Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

ÉVI JELENTÉS 2005 - JAHRESBERICHT 2005 - Régészeti kutatások -Archäologische Forschungen p. 258

Alba Regia 35. 2006 lya baracsi csomópontja körül. A feltárást az tette szükségessé, hogy az autópálya építése miatt áthelyezték a terület öntözéséhez használt vízvezeték nyomvonalát. Az autópálya-szakasz Ny-i vége körül nyitott U alakú kutatóárok 450 m hosszú és 2 méter széles volt. Összesen 69 objektumot tártunk fel, melyek részben a középső bronzkorra, részben az Árpád-korra datálhatok. Ezek nagyobbik része gödör, illetve különböző funkciójú árokszakaszok. Mellettük két Árpád-kori kemencét találtunk, melyeknek platniját és munkagödrét teljesen sikerült feltárni. A leletanyag a korszakra jellemző kerámia és állatcsont-anyag. Az egyik Árpád-kori árokban emberi koponyacsont töredéke volt, amely a bronzkori telepen talált temetkezésekkel egykorú sírból származhatott. Keszi Tamás Besnyő 17-es műtárgy 91 sírós közép avar temető feltárását végeztük. Prander Péter, Kriveczky Béla Cece Neolit telep valamint bronzkori telep részlet feltárást végeztük el a tervezett útnyomvonalában. Prander Péter, Kriveczky Béla Dunaújváros-Rácdomb Az Intercisa Múzeum 2005. május 17. és június 1. között megelőző feltárást végzett a Mohácsi utca 7. szám (hrsz. 2147/1) alatti ingatlanon. A területen 1999-ben folytattunk leletmentést, miután a telek akkori tulajdonosa mintegy 65 m

2 területen markolóval kiásatta tervezett házának alapját. Az idén feltárt terület mérete 71 m

2

. Az ásatás során megtaláltuk a 18. században épített kastély falmaradványait, feltártunk 12 gödröt és egy árkot, melyek a kora a bronzkorra és a 18. század elejére datálhatok. A bronzkori és koraújkori, 20. századi leletanyag mellett neolit kerámia és szórványosan római tegulák kerültek elő. A talált anyagból kiemelkedik egy újkőkori edényről származó, kosfejet mintázó plasztikus dísz. Keszi Tamás Ercsi-Nagytói-dűlő (M6-os autópálya) Összesen kb. 15.000 m2 lett feltárva, melynek során 320 objektum került napvilágra. A lelőhelyen néhány bronzkori és római kori objektumot, egy Árpád-kori települést és egy melléklet nélküli, ismeretlen korú sírt lehetett elkülöníteni. A település egy kiemelkedésen sűrűsödött. A területen házakat, kerek alaprajzú tároló- és szemetesgödröket, külső kemencéket és árokrendszereket tártunk fel. Az árkok vízelvezető szerepük mellett stratégiai célokat is szolgálhattak. Jelentősebb leletek: Hulladékgödrökből római kori bronzfibula, III. Béla rézpénze, faragott csontveret, az egyik Árpád-kori árokból egy római kori, Geniust ábrázoló mészkőszobor került napvilágra. Nagy né Hodik Mónika Iváncsa-Lapos Az Intercisa Múzeum 2005. június 22-augusztus 31-ig sóderbánya nyitását megelőző feltárást folytatott Iváncsa-Lapos lelőhelyen (hrsz. 036/9). A közel 600 feltárt objektum túlnyomórészt a nagyrévi kultúra településéhez tartozó szemetes gödör volt. Az igen gazdag leletanyagból említést érdemelnek a díszített peremű talpastáltöredékek, a nyéllyukas- és lapos balták, kőnyílhegy, buzogány töredéke. A településen több, ugyancsak a nagyrévi kultúrához tartozó temetkezést tártunk fel. Közülük kettő szabályos, zsugorított sír volt, a harmadikban a halott haránt feküdt a hasán, és - mivel szemetes gödörben került elő - nem lehetett eldönteni, hogy a közelében talált, csaknem ép edény mellékletként tartozott-e hozzá. Az egyik gödörből emberi arckoponyát találtunk, melyről célzatosan vágták le az agykoponyát. Talán eh259