Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63

Alba Regia 35. 2006 A Füreden 1743. február 19-én elvégzett tanúkihallgatás a fürdő eredetét illetően perdöntő. Ekkor 1 veszprémi, 5 arácsi és 11 füredi lakosnak eskü alatt kellett tanúvallomást tennie arról, hogy hol húzódtak annak az irtásföldnek a határai, amelyet Darabos Gergely 1702-ben eladott Flaskárnak, akitől aztán 1718-ban Demkovicshoz került. Az irtásföldek határai után azért nyomoztak, mert tisztázni akarták a savanyúvízi létesítmények, az egyik fürdőház és a „förösztő savanyú kút" tulajdonjogát.

9 A tanúk helybeli lakosok voltak, akik jól ismerték a savanyúvíz történetét, hiszen rendszeresen megfordultak annak környékén, nyilván fogyasztották is annak vizét. Egybehangzóan állították, hogy kezdetben csak egy kút létezett, az ivó savanyú kút. Flaskár az irtásföld megvásárlása után ebben kezdte el füröszteni a betegeket, amitől a közbirtokosok eltiltották, emiatt új kutat kellett ásatnia, a „förösztő" kutat, amely mellett fürdőházat is épített. Ez a fürdőház lehetett a tanúvallomásokban folyton emlegetett fölső fürdőház. Ebből következik, hogy 1743 februárjában a telepen alsó fürdőháznak is kellett lennie. Az 1702. és 1718. évi adásvételi szerződésekkel és az 1743. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvvel három dolog is tisztázódott: a) Flaskár András székesfehérvári polgár, seborvos és fürdős a füredi Savanyúvíznél gyógyászati tevékenységet végzett 1702 és 1718 között, erre a célra épületet is emelt. b) A pozsonyi sebészcéhbe tartozó Demkovics Miksa veszprémi seborvos és fürdős követte őt 1718 és 1741 között. c) Az 1743. évi tanúk vallomásai alapján azt is meg kell állapítani, hogy Flaskár megjelenése, azaz 1702 előtt szakszerű gyógyító tevékenységgel nem lehet számolni a füredi Savanyúvízen, mivel csak egy kút létezett, az ivókút. A füredi gyógyfürdő a levéltári források szerint 305 éve kezdte meg folyamatos működését, alapításának időpontja 1702. május 21-hez, a Flaskár-féle adásvételi szerződés dátumához köthető. Mivel az írott forrásokban 1702-ben és 1718-ban a Flaskárféle birtok helyét Arácson jelölték meg, s annak nyugati szomszédságában volt az ivókút, úgy látszik, hogy az akkor Arács határában helyezkedett el. A terület később Füredhez tartozott, valószínű9 ZML. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Tanúkihallgatások 1743. Fasc. 27. Nr. 65. leg a tihanyi apát, miután birtokosa lett a FlaskárDemkovics-Schuszter-féle birtoknak, azt Füred határához csatolta. Ezt egyrészt azért tehette meg, mert Füreden is és Arácson is birtokos volt, másrészt azért, mert a 18. század első felében még nem voltak teljesen rögzített határok, s az Esterházyak sikertelenül vitatták a terület tulajdonjogát. így Füred is, Arács is magáénak vallhatja a Savanyúvizet. Az alapító Flaskár vagy németesen Flasker András Sopronból származott, ahol a török korban is volt fürdőkultúra. (Székesfehérváron az 1688. október 29-i összeírásban megtalálható a balneum).

10 Flasker 1698-tól Székesfehérváron lakott. (Somkuti 1979. 24.) 1713. május 20-án szerezte meg Székesfehérváron a polgárjogot.

11 1704-ben egy Andreas Fiasko nevű polgár szerepel a város jegyzőkönyvében. 1715-ben ugyanő fél házat bírt Székesfehérváron. Öt a városi jegyzőkönyvet mutatózó hivatalnok Flasker Andrással azonosította. 1715-ben már szenátor, az 1720. évi országos összeírásban kétszer is előfordul a neve, egyszer a szenátorok között fél házzal és egy darab réttel írták össze, másodszor fél házzal az egyszerű polgárok sorában. Ugyanebben az összeírásban első helyen jegyezték fel a seborvos (chyrurgus) céh tagjainak lajstromában. Az 1728. évi összeírásban már csak az özvegye (Éva Flaskerina) található meg a belvárosi lakosok között.

12 Flasker András fürdős és seborvosként 1718. április 29-én Székesfehérváron a városi tanács előtt panaszt tett a magyar borbély ellen, „aki kötést alkalmaz és gyógyít". (Kállay 1988. 381.)

13 Az időpont egybevág azzal, hogy az előző hónapban eladta füred-arácsi gyógyfürdőjét és megvált Füredtől. 1718 és 1721 között Andreas Mathaeus Flasker többször megjelent a városi tanács előtt mint a város egyik seborvosa és fürdőse, akinek vitás ügye volt a másik fürdőssel, Axmannal.

14 A fürdőtartási 10 SZMJVL. IV. 1002. e. Székesfehérvár város tanácsának iratai. Népösszeírások 1688. október 29. 11 SZMJVL. IV. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1713. május 20. (338. p.): „Andreas Flaschker von Oedenburg gebürthig" a polgárjogot elnyertek között. 12 SZMJVL. IV. 1002. e. Népösszeírások 1715, 1720, 1728. 13 Protocollum sessionale 1718. ápr. 29. A szerző Flahkernak olvasta a vezetéknevet, de kétségtelen, hogy Flasker, mert a német szövegben a h betűt és az s betű egyik variánsát teljesen egyformán írták. 14 SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1718. február 21., 1718. május 27. 65