Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Közlemények - Keszi Tamás: Árpád-kori temetőrészlet Rácalmásnál

Alba Regia 36 (2007) KESZI TAMÁS ÁRPÁD-KORI TEMETŐRÉSZLET RÁCALMÁSRÓL LELŐKÖRÜLMÉNYEK, SÍRLEÍRÁSOK Az Intercisa Múzeum 1995. augusztus 15-én értesítést kapott, hogy Rácalmáson a Táncsics utcában, a 6315. helyraj­zi számú ingatlanon gépkocsitároló építése során emberi csontok kerültek elő (1. tábla a-b).1 A másnap elvégzett lelet­mentés során2 három, részben bolygatott Árpád-kori sírt tártunk fel (2. tábla c). Foltja egyiknek sem volt. A tulajdono­sok elmondása és a sírok elhelyezkedése alapján bizonyos, hogy a géppel végzett földmunka során 1-2 további sírt pusztítottak el. 1. sír: Nyugat-keleti tájolású, felnőtt nő sírja (2. tábla). A váz rossz megtartású, karok a test két oldalán nyújtva, a jobb alkart és lábat a gépi földmunka elpusztította. Sírmélység 95 cm. Mellékletek: 1. S-végű hajkarika, anyaga bronz, a kör átmetszem drót vastagsága 1,8-2,2 mm között ingadozik, a laposra kalapált S-vég legnagyobb szélessége 3,8 mm. A karika legnagyobb külső átmérője 2,3 cm. L. sz.: 96.9.2. A hajkarika a koponya jobb oldaláról került elő. 2. S-végű hajkarika, anyaga bronz, a kör átmetszem drót vastagsága 1,8-2 mm között ingadozik, a laposra kalapált S- vég legnagyobb szélessége 4,1 mm. A külső hurok fele letörött, a maradék lemezesen szétválik. A karika legnagyobb külső átmérője 2,15 cm. L. sz.: 96.9.2. A hajkarika a bal combcsont mellől került elő (4. tábla c, 5. tábla a). 3. Nyakperec, anyaga bronz, három (pontosabban egy' félbe hajtott és egy másik) kör átmetszem szálból az óramu­tató járásával egyező irányba sodort, hurkos-kampós záródású. Az egyik drót egy helyen, a kapcsolószerkezettel szem­ben már a sírba kerülés előtt eltörött. A drótok vastagsága 2,5-2,8 mm vastagság között ingadozik, összesodort vastag­ságuk 5,4 mm, a nyakperec külső átmérője 14,3-15,1 cm között változik. L. sz.: 96.9.1. (6. tábla) A nyakperec zárószer­kezete a bal váll irányúban helyezkedett el (3. tábla a, 5. tábla c). A kampós vég közelében két helyen szövetmaradvány'ok korrodálódtak a drótokhoz (6. tábla a), egy harmadik da­rabka levált a fémről (6. tábla b). A sodrott szálak tipikus vastagsága 0,3-0,6 mm3 - a meglehetősen nagy ingadozás oka nyilvánvalóan a kézi fonás. Azokban az esetekben, amikor a szál a ny'akperec drótjához nyomódott, a - nyilván torzult — vastagság meghaladhatja a 0,6 mm-t, néhány szakaszon pedig 0,3 mm-nél jobban elvékonyodik. A sodrás Z típusú.4 A szálak valószínűleg nyersszínűek voltak eredetileg, de a bronz patinája zöldre festette őket. A szövet vászonkötéssel készült.5 A nyrakperechez tapadt maradványon egy centiméterre kb. 15-16 szál jut (6. tábla c). A pontos számolást megnehezíti, hogy' a szövet kissé torzult, széthúzódott. A láncfonalak és vetülékfonalak arányát nem sikerült megállapí­tani, de a szövet jellegéből ítélve 1 körül mozog. A szövet jellemzői jól összevethetők a pusztaszentlászlói maradvány­nyal.6 4. gyöngyök, 1. sz.:96.12.1. a) 10 db henger alakú, rézfóliával díszített gyöngy, magasságuk 7-8,5 mm, külső átmérőjük 10-12,5 mm, palástjuk vastagsága 2-4 mm között változik (3. tábla b és részben c, 6. tábla d, f). b) 6 db gerezdek, fókás gyöngy, magasságuk 5-9 mm, külső átmérőjük 11,2-12,2 mm, palástjuk vastagsága 2,2-3,8 mm között változik (3. tábla c, 6. tábla e). 1 A rajzokat Haraszti Gabriella, a fényképeket Keszi Tamás készítette. 2 A feltáráson részt vett Haraszti Gabriella és Meggyes Anita, restaurátor. 3 A méréseket kétféle képen végeztem: a) 0,7 mm-től kiindulva 0,1 mm-ekkel csökkentettem a subler nyílását, és — lupe alatt - mindenegyes pofa­nyílást odapróbáltam a szálakhoz b) a kétszeres méretben kinyomtatott fényképen a milliméter-beosztás alapján kiszámítottam a tényleges nagyítás mértékét, és ezzel az arányszámmal osztottam a képen mérhető szálvastagságok értékét. A két módszer hasonló eredményeket adott. 4 LANDGRÁF-SZITTNER 31. 5 LANDGRÁF-SZITTNER 137. 6 Szőke—Vándor 1987,79. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom