Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - FANCSALSZKY GÁBOR: Régészeti adatok Székesfehérvár környékének népvándorláskori topográfiájához p. 73
Alba Regia 35. 2006 leletmentést M. Soós Ágnes végezte (Bánki 1971, 165; Szentpéteri 2002, 171) 17 . 9. MOHA 5/3. LH. DEZERTA (2. tábla 1.) A falu határának DK-i részén, a Gaja-patak és a vasút vonala között, a Dezerta K-i részén került elő egy mintegy 100 m átmérőjű középkori lelőhelyen terepbejárás során 1988. őszén egy késő avar kori kerámia (11. tábla 8.) töredék. [Fancsalszky-Siklósi, 1988.] A vörös, bekarcolt vonal- és függönyív díszítésű vaskos válldarab a 8-9. századra keltezhető. 18 10. MOHA 5/8. LH. BELTERÜLET (2. tábla 1.) A falu belterülete és a Malomszer között, a Gajapataktól Ny-ra, terepbejárás során került elő két késő avar kori kerámia töredék 1991-ben (10. tábla 2-3.). A falu belterületét nagyrészt felölelő középkori lelőhelyen csak ez a két népvándorláskori kerámia darab jött elő. [Fülöp-Siklósi, 1991.] Az egyik barna, korongolt, bekarcolt hullámvonalköteg díszítésű válldarab, a másik vörös, kézzel formált, kaviccsal soványított, díszítetlen oldaldarab. 19 11. PÁTKA 7/11. LH. ÉRMELLÉKI-DŰLŐ (2. tábla 2.) A falutól E-ra, a Császár patak K-i oldalán egy 500 m hosszú, 200 m széles lelőhelyen őskori, római és középkori kerámia mellett terepbejárás során kerültek elő 1991-ben késő avar ^eri/m^tóVeíie&e&.[Cserményi-Fülöp-Siklósi, 1991.] Az egyik szürke, korongolt, bekarcolt hullámvonaldíszes oldaldarab, a másik sárga, kézi korongon készült, díszítetlen, kaviccsal soványított oldaldarab (10. tábla 4-5.). 20 17 A Bánki 1971, 165. megadott téves adatokat (a leletmentés ideje: 1969.; a leletek: bronz fülbevalók, vas csat és kerámia) a tárgyak, a leltárkönyv és a leletekhez mellélelt helyszínrajz feljegyzései alapján korrigáltuk. 18 SZIKM 88.359. 19 SZIKM 91.2889-2890. 20 SZIKM 91.1285-1286. 12. PÁTKA 7/16. LH. CSÖRGŐI-FÖLDI-DŰLŐ (2. tábla 2.) A falutól DK-re, a 81 l-es műút és a vasút találkozásánál, a Csörgői-földi-dűlő K-i részén terepbejárás során kerültek elő népvándorláskori kerámiaíóVeí/e^^.[Cserményi-Fülöp-Siklósi, 1991.] A mintegy 120 m hosszú lelőhelyen más lelet nem került elő. A szürke, vörös és sárga kézzel formált oldaldarabok közül az egyiken bekarcolt vonalköteg díszítés látható (10. tábla 6-8.). 2] Az anyag késő avar telepre utal. 13. PÁTKA 7/21. LH. HOSSZÚ-DŰLŐ (2. tábla 2.) A falutól E-ra, a Császár-víz Ny-i oldalán, a Hosszú-dűlő középső részén, a zámolyi úttól K-re terepbejárás során kerültek elő népvándorláskori kerámiatöredékek.[Csermknyi-¥ü\ö$-S]]úóu, 1991.] A vörös, kézzel formált, kaviccsal soványított oldaldarabok díszítetlenek, a szürke oldaldarabon bekarcolt vonaldísz látható (10. tábla 9-12.). 21 14. PÁTKA 7/ Pátkáról ismeretlen lelőkörülmények között 1907-ben hurkos fülű kora avar kengyelpár került az MNM-be. A Merán János féle fegyvergyűjteményből ekkor 159 db, főleg Fejér megyéből származó tárgyat leltároztak be. A két kengyel esetében a bejegyzés szerint a lelőhely: "talán Pátka". 23 A tárgyak ma már nincsenek meg a Fegyvertárban. A fentiek miatt sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy a lelet magányos sírból vagy temetőből került-e elő (Csallány 1956, 177, 756. sz.; Bóna 1971, 242/26/, 274/54/; Némethi-Klima 1992, 217, Nr. 107; Szentpéteri 2002, 282). 21 SZIKM 91.1311-1315. A díszített darab sárga, száma: 1313. 22 SZIKM 91.1342-1345. 2- MNM Fegyvertár 6.1907.40-41. 78
