Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) korszakból származó németországi képek publikációja szervesen hozzátartozik a magyar anyaghoz.68 Nem csupán azért, mert a Grimm-mesék első kiadása földrajzilag ide köthető, s így „illik” szót ejteni róla, hanem azért is, mert az illusztrációk átvételével vág}’ azok hatásával a magyar kiadványokban is számolnunk kell. A Kinder- und Hausmärchen első kötete (1812) még nem volt illusztrálva.69 Második kötetének (1815) címoldalán Katharina Dorothea Viehmann (1755-1815) portréja szerepelt. A gyűjtemény legnagyobb repertoárral rendelkező és méltán világhírűvé vált mesemondóasszonyát, akitől a fivérek negyven mesét gyűjtöttek, a festő, illusztrátor Grimm testvér, Ludwig Emil (1790-1863)70 örökítette meg.71 Amikor 1819-ben másodszorra adták ki a Kinder- und Hausmärchent, már egy egész oldalt kitöltő, virágkoszorús belső címoldallal kezdődött a mesekönyv, az azt megelőző oldalon pedig a Bátyácska és húgocska meséhez kapcsolódott egy illusztráció: egy’ angyal lebegett a kislány és az őzikévé változott bátyija fölött.72 (Azért érdemel különös figyelmet ez a kép, mert a történetben nem szerepel angyal, ezzel csupán az illusztrátor fantáziája egészítette ki a mesét.) A legelső gazdagon illusztrált Grimm-mesekönyv Angliában született. M. E. Taylor 1823-ban fordította le a művet angol nyelvre, tizenkét illusztrációját pedig George Cruikshank (1792-1878) alkotta meg. A második kötetbe (1826) újabb tíz ábrázolás került, szintén Cruikshanktól. Az illusztrátor elsősorban az elbeszélés fordulatait, csomópontjait kísérelte meg visszaadni. Előszeretettel használt olyan képszerkesztési módot, amelynél a mesének több egy'mást követő epizódja egyseden képen belül jelent meg.73 Ezzel a képszerkesztési elvvel később gyakran éltek a mesegyoíjteményekben és az ún. Bilderbogenekben.74 Cruikshank munkája vízválasztó a Grimm-meseillusztrációk történetében, a kötet sikerén fellelkesülve jelenik ugyanis meg az első Kleine Ausgabe 1825-ben. Ebbe Ludwig Emil Grimm hét illusztrációt készített (a mesék: Hamupipőke, Csipkerózsika, Hófehérke, A libapászforlány, Piroska, Jancsi és Juliska). A „kis kiadásoknál” a hatodiktól a kilencedik megjelenéséig (1844-1853) elhagyták a képeket, a tizedikbe (1858) Ludwig Pietsch (1824-1911) alkotásai kerültek, aki Ludwig Grimmhez hasonlóan hét mesét illusztrált, nála azonban a Csipkerózsika helyett a Hófehérke és Rózsapiros látható. A huszadik kiadástól (1874) a Kleine Ausgabékat Paul Meyerheim (1843-1915) illusztrálta. A képes „nagy kiadások” kezdetben Grimm, később, 1893-tól 1901-ig a Richter tanítvány, Paul Mohn (1842-1901) műveivel készültek.75 Egyes Grimm-mesék jelenetei monumentális méretben is megvalósultak. Moritz von Schwind (1804-1871) osztrák származású művészt kérték fel Münchenben, az újonnan épülő bajor királyi rezidencia könyvtárszobájának kifestésére.76 A freskókra J. L. Tieck Phantasusának történeteit vitte fel (1832), többek között a Grimm-mesékből ismert Piroskát és a Hüvelyk Matyit. Olyan magával ragadó fantáziával keltette életre az adott témákat, hogy kompozíciói hosszú időre etalonná váltak a mesék illusztrálása terén.77 A festő 1852 és 1854 között egy újabb nagyméretű meseciklus megvalósításán dolgozott. A Hamupipőke több mint négy méter hosszú olajképén a mesének négy kulcsjelenetét ragadta meg: Hamupipőke nővérei bálba indulnak; a királyfi hódolatát fejezi ki egy szép leány előtt; a palota lépcsőjén felfedezik az elhagyott arany'dpellőt; Hamupipőke felpróbálja a cipőt és felismerik. Ezeket kisebb képmezőkben a mese további jelenetei választották el egymástól.78 A hét hollót 1857-ben festette meg egy öt és fél méter hosszú képsoron, festett árkádsor alá helyezve a cselekményt (1. kép). Az oszlopokkal felszabdalt nyalásokban a hat jelenetet úgy' követhetjük nyomon, mint egy-egy filmkockát a történetből, míg e képsor alatt, a festmény előterében egy' dajka meséli A hét holló történetét a köréje gyűlt hallgatóságnak.79 Narratív képsorozat az 1860-as évek Magyarországán a könyvillusztrációktól egészen eltérő műfajban is született. Ekkorra tehető Pesten a korszak egyik nagyszabású vállalkozása, az 1849-ben megtorlásként halomra ágyúztatott Redout, későbbi nevén Vigadó újjáépítése. Az újjászülető pesti táncpalota belső terében a meseillusztrációkhoz hasonlóan egy történet képi elbeszélése valósult meg. Az Argyélus királyfi és Tündérszép Ilona históriáját bemutató falképsorozat 68 Hozzánk hasonlóan természetesen Németországban is publikálták a Grimm-meséket más mesékkel együtt, így az illusztrációval ellátott történetek tengernyi kiadásban jelentek meg az évszázad folyamán. Az alábbiakban éppen ezért csupán a Grimm testvérek által kiadott mesekönyvek és az azokban fellelhető illusztrációk megemlítésére szorítkozom. <••> DENECKE 1971, 80. 711 Korábban már szó esett a Kinder- und Hausmärchen első kiadása kapcsán arról, hogy’ milyen nagy hatással volt Grimmékre a Des Knaben II 'underhom. Nemcsak a gyűjtemény tett rájuk mély benyomást, hanem a szerzőpárossal való személyes kapcsolat is. Armin és Brentano három kötetes munkája egy-egy rézkarc illusztrációt közölt a címoldalon. Az első kötetben Kuntzétól egy lovagló fiú, a másodikban Adam Weise illusztrációjaként az oldenburgi kürt szerepelt Heidelberg várkastélyának látképe előtt. A harmadik kötetet Wilhelm és Jacob öccse, Ludwig Emil Grimm karca kísérte, melyet Israel von Meckenem után készített. BUBF.RL 1990, 173. A Grimm-kötet illusztrációival a Des Knaben Wundemhom szorosabb kapcsolatot nem mutat (legalábbis mindezidáig erre vonatkozó adatot nem találtam), csupán az egyik illusztrátor személye azonos, Ludwig Emil Grimmé. 71 R0I.LI-.kl , 1993, VII/4-5. 1283. 72 UTHER 1991, VII. 49. 7-’ UTHER 1991, VII. 50. 74 A Bilderbogen, vagyis „képes ív” a 18. században kialakult műfaj. A többnyire fametszetes, egylapos nyomtatványok kerek egész történeteket meséltek el képekben. Ilven volt pl. a Münchner Bilderbogen című kiadvány. ELNKE 2004, 371. 75 UTHER 1991, VII. 53. 76 B UBERI. 1990, 185. 77 V ZlBOLEN 1984, 15. 78 V. ZlBOLEN 1984, 23. 79 V. ZlBOLEN 1984, 27. 15
