katonák két csoportja a sötét folyosókon egymást lőtte. A hivatali helyiségekben rombolást végeztek. (A konyhát kiürítették, az ott talált élelmiszert elfogyasztották. Evőeszközöket, tányérokat vittek fel a hátsó épületből a hivatali helyiségekbe.) Elfoglalták a Petőfi utcai Megyeház téri posta épületet, a városházát, a tiszti klubot. (Ma Magyar Király Szálló) a Zichv liget északi részén álló magyar hadtestparancsnokságot, a 17-es laktanyáit. A hadtest új parancsnoka, Kemendi ezredes volt. Éjfél után idegen kiejtésű hang kiáltotta el magát az épület előtt: Kemendi ezredest a felesége várja, mert rosszul van. A parancsnok eltávolításával a városi katonai ellenállás szervezett vezetését kikapcsolták. (A városban a telefonvonalakat tönkretették.) Reggel hangszórós kocsi járta végig a város utcáit, amelyből beolvasták az orosz katonai parancsnok-68 í I
