Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 Ferenczy Márton 1823-ban a 82. számú házban lakott, amely ebben az évben leégett. A család elszegényedett, mert a gazdasági épületek is a tűz martalékává lettek. 1841-ben Ferenczy János községi szolgálatban volt, kanásznak állt. 1853-ban Ferenczy János és Dani Rozália az 52. szám alatti házban élt, 1875-ben pedig Ferenczy József és Kulcsár Teréz (Trézsi) lakott itt. 1862-től Ferenczy János közbirtokossági tag, erdő-legelőben illetékességi jogokkal bírt. Ferenczy Ferenc az első világháború hősi halottja (AK, F, RÖ, CSH, Farkas 2004). Furján (Furián) A név Furián, Furgyán változatban is előfordul. A Furián a XVIII. századi okiratokban, a Furgyánt pedig bemondás alapján írták be a iratokba. 1760 körül érkezett az első Furján Csehibe. FURJÁN ISTVÁN örökös renden élő telkes gazda, 1769. február 25-én Furián Györgynek és feleségének, Takács Katalinnak Barbara lányuk született, de még több gyermekről vannak adatok: 1773. augusztus 30-án Erzsébet, 1777. január 13-án János született. (1771-ben Furián István gazdaságában Berta Márton szolgagyerek dolgozott. Felesége, Varga Katalin.) 1775-ben Furián István 45, felesége 36 éves. Gyermekeik: György 14, Ferenc 15, Katalin 14 éves. Vagyona: 8 mérős szántóföld, 6 szekeres rét, 4 kapás szőlő. 1777-ben Furián Ferenc zsellérként Kulcsár György házában élt. 1873-ban Furián János gazdafiút idegen házba történő behatolás során meggyilkolták. 1874-ben Furján József és Pap Klára a 16. számú ház középső lakrészében éltek, míg az első lakrészben Furján József és felesége, Boczák Teréz (Treszka) laktak. 1879-ben e házban találjuk Furján Jánost és felesége, Csombó Róza családját. Furján János a csehi templom dékánja 1930-ig. Lányuk, Lina, Simon Vilmos felesége lett 1921-ben. (Simon Vilmos egyébként Simon pókó Ignác fia). A harmadik Furján családot (György és felesége) Tóth Mária képviselte. Furján György beházasodott a Tóth kecskés családba, és a 35. számú ház második lakrészében éltek. Adatunk van a családról 1877, 1878, 1882-ből. Furján György a Templom soron vett a családnak házat, és 1895 körül elköltöztek. A negyedik családot Furján József képviselte. 1886. évi adat szerint háza (a Mihályfai utcában) az Alszegben, Farkas János és Szántó Ignác házingatlana között feküdt. Ez a későbbi Tóth kecskés-íéle ház. 1886-ban Furján Vendel és Furján József erdőbirtokos. Az 1914. évi erdőbirtokos lajstrom szerint Furján János 2, Furján Imre 2, Furján Vilmosné másfél szekeres erdőilletékkel rendelkezett. A 95. számú házban Furján Imre és felesége, Somogyi Mária laktak. A házaspárnak gyermeke nem született. Örökössé Kelemen Matildot tették, aki rokonsági viszonyban volt Somogyi Máriával (a rokonság a Süslecz-ágon volt). Kelemen Matild 1933-ban férjhez ment Józsa Lajoshoz, aki átvette a Furján-házat és a vagyont (AK, F, CSH, Farkas 2004). Gyalog A név legtöbbször ebben a formában fordul elő a forrásokban, ritkán a névhez a h betű kapcsolódik (Gyalogh). Szabadköltözködési joggal rendelkező katolikus család, amely a XVIII. század első harmadában jelen volt a faluban. 1733-ban GYALOGH MÁRTON és FERENC pénzösszeggel támogatták a csehi templom építését. 1751-ben Gyalogh János 50 esztendős, felesége, Symon Katalin 45. Gyermekeik: Ferenc 28, Katalin 18, Anna 12 éves. 1756. augusztus 20-án Gyalog Ferencnek és Bojtor Katalinnak Erzsébet, 1764. augusztus 8-án János nevű gyermekük született. Gyalog Márton és Vida Judit házasságából 1762. november 15-én András, 1766. január l-jén Katalin született. Mindkét gyermeknél Kulcsár Péter és Miser Judit a keresztszülők (1766-ban Lukács Péternek írták a keresztapa nevét). Az 1768. évi úrbéri adatfelvételnél Gyalog Ferenc gazdasági adatai szerepelnek. Zsellérként tartották nyilván, akinek 5 mérős szántóföldje, 3 kaszás rétje és 3 kapás szőlőterülete van. 1771-ben házában zsellércsalád élt: Német Benedek és Szél Katalin az 5 éves Mihály fiúkkal. Ugyancsak ebben az esztendőben Gyalog Márton és felesége, Bognár Katalin adatai tűnnek fel, akiknek József, János, Ferenc és Erzsébet gyermekeik vannak. Ferenc 5, Erzsébet 3 esztendős. A családokban vagyoni gyarapodás nem tapasztalható. 1810-ben Gyalog Józsefnek mindössze 1 mérős, Gyalog Ferencnek 3 mérős szántóföldje volt. Az anyagi leromlás 1823-ban bekövetkezett, amikor Gyalog Ferencnek a 78. számú, Gyalog Józsefné 87. szám alatti háza a gazdasági épületekkel együtt elégett. A hatóság mindkét gazdát felmentette az évi adózás alól. 1830-ban Gyalog József örököseinek a szőlői a Palkó-oldalban voltak. 1830-1832 között Gyalog Mihály katonai szolgálatot teljesített. A Gyalog családok a XIX. század 36