Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

Alba Regia 36 (2007)

haldokló gyermeke számára.”180 Az angyalok különösen az antifónákban tűnnek elő, és ezeket a szövegeket a hosszú szertartás folyamán sokszor ismétlik.181 Ezek Damien Sicard nyomán a következő szövegek:- Chorus angelorum te suscipiat- In paradiso dei ducant te angeli adventu susdpiant te martyres, perducant te in dvitatem sanctam hierusalem182- In regnum dei deducant te angeli cum gloria

Az In paradiso antifóna a Pray-kódex szerzetesi temetési szövegében is olvasható.183

Egyes szövegeknél a szóhasználat és a gondolati tartalom a keresztény ókorig visszavezethető,184 tehát hagyományos és nagyon régi, továbbélő megfogalmazásokról van szó, mint a liturgikus szövegeknél általában. Vág}' a Chorus angelorum kezdetű szakaszhoz kapcsolódva, vág}' ettől függedenül szövegezik az Ábrahám-kebeléhez való eljutást:185 „...susdpi iuheas animam famuli tui illius per manus sanctorum angelorum deducendam in sinu amid tui patnarcae Abrahae resusdtandam in dei novissimo magne iudidi, ” ami később megjelent a középkori síremlékplasztikában. A szövegek vagy változatai az esztergomi rituáléban olvashatók.186 Az évszázadok során a kifejezések nem változtak, holott a lélek halál utáni útjáról és a köztes állapotról (refrigerium) szóló felfogás187 éppen a korai skolasztikával alakult át, majd Aquinói Szt. Tamás fogalmazta újra188.

Nem meglepő tehát, hogy az angyalok megjelennek a román kori funerális művészetben, és gyakorlatilag máig tovább élnek. Annál is inkább, mert az igaz halott nyugvóhelye Isten városát jelképezi.189 A népi szóhasználat nem véletlenül nevezte a ferculumot Szent Mihály lovának, és a torlók adózási terminusa ezért esett Szt. Mihály napjára.190 191 Mivel a halotti liturgia szövege az elhunyt számára, függedenül a cselekedetei által érdemelt megítéléstől, mintegy előlegezi a mennyei boldogságot, az angyalok a leendő lakóhelyet jelzik, ami jól megfelelt a halottak — feltételezett és megelőlegezett — mennyei statusának. Szükségszerűen látjuk őket mindazokon az ábrázolásokon, amelyek a mennyei helyszínnel állnak összefüggésben, így az Isten közelében élő szentek ereklyés ládáin is. Mivel a mennyei boldogság minden ember, különösen olyanok számára, akik Istennek tetsző életet éltek a liturgia szövege szerint ígéret, nem lehet csodálni, hogy a síremlékeken megjelennek az angyalok. Ezért csupán az angyalok jelenléte alapján megállapíthatadan, hogy egy, a környezetéből kiemelt síremlék közönséges halandó, vagy szentté avatott személy számára készült-e, hacsak más jellemzők, leginkább felirat ezt nem árulják el. A székesfehérvári szarkofág esetében, amely a kutatók szerint mindkét feladatot betölthette, az elő- és hádap ábrázolása alapján eldönthetedennek látszik, hogy egy szentként tisztelt, vagy szentté avatott, vág}' egyházi értelemben közönséges halandó számára készült-e. Segít a döntésben a lélekvitel ábrázolása.

c.) elevatio animae

A szarkofág rövid oldalára az elevatio animae vagy más szavakkal a salvatio animat191 jelenetét faragták. A lélekvitel témáját a szarkofág halottjának a meghatározásában kíséreltek meg — különféle érveléssel — felhasználni. Néhányan az elevatio jelenetet összekapcsolták a Mária halála-jelenettel,192 és ebben egyúttal utalást láttak István király Mária mennybemenetele napi halálára. Mások összekapcsolták a jelenetet a Szt. Imre legenda adatával. Eszerint eg}' caesareai kanonok Eusebius érsek életirásában olvasta, és elbeszélte a legenda Álmos herceggel Konstantinápolyban tartózkodó szerzőjének: az érsek látta,193 amint az angyalok Imre lelkét az égbe viszik. Moravcsik Gyulának a Szent Imrelegendával kapcsolatos megjegyzéséből194 kiindulva Nagy Árpád az életrajz egy részletének, Imre halálának az illusztrá-180 LitLex 1933,72.

181 SICARD 1978, 3-4, Ordo Romanus, Ottobonianus, XI. század. A IX. század végi lorschi sacramentarium szerint: in paradiso deducant te angeli. In tuo adventu susdpiant te martyres perducant te in dvitatem sanctam Hierusalem (uo. 23-24.).

182 A szöveg történetéről és előfordulásairól a halotti szertartásban: SICARD 1978, 70.

183 RADÓ 1973, 74.

184 Például: Szent Jeromos, Levelek, Budapest 2005, 100. XXIII. levél, 3. „Most tehát rövid küzdelemért örök boldogságot élvez. Angyalok kara fogadja, Ábrahám kebelén dédelgetik...” (Puskely M. ford.).

185 SICARD 1978, 70, 88.

186 et beatae quietis in sinu Patriarcharum te complexus adstringat (Rituale Strigoniense, Buda 1859, 175) Aperiantur ei coeli collaetentur illi Angeli. ... Susdpiat eum sanctus Michael Archange/us Dei, qui militiae coelestis meruitprindpatum. Veniant illi obviam Sancti Angeli Dei, perducant eum in dvitatem lerusalem. (p. 178); Michael Praepositus Paradisi, quem honorificant Angelorum dves / Stetit Angelus Domini iuxta aram templi / Habens thuribulum aureum in manu sua (p. 206). A 126. zsoltár (De profundis) elmondása közben az egyes szakaszok után kilencszer énekelték az In Paradisum antifónát (p. 211).

187 Lásd: LANCEL, S., Szent Ágoston, Budapest 2004, 733-754.

188 Angenendt 1984, 83,111; LE GOFF 1981, SCHMID 1994.

189 WALLMANN 1996,229-231 további irodalommal.

190 SOLYMOSI L., Hozott-e Szent István törvényt a torlókról, in: Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok, Budapest 1994, Studia Theologica Budapestiniensia 10., 238.

191 CHAPEAUROUGE 1973 szóhasználata.

192 KÁDÁR 1942-1943, 1955: szerint a lélekvivő angyal a koimesis-jelenet átvétele. Bogyay István Nagy boldogasszony, tehát Mária halála napi kimúlására gondolt (BOGYAY 1971, 8, BOGYAY 1972, 21-22).

193 canonicus Cesariensis ecclesie ad Grecorum imperatorem missus narravit, se ingestis Sancti Eusebii legisse, quia eadem hora, qua beatus Hernicus dissolutus est, Sanctus Eusebius Cesaree Palestine metropolitanus, cum in processione una cum clero et populo incederet, sonum angelice dulcendis audivit in excelso ..., SRH II 456.

194 (.. .a lelket vivő angyal alakja is látható, ami egyedik ay István és Imre legendák elbeszélésével: MORAVCSIK 1953, 105.

122