Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Közlemények - Nádorfi Gabriella: Előzetes jelentés a szabadbattyáni késő római kori épület feltárásáról
60 cm magasan maradt meg. Az L-alakú terem két oldalán elhelyezkedő, magasabb szinten lévő termeket egy közös, 40 m2 alapterületű praefurniumból fűtötték. (Az 1975. évi feltárás helye.) Igen erősen átégett agyagpadlójának nyugati oldalán, az L-alakú terem kelet-nyugati irányú fűtőcsatornája nyílásának két oldalán két égett bazaltlap állt. A nyugati oldalon fekvő teremnek még egy praefurniuma volt, mely az apszis végén helyezkedett el. A csarnoktól keletre, egy a csarnokból nyíló helyiség rossz minőségű terrazzo padlójának szintje a csarnok szintjével azonos. A közel 40 m2 alapterületű helyiség padlóját borító vékony törmelékes rétegből főleg falfestménytöredékeket emeltünk ki. Déli, a peristyliummal határos fala 10-15 cm magasságban maradt meg. A falon egymásba kapcsolódó zöld levelekkel, indákkal díszített falfestmény került elő. A 80 cm széles ajtónyílás csarnok felé eső részén, annak északi oldalán eredeti helyén állt a durva habarcsból készült ajtókeret. Küszöb nem volt, az ajtónyíláson átvezető padlón egy koponya és két, IV. századi érem feküdt. A terem közepe táján egy meszes habarccsal lekent, 50 cm mély beásás volt. A beásásban lelet nem volt. A beásás alja egy korábbi, a helyiség járószintje alatt lévő terrazzo padlót érintett. Ettől a helyiségtől északra egy kisebb közel 18 m2 alapterületű helyiség helyezkedik el, melynek döngölt agyagpadlójának szintje magasabb a csarnok járószintjénél. A kis helyiséget egy nagyobb teremből választották le, a korábbi helyiség terrazzo padlóját feltöltötték. Nyugati fala az L-alakú teremtől keletre fekvő terem keleti falával, déli fala az előbbi helyiség északi falával azonos. Északi és keleti fala, eltérően az északi traktus megmaradt falaitól vegyes falazású kő és téglafal volt. A terrazzo padlóba egy kis, tegulából készült kád volt beágyazva, melynek délkeleti sarkából egy tegulákból épített csatorna indult ki dél felé, a Sárvíz irányába elfordulva. A csatorna oldalai csak a kiindulásnál voltak meg, alját a peristylium északi sarkáig tudtuk követni. Az utóbbi két helyiségtől keletre egy 5 m széles nyitott tér helyezkedett el. Kavicsos járószintjébe egy 214 cm hosszú, 134 cm széles tegulákból épített kis medence van beleásva. A tegulákat durva habarccsal vakolták egymáshoz. A nyitott teret a keleti oldalon egy 330 m2 alapterületű, téglalap alakú terem (5. kép) zárta le. A terem hosszanti keleti és nyugati falának külső oldalát támpillérekkel tagolták, melyek egy részét, a keleti oldalon, kiszedett állapotban tudtuk rögzíteni. A nyugati fal egy része az alapozás aljától mérve 130-150 cm magasan maradt meg a pillérekkel együtt. A fal és a támpillérek kívül vastag terrazzo-szerű vakolattal vannak borítva. A terem járószintje nem maradt meg, nyugati falához 65 cm széles, 52,5 cm mély fűtőcsatorna illeszkedett, melyhez egy kelet-nyugati irányú, azonos szélességű fűtőcsatorna csadakozott. Ennek a csatornának az alján lábnyomok voltak, belőle egy vas diatretum töredék is előkerült. A fűtőcsatornákat egy átépítés vagy felújítás során elzárták, ezután már nem használták. A nyugati fal melletti fűtőcsatornánál megmaradt felmenő falon tubulusok helyei voltak megfigyelhetők. A terem keleti fala nagyrészt, déli teljes egészében ki volt szedve. Északi, kiszedett oldalának közepén két, egymástól 3,55 m-re fekvő pillér került elő. A terem nyugati és déli oldalán igen nagy mennyiségben visszadobált tegulák, imbrexek voltak, köztük egy Árpádkori érem. Északon az északi faltól kiindulva egy 30x10 cm nagyságú vályogtéglákból rakott járószint található. Az „apszisformát” mutató járószintet — a déli oldal kivételével — fal nem zárta le. A terem északkeleti sarkánál, a termen belül a korábbi falak felhasználásával egy másik helyiséget alakítottak ki, az átalakítással együtt járt az északkeleti sarkon lévő pillér elfalazásával is. A termen kívül az északi oldalon két, tegulából épített csatorna került elő. A terem bejárata a déli oldalon lehetett. A csarnok nyugati oldalán nyitott tér, majd egy téglalap alakú, középen két nagy méretű oszloppal tagolt, önállóan álló épület helyezkedett el. Falai kiszedve kerültek elő. A csarnok északi oldala, és az apszisos helyiség mellett egy kisebb helyiséget alakítottak ki. Az északi traktust a nyugati oldalon egy az épület síkjából kiugró észak-déli irányú horreum zárja le. A 670 m2 alapterületű gabonatároló igen erősen átégett, vékony terrazzo padlóját vastag, égett, érintetlen, tegulás-köves omladék borította. Az omladékban, illetve a padlón nagy' mennyiségben, főleg a horreum nagy méretű oszloplábazatai közt, terrazzo padló töredékek voltak. Az omladék alól, a padlóról kb. 80 kg izzott mag került elő. Az északi oldalon egy, az emeleti szintről lezuhant részben igen erősen átégett csontváz felső része feküdt (7. kép). A vázon deréktájt egy arany Gratianus veret, két bronz- és egy ezüst csat volt (8. kép). A koponya környékén egy kard, ezüst véretekkel, valamint egy' nyílhegy feküdt. A horreum keleti fala meghosszabbítva az épület nyugati traktusának nyugati falához kapcsolódott. Falai és a támpillérek egy' része kiszedve került elő. Keleti traktus Az épületszárny északi oldalán egy 54 m2 alapterületű terem helyezkedik el. Keleti fala mellett 60 cm széles fűtőcsatorna, melynek fedlapjait külső oldalukon vakolt tubusokból összeállított hypocaustum oszlopok tartották (6. kép). A fűtőcsatorna déli, prefúrnium felőli oldalát elzárták. Padlója agyagpadló, rajta vékony terrazzo réteggel. A terem keleti oldalához kívül egy 2,70 m széles vakolt medence illeszkedett, melyuek hosszát, mivel részben a Sárvíz gátja alatt helyezkedik el, nem ismerjük. Keleti fala egy szakaszon megmaradt, rajta a Sárvíz felé vezető folyusóval szemben egy 92 cm hosszú küszöbkő feküdt. A fal mellett oszloptöredékek kerültek elő. Déli oldalát egy újkori árok elpusztította. A teremtől délre egy másik terem helyezkedett el, melyuek padlóján elszórtan nagy mennyiségben érmek voltak (9. kép). A peristyliumból egy 270 cm széles kelet-nyugati irányú folyosó nyílt. A folyosó északi oldalán 5-15 cm magasságban megmaradt a lábazati freskó. Vékony terrazzo réteggel borított agyagpadlóját vastag tegulás-kövesfalfestménytöredékes omladék fedte. Az omladék alatt, a peristylium felőli oldalon két (leleteik alapján férfi és női), nagyrészt szétégett csontváz volt. Az egyik váz mellől jó minőségű ezüstből készült propeller veretek, csat, ezüsdemez Alba Regia 36 (2007) 174 ]
