Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Közlemények - Gergely Anna: Adatok a Löny-Lánczos család történetéhez. I. Egy késő Viktoriánus-kori székesfehérvári zsidó család

Alba Regia 36 (2007)

Lánczos Kornél (Székesfehérvár, 1893. február 2. — Budapest, 1974.) a Löwy — 1906-tól Lánczos — család legidősebb gyermeke.17 Világhírű tudós, Einstein munkatársa és közveden barátja, aki az egyetemes tudománytörténet XX. századi eredményeihez számos elméleti és gyakorlati felismeréssel járult hozzá.

Székesfehérvárott előbb a zsidó elemi iskolát végezte el kitűnő eredménnyel,18 majd a Cisztercita Gimnáziumban folytatta tanulmányait, nagyatyjához hasonlóan, mindvégig eminens tanulóként. Később így emlékszik ezekre a meghatározó, termékeny évekre: „Székesfehérváron születtem, amely figyelemreméltóan élénk és intellektuális érdeklődésű város. Ott az emberek sok tekintetben gazdag életet éltek. Nem anyagiakban voltak gazdagok, hanem intellektuális értékekben. Távolból azt gondolhatjuk, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország a világ végén van. De mi az intellektuális kezdeményezések privilégiumát élveztük muzsikában, költészetben, tudományban. Abban a későviktoriánus korban nőttünk fel, ami Közép-Európát jellemezte. Akkor még nem mindenkinek volt módja tanulni. Mi méltányoltuk azt a tényt, hogy mi tanulhattunk, ezért keményen dolgoztunk. Mindez nagyon különbözött attól az engedékeny társadalomtól, ami most Amerikát jellemzi.”19 „Nemcsak jognak éreztük a tanulást, hanem kiváltságnak, amiért keményen meg kellett dolgozni. Gimnáziumi neveltetésünk magas színvonalú volt. Nem arra gondolok, amit tanultunk, hanem arra az attitűdre, ami ott életreszólóan kifejlődött bennünk. Csodálatos érzés volt, amikor kitettek minden olyan ideák hatásának, amit az emberiség alkotott, ez az érzelmi megközelítés erősen hatott pubertás éveimben. Humán neveltetésünk sokfelé nyíló ajtókat tárt föl előttünk, és elindulhattunk a költészet, a művészet, a fizika felé. Önképzőkörben beszéltük meg intellektuális kalandozásainkat. Esszéket írtunk, előadásokat tartottunk. Elménk ráérzett e viták fontosságára. Távol tudtunk maradni a dogmatikus gondolkodástól, hiszen egy-egy téma különböző aspektusait tárgyaltuk meg egymással. Már a gimnáziumban elsajátítottuk azt a tapasztalatot, hogy ugyanazt, többféle irányból lehet megközelíteni.”20

Tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol többek között az akkor már világhírű Eötvös Loránd tanította kísérleti fizikára. 1916-tól 1920-ig a Műegyetemen Tangl Károly tanársegéde volt.

1921-től Magyarországon Európában elsőként vezették be a numerus clausust, amely egy egész tudós, művész alkotónemzedék előtt zárta el a tanulás lehetőségeit, ugyanakkor e géniuszok tehetségének teljes kifejlődését, elismerését jelentette kényszerű külföldre távozásuk, s most már tudjuk, nemcsak a hivatásukat élhették meg az emberiség üdvére, hanem az életüket is köszönhetik tehetségüknek, helyzetfelismerésüknek. A két világháború között nemcsak Lánczos Kornél, hanem a magyar tudományos élet számos kiemelkedő alakja is elhagyta Magyarországot. Egyikük Hevesy György (1885-1966) kémikus, aki Nobel-díjat kapott a hafnium felfedezéséért. Egyáltalán nem mellékesen jegyzem meg, hogy Hevesy egyik őse a sárbogárdi (Fejér megye) Bischitz Salamon rabbi volt. Hevesy — bár ő a zsidósághoz való tartozását, már a család korai nemesítése, majd katolizálása miatt nem tartotta számon —, igazi citoyen volt, és zseniális tudós.21

Ugyancsak külföldön alkottak: Szilárd Leó (1898-1964), Wiegner |enő (1902-1995) fizikai Nobel- díjas, Teller Ede (1908-), a „hidrogénbomba atyja”, valamint Neumann János (1903-1957), a matematika zsenije, aki 1945-ben a princetoni egyetem professzoraként indította el a számítógépes projektet.

Tehát a Lánczos család, Kornél alkotó munkásságára visszatérve, többszöri németországi tanulmányútjai során ismerkedett meg Einsteinnel. 1921-24-ig a freiburgi egyetemen dolgozott. 1927-ben habilitált és egyetemi magántanári kinevezést kapott a frankfurti egyetemen. Ekkor már publikációi, elméleti munkássága nyomán világhírűvé vált.

Lánczos Kornél Einstein legközvetlenebb munkatársa lett 1928-tól, melyről az alábbi levél tudósít:

„Kedves Lánczos Űr,

munkáját nagy érdeklődéssel olvastam. E% több mint intellektuális érdeklődés. Meglehet, hogy Ön a% egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fi^ikáho^ mint én. Hiszünk abban, hogy a valóság megragadható logikai egyszerűsége és egysége által. Nehéznek tűnik, hogy Úlisten kártyáiba pillantsunk. De egy pillanatnyilag nem tudom elhinni, hogy 0 kockát vet és telepátiát hasinál, amit a

jelen kvantummechanika tulajdonít neki.

Legsebesebben üdvögli: Æ E. ”22

1931-ben matematika professzori meghívást kapott az Egyesült Államokba, Pardue Egyetemre. Bár 1932-ben a Frankfurt am Main Goethe Egyetemén professzori kinevezés várta, nem tért vissza a náci Németországba. 1931. november 15-én kelt levelében a frankfurti egyetem fizikokémikus professzorának, Karl Friedrich Bonhoeffernek így írt:

17 LDM ltsz.: 81.11.35: Születési anyakönyvi kivonat, másolat, kelt Székesfehérvár, 1939. február 10., aláírás: dr. Hirschler Pál főrabbi. Születési anyakönyv I-II, 61. lap.

18 LDM ltsz.: 81.11.34: Elemi népiskolai bizonyítvány Löwy Kornél számára, másolat, kelt 1902. június 26.

19 RONYECZ 1963.-0 MARX 1993.

21 Gergely 1999.

22 MARX 2000,315.

168