Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Demeter Zsófia: Napló és emlékezet
Alba Regia 36 (2007) ipari üzemek dolgoztak, de az udvarokon, a nagycsarnokokban gyűlések zajlottak le. A városházi hivatalnokok rémülve vették tudomásul, hogy a tömeg egyre fenyegetőbb magatartást tanúsít. A városi vezetés eltávozott a hivatali helyiségekből, az erkélyen 4-5 fős társaság tartózkodott, akik a tüntetők közül váltak ki, és rövid szónoklatok, majd versek hangzottak el. (Petőfi Talpra magyar című versét többször is ismételték, de emlékszem Pósa Lajos, egy erősen irredenta hangulatot tükröző versére is.) Este tömeg vonult a rendőrség székháza elé, ahol az államvédelem hivatalai is voltak. A követelések között szerepelt, hogy a politikai foglyokat a politikai rendőrség bocsássa szabadon. A tömegbe egy orosz páncélkocsi belelőtt, de tüzelt az épület védelmére felsorakozott karhatalom is. Sebesültek, halottak maradtak a kövezeten. Tüntetés a Megyeház előtti téren 25-én, csütörtökön a Megyeház előtt volt tiltakozás, mert egy röplap szerint az előző esti tüntetést fasiszta elemek provokálták, és a tömeg lőtt volna a karhatalomra. A röplapon a megyei tanács elnökének és az államvédelem megyei parancsnokának neve szerepelt. A tanácselnök megrémült a teret betöltő tömegtől, s annyit közölt mikrofonon keresztül, hogy nem volt tudomása a röplapról, tőle engedélyt a kinyomtatásra senki nem kért, azt nem is írhatta alá. E nap a helyőrségparancsnok adott ki felhívást a hadtest érintett területeire, hogy a nem fegyveres alakulatok 22 óráig adják le kézifegyvereiket. A felhívás nem a fehérváriakra vonatkozott, mert itt fegyverekhez eddig a polgári lakosság nem jutott. Népfront ülés a helyset értékelésére A mozgalom a negyedik napon jutott odáig, hogy a közéleti demokratizmus megteremtésére lépéseket tegyen. 26-án a Hazafias Népfront Hősök terén levő helyiségébe (a volt kisgazdapárti székház) a megyei titkár előkészítő értekezletet hívott egybe, ahol a Nemzeti Bizottság létrehozásának alapelveit tisztázták. Az értekezleten részt vettem, Búkor József és Palotás István kollégákkal együtt. Az egyik tanóra közti szünetben jelölt ki bennünket az igazgató, hogy' vegyünk részt az értekezleten. Kiderült, hogy' egyikünknek sem volt helyi ismerete a koalíciós időszak városi, megyei szervezeteiről. Előzőleg fehérvári illetőségű tanárok (idősebbek) lettek jelölve a küldöttségbe (Készéi István, Láng Hugó) de ők azt nem vállalták. Mi elég méltadankodva vettük tudomásul a ránk testált feladatot. (Meg is jegyeztük, hogy a hatalom martalékának dobtak oda minket. Ez a felfogás a sortűz után reálisnak mondható.) Az értekezleten a városból mintegy' 10-12 fő vett részt. A titkár vázolta a Nemzeti Bizottság létrehozásának feltételeit: az 1945-1948. között működött pártok delegátusai alakítanak bizottságot. A kérdés az volt, kik képviseljék a pártokat? A Kisgazdapárt titkára, Pintér József, a Nemzeti Paraszt Párt titkára, Palásthy Sándor, a Polgári Demokrata Párt vezetője, Skorka Károly vett részt az előkészítő értekezleten. A SZDP-t nem képviselték. Mikó István, a párt székesfehérvári volt elnöke közölte a népfront titkárral, hogy' a Szociáldemokrata Párt nem létezik, mert az MKP-val együtt 1948-ban beolvadt az MDP-be. Kongresszust hívjon össze az MDP vezetősége, ahol kimondják, hogy' az MDP megszűnt, és két alkotó elemére szakadt, az MKP-re és az SZDP-re. O nem tud részt venni az előkészítő értekezleten. Megjelent viszont az MDP részéről Gyenge Károly, a megyei pb egyik titkára, akit a népfront titkár győzködött, nyilatkozzék, hogy az MKP-t képviseli-e? Gyenge felelte, hogy az MDP képviseletében van itt! Személyi javaslatra felhatalmazása nincs. A népfront titkár válaszában kifejtette, hogy az MDP nem lesz ott a városi Nemzeti Bizottság alakulásánál, de ha van múltbeli politikai ismerete, mondjon nevet, vagy neveket. Ezután Gyenge Bánki Jánost javasolta, bár megjegyezte, hogy' ez csak a magánvéleménye. Az értekezlet tudomásul vette a személyi javaslatot. Nemzeti Bizottság alakulása 21-én délelőtt a Városház téri népgyűlésen bejelentette a népfront titkár, hogy e nap délutánján a Szent István Teremben kerül sor a Nemzeti Bizottság megalakulására, kérte az üzemeket és a többi munkahelyet, hogy' a gyűlésre 2-2 fős delegációt küldjenek megbízólevéllel. (Előzőleg a népfront helyiségben újabb egyeztetés történt a személyi javaslatokra. Ezen szintén részt vettünk. Az előző napi értekezlethez viszonyítva változások történtek a személyek jelölésében.) A választási értekezleten nem várt nagy tömeg jelent meg, nem törődve azzal, hogy megbízólevelük nem volt. A terem karzatán, a széksorok között, az erkélyek alatt tolongtak az emberek (becslések szerint legalább 4oo fő). Az értekezlet fél háromkor kezdődött, amely viharos hangulatban zajlott. Sikerült megválasztani Vócsa Ferencet, a Kisgazdapárt vezetőjének, Skorka Károlyt a Polgári Demokrata Párt élére, Szabó Ferencet, a Nemzeti Paraszt Párt elnökének, Dosztál Bélát a bizottság a tagjai közé. Elutasították viszont az MKP, a NPP jelöltjét, továbbá a Pedagógusok Szakszervezete által küldött egyént. Nevezetteknek a termet is el kellett hagyni. A Nemzeti Bizottság a közigazgatás ideiglenes irányítására Intéző Bizottságot hozott létre: A városi bizottság tagja lett a többi között: Lórodi Pál, Molnár Tibor, Kalauz Ferenc, Hortoványi Jenő, Dosztál Béla, Skorka Károly, Krajz Rezső; a megyeinek Apai Pál, Szabó Ferenc, Szemere Gyula, M Tóth István, Perjés László, Fister István. (Az október 26-i tüntetésen feltűnt két fivér: Készéi István és Imre. Mindketten az ELTE BTK hallgatói, akik a tömeggyűléseken meghatározó szerepet vittek. Beszámoltak a 23-i és a 25-i pesti eseményekről. Elmondták, hogy mindketten részesei voltak a fegyveres harcoknak.) 66
