Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
SZEMLE - RUNDSCHAU - GERGELY ANNA: A Hiemer-ház évszázadai p. 253
Alba Regia 35. 2006 GERGELY ANNA A HIEMER -HÁZ ÉVSZÁZADAI Kiállítás Székesfehérváron a Hiemer -házban, 2006. augusztus 23-október 1. Székesfehérvárott a történelmi belváros legreprezentatívabb műemléke immár a HiemerCaraffa- Font épületegyüttes: a tömb délnyugati sarkában a Hiemer ház (Jókai utca 1.), délkeleten a Font ház található (Oskola u.2.) északkeleti részét a Caraffa ház (Oskola u.4), az északnyugatit pedig a volt Zeneiskola foglalja el. A több mint hét évszázad emlékeit őrző épülettömb hosszú élete során sok funkciót töltött be, de az 1990-ben kiürített ház egyre romló állapota lehangoló képet mutatott. Felújítását három ütemben tervezték, amelynek első állomásához érkezett el a Hiemer ház 2006- nyarán. A helyreállítási munkákat egy több évtizedes kutató, feltáró, elemző munka előzte meg. Az 1980-as évek elején indult meg a belvárosi rekonstrukciós kutatási program, amelybe levéltárosok, művészettörténészek, történészek, régészek, műemlékvédelmi szakemberek kapcsolódtak be. A levéltári forrásokat a XVII. század végétől a XX. század utolsó harmadáig kutatták: a Hiemer család levéltárát az Országos Levéltárban, Székesfehérvárott a belvárosi telekkönyveket, a tanácsülési jegyzőkönyveket, a népszámlálási iratokat, az adószedési jegyzőkönyveket. A levéltári források adatait kiegészítették a már említett szakterületek eredményeivel, így jött 1ère egy olyan adatbázis, amely megalapozta a kiürített ház további feltárását. A régészeti kutatások 1990-ben indultak Siklósi Gyula vezetésével, amelyek 1995-ig tartottak. 1991-től Bartos György, Mezey Alice és Mentényi Klára művészettörténészek végeztek falkutatást az épületekben. Ennek során a földszinten és az emeleten a padozat nagy részét felbontották, és a falkutatás alkalmával a vakolatok leverése után láthatóvá váltak a befalazott építészeti elemek és periódusok, valamint a másodlagosan befalazott faragott kövek. Kutatási eredményeiket az 1996 június 19-én Székesfehérvárott tartott konferencián ismertették, amelynek anyaga 2004-ben Marburgban önálló kötetként is megjelent. A rekonstrukciós, helyreállítási munkálatok I. ütemének befejezésekor kérte fel Székesfehérvár Polgármesteri Hivatala a Szent István Király Múzeumot- e sorok íróját-, hogy ebből az alkalomból egy kiállítást rendezzen az immár teljes pompájában helyreállított Hiemer házban. A kiállítás a ház névadójának családtörténeti bemutatásával kezdődik. De ki is volt valójában a névadó, Hiemer Mihály, a család páter familiarisa? Milyen szerepet játszottak Székesfehérvár,- akkor Stuhlweissenburg- életében a Hiemerek? Nemcsak a török utáni korszak, hanem az egész XVIII. század egyik legvagyonosabb, legtekintélyesebb székesfehérvári családja az övéké volt. 1689-ben Hiemer Mihály városi kamarás lett. Ez a hivatal nagy befolyással járt, hiszen kezében tartotta a város összes javait és jövedelmeit. Hiemer Mihály e mellé 1693-ban megszerezte a sörfőzés felügyelői tisztséget, majd az adószedői hivatalt is. Hiemer Mihály állatkereskedő - mészárosként kezdte pályáját. 1691-ben belső tanácsossá, 1692-ben bíróvá választották. 1699-ben 1 évig, 1702-ben és 1712-ben l-l évig viselte ezt a tisztséget. 1714-ben Lipót császár Hiemer Mihálynak érdemei elismeréséül nemesi rangot adományozott. A nemesi oklevél (armalis) az adományt kiterjesztette feleségére, Orsolyára és két fiára: Mátyásra és Sebestyénre. 253
