Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 külső városból. Az üresen álló 3. számú sutrai házba költözhetett be a család. Ez a mai napig Kelemen-tulajdon. A névnek más változata nem ismert. A XVIII. század közepén egy ízben Clement-nek írták. 1751. évi lélekszámlálás során Kelemen Mihály és felesége, Rumi Anna lakott a 3. számú házban. A férj 44 éves. Gyermekeik: Imre 18, Judit 12. A házban zsellércsaládot találunk: Illés László és Kelemen Katalin személyében. Lányuk, Katalin. A zsellércsaládnak 1774. július 4-én Mihály nevű fia született. Kelemen Katalin egyébként Kelemen Mihály testvére, így férjhez menetele után helyet kapott az Illés család a Kelemen-házban, és évtizedeken át ott laktak. 1774. szeptember 3-án Kelemen Juditnak és férjének, Csombó Györgynek Mihály nevű fiúk született. Ez év május 10-én Kelemen Orsolyának és Czankó Mártonnak Barbara lányuk született. Kelemen Mihály telkes gazda, örökös státusú jobbágy. Az 1775. évi vagyonösszeírás során 16 mérős szántóföldet, 9 kaszás rétet és 9 kapás szőlőt jegyeztek fel. 1787-ben Kelemen Imre és Kelemen Mihály a 3. számú házban laktak. 1771-ben Kelemen Imréről feljegyezték, hogy 3 gyermeke van: Imre, Mihály és Erzsébet. 1784. augusztus 30-án Erzsébet meghalt. Kelemen Imre felesége Vajda Erzsébet. A 3. számú házban zsellércsalád is lakott: Somlai József és Peresztegi Katalin, József és János gyermekekkel. A gazdaságban szolgagyerek dolgozik, Takács László. A szolgálólány Vajda Anna, a gazda feleségének testvére. 1777-ből származó adat, hogy a csehi Kelemenek közül egy férfi Mihályfán vállalt szolgálatot. 1810-ben Kelemen Mihály telkes gazda szolgalegénnyel dolgozik a gazdaságban, amely 11 mérős szántóföldű, 6 kaszás rét, 9 kapás szőlő. Az évi adó 16 forint és 40 krajcár. Kelemen Ferenc zsellérrendű, vagyona kevés: 2 mérős szántóföld, 2 szekeres rét, 2 kapás szőlő. Évi adója 1 forint 40 krajcár. 1832-ben adózóképes férfiak nem éltek. így a 3. számú házban élő Kelemen Mihályné és az 5. számúban lakó Kelemen Ferencné adóztak. 1845-ben három Kelemen-háztartás volt. A 3. számú házban lakott Kelemen József, a 4. szám alatt Kelemen Ferenc, a 6. szám alatt Kelemen Péterné. 1852-ben a 3. számú háza lakója Kelemen Vendel családja. Felesége Henczy Katalin. 1875-ben volt Kelemen József és Dóber Mária házassága, akik a 3. számú házban laktak. A házat két lakrészre osztották. Az elsőben Kelemen József, a másikban Kelemen Ignác és Csombó Ida laktak. Kelemen József gyermekei: Gyula 1878, Gizella 1880. Gyula 1910-ben vette feleségül Süslecz Klárát, Gizella 1903-ban Farkas Ignác felesége lett. 1886-ban és 1914-ben 3 Kelemen család volt erdei közbirtokos. Kelemen József 3 szekeres, Kelemen Ferenc 5 szekeres, Kelemen Ignác 4 szekeres joggal rendelkezett. 1881-ben Kelemen Anna Szántó János felesége, és a 15. számú házban laktak. Kelemen Anna Kelemen József testvére, Gyulának és Gizellának nagynénje. Kelemen Anna gyermekei: Mária, Lina, Anna, Imre. Mária 1894-ben Bódai József bazsi emberhez ment férjhez. Lina Erőss József felesége lett 1895-ben, és Csehiben laktak. Anna 1896-ban Heczy András felesége. Imre 1905-ben Nagygörbőről nősült, felesége Varga Irma. A Szántó-házban két lakrész volt: az elsőben Szántó Imre lakott, a másikban Henczy András. 1892-ben a belső-sutrai házban Kelemen Ferenc és Tóth pál Teréz családja lakott. Lányukat Bujtor József vette feleségül. Ezzel a ház kicsúszott a Kelemen család kezéből, és a Bujtor örökösöké lett. Bujtor József az Egyesült Államokba ment munkát keresni. Kaliforniában, egy gyárban volt kazánfűtő, ahonnan visszatért. A Kelemen Ferencféle udvarban zsellérház állt. Itt néhány évig Egyed János élt családjával (AK, F, CSH, RÖ, Farkas 2004). Kenései A 108. számú Novák-házba 1879-ben került házasodással KENÉSEI MIHÁLY, aki Nóvák Viktória férje. A Kenései család a ház középső lakrészében élt. Fia, Mihály, Kulcsár Annát vette feleségül (AK, F, CSH). Kenyeres KENYERES JÁNOS házasodás útján került a faluba. Az 50. számú ház második lakrészében élt feleségével, Horváth Erzsébettel (Orzse). Kenyeres Jánosnak és feleségének nem született gyermeke. 1912-ben a vagyont és a házat Horváth József özvegyére, Pilipár Rozáliára és gyermekeire hagyta. (A közbirtokossági erdőben Kenyeres Jánosnak 4 szekeres joga volt.) 1908-ban Kenyeres János a Sümegi úton, a Nyíresi dűlő szélén kőkeresztet állíttatott, melyet a mai napig Kenyeres-keresztnek nevez a falu népe (CSH, Farkas 1990). Kis Szórtan találtunk adatokat a Kis családra. 1755. május 28-án KIS JÁNOS és Kovács Erzsébet házasságából született gyermek. 1771-ben Kis Mihály szol41