Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63

Alba Regia 35. 2006 árszabás már utolsó tételként hozza a balatoni vízben való fürdést (Seebaden) részletezés és ár megjelölése nélkül. Az 1817. évi árszabásnak szintén a végén olvasható a tóvízi fürdés „akár az úri vendégek magok szállásaikonn, akár a ferdő házban" az ár megjelölése nélkül, majd a Zala vármegye által 1818. április 7-én kiadott limitáció szerint „egy hideg ferdőért, ha a víz a Balatonbul vitetik", két forintot kellett fizetni, tehát ez volt a legdrágább fürdőkúra. A vendégek közül számosan kedvelték és élvezték a nyílt vízi fürdőzést a hidegfürdők megépítése előtt is. A tihanyi apát 1824. május 28-án Zala vármegyének írt levelében az Oesterreicher-féle hidegfürdő feleslegességét azzal indokolta, hogy „minekutánna a Balaton tavának szélessen ki terjedő körös körül lévő partyain egész 182 I-k esztendőig még úri személyek is alkalmatosbb helyeken szabad ég alatt meg förödtek, és sokan a savanyó vízi balatonyi hideg ferdők felállíttása után még most is a ferdő ház elmellőzésével a tóóban förödni nem általlanak, a katonai közönséges karnak 's a polgári szegénységnek az által éppen jó tétemény nem nyújtatik, ha ezek (a mihez nem is szoktak) rekesztékbe förödni engedtetnek, kik inkább valamint ez előtt a Balatonyban szabad ég és levegő alatt meg tudtak förödni, úgy ezután is legottan bátrabban és örömöstyebb megfőrödnek."

36 A szakirodalomban szerint a hidegfürdőket 1822-ben nyitották meg, de ezek csak a bencések által felállíttatott fürdők voltak.

37 Kopátsy József veszprémi püspök és királyi biztos „serkentette" az uradalmat a hidegfürdő felállítására. Mivel az uradalom nem volt felkészülve a javaslat megvalósítására, 1821-ben a pesti nemzeti és a budai német újságokban meghirdette, hogy bárkinek 4 forint bér ellenében engedélyezi a Balatonon hidegfürdő létesítését. Mivel senki sem jelentkezett a hirdetésre, az uradalom a hidegfürdő felállításának a lehetőségét magánszemélyek részére megszüntette, s a maga költségén „a közönség köz hasznára és kedvéért a Felséges Cs. K. Fő Herczeg nádor ispány úr ferdéjének formájára egy 6 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. Vö. Zákonyi 1988. 161. - Uo. a 165. oldalon az 1822. évi fürdőt másodiknak mondja, s megjegyzi, hogy az elsőt József nádor építtette. osztálybul, nevezetessen 4 kissebb és 2 nagyobbul álló ferdőt állított fel a Balatonyban".

38 A tihanyi apátság levéltárában megtalálható a bencések által 1822-ben megnyitott hidegfürdő tervrajza.

39 A tervrajz és a kivitelezés nem egyezik meg teljesen, mert a hat részből álló építmény megvalósult ugyan, de a fürdő orvosának az 1822. évről készített jelentése szerint a nádorispáni hidegfürdő mintájára emelt faépítmény két nagyobb és négy kisebb „osztályból" állt.

40 Az 1821-22-ben létesített hidegfürdők helyét pontosan meg lehet állapítani a tihanyi apátság levéltárában fennmaradt rajz alapján. Oesterreicheré a Horváth háztól délre, az iratok szerint attól délkeletre esett. Ezen a részen az apátság elbontatta a hajdúházat, mert zavarta a Balatonra és a Balatonon át való kilátást. Részben ugyanezzel indokolta meg az apátság Zala vármegye előtt azt, hogy miért ellenezte Oesterreicher hidegfürdőjének a visszaállítását. A Horváth háztól nyugatra eső postamesteri ház és a Csépán ház alatti Balaton a sekélysége miatt nem volt alkalmas hidegfürdő létesítésére. Emiatt az apátság a Csépán háztól nyugatra, kb. a mai kikötő irányában építtette meg a hidegfürdőjét. Ugyanitt állt a parton a „polgári ispita", amelyet az uradalom költségén és a vendégektől származó bevételből, 455 forint 51 krajcárból 1821-ben újból felállítottak.

41 A helytartótanács 1821. évi rendelete nyomán Adler József fürdőorvos az 1822. esztendőről alapos jelentést készített, amelynek 10. pontjában először azokat a betegségeket sorolta fel, amelyeknél a savanyúvíz alkalmazása jó hatású volt vagy gyógyulást eredményezett (vesekő, húgyhólyag petyhüdtsége, hasi zsigerek elrekesztődése azaz székrekedés), azután azokat, amelyeknél tüneti kezelést, enyhítést, esetleg gyógyulást hozott (aranyér és azzal összefüggő tünetek), végül azokat, amelyeknél megpróbálták alkalmazni (hisztéria, hipochondria, különféle szervek görcse, cardialgia, 18 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. 39 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. 4u VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 728. 41 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. A fennmaradt rajzon kívül egy pontosabb is készült a hidegfürdők helyéről, amelyre a tihanyi apát hivatkozott a Zala vármegyéhez küldött 1825. április 14-i levelében. 69