Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 házat emelnek helyébe. Ez azonban a háború közbejötte miatt elmaradt. Ernő gyakran katonáskodott, részt vett a doni harcokban is, ahol könnyebb sebesülést szerzett. Felépülése után a magyarországi védelmi küzdelmek részese. (Itt századparancsnoka a csehi dr. Baráth Lajos főhadnagy volt.) A háborúból szerencsésen hazaérkezett. Gyermekei: Magdolna, Zsuzsanna és Dénes. Felesége halála után Ernő egyedül élt a házban. Anyja és Erzsébet megvásárolták a faluderékon levő Mózner-féle házat és oda költöztek. Ernő egyike a falu legszorgalmasabb gazdáinak, a mezőgazdasági munkát nagy kedvvel végezte. A tsz gazdasággal nem tudott megbarátkozni, szerinte ott cselédnek nézik a birtokos parasztokat (AK, F, CSH, Farkas 2004). Egyed EGYED FERENC és Hosszú Anna 1872-ben a 43. sz. ház lakói. 1884-ben a 33. számú zsellérházban éltek. Minthogy napszámos családról van szó, lakásaikat gyakran változtatták. 1890-ben Egyed János és Cséplő Orzse a 7. szám alatt laktak. Idősebb Egyed János 1894-ben 63 éves korában elhunyt (felesége Csíki Anna). Az ifjabb Egyed János 1895ben kivándorolt Horvátországba, és egy nagybirtokon vállalt munkát. Innen 10 év múltán visszatértek, azonban a fővárosba költöztek munkát keresni. Az adatok szerint nyugtalan természetű ember, aki egy hadiüzemben talált alkalmazást, és az ottani szakszervezeti mozgalomba bekapcsolódott. A hadiüzemi munkást a háború idején felmentették a katonai szolgálat alól. A család a fővárosi ínség miatt 1918-ban visszaérkezett a faluba. A novemberi forradalmi napok idején elérkezettnek látta az időt, hogy a baloldali politikai mozgalom élére álljon. Néhány csehi földmunkással szakszervezetet alakított, és létrehozta a szociáldemokrata pártot. 1919 elején községi munkástanács jött létre, melynek elnöke lett. A proletárdiktatúra kikiáltása után a községi hatalmat a munkástanács vette át. Az áprilisi tanácsválasztás alkalmából létrehozott végrehajtó bizottság (direktórium) elnöki funkciója ugyancsak Egyed János kezébe került. A történeti forrás szerint Egyed gazdagyűlölő ember volt, melyet a Tanácsköztársaság heteiben ki is mutatott. Cserny Béla tanító tanácsolta neki, hogy az uradalom földjéből minél többet osszanak fel a földmunkások között. Egyed ezt megszívlelte, de mindössze 50 holdat tudott kiparcelláztatni. A juttatottak kukoricával ültették be a földeket. Egyed vállalta a konfliktust a birtokosokkal. A gazdák elutasították az új rezsim politikáját. Ideológiai támaszt a vallásban, és annak helyi képviselőiben, a plébánián találtak. Egyed belátta, hogy vallásellenesség propagálásával a falu népét nem tudja a rendszer mellé állítani. Egy szerencsétlenül megrendezett előadáson a hallgatóság megtámadta az előadót. Egyed jelentette az esetet, és a községet ellenforradalmi szemléletűnek deklarálta a hatóság. A megtorlás nem következett be, holott a vörös őrök két ízben is jártak a községben. A megtorlás állítólag Egyed kérésére maradt el. A diktatúra bukása után Egyedet elfogták, és 6 havi börtönbüntetésre ítélték. Fia, az 1920-as, 30-as években bognármesterként dolgozott. A családnak kevés mezei vagyona volt. A Bükkalján szőlővel rendelkeztek (AK, F, HDCS, CSH, Farkas 1990). Erőss Erőss József házasodás útján került Csehibe, Szántó Linát vette feleségül. 1886-ban erdőbirtokossági tag, 1914-ben 2 szekeres joggal rendelkezett. Lányuk, Irma, Kardos József felesége lett, aki Vidornyaszőllősről került a faluba. Az Erőss és a balog Kardos család a 105. számú ház második lakrészében lakott 1940-ig (AK, F, CSH). Farkas A családi hagyomány szerint Csehibe FARKAS JÁNOS (I.) 18 éves legényember (1762-ben született) 1780-ban érkezett, uradalmi hajdú kíséretében, aki egy (a Vincze-féle funduson) üresen álló házba költöztette be. Szülei Bazsiban éltek. Farkas János testvérei, András, Katalin és Erzsébet 1780 előtt Csehiben éltek. András neve 1768. évi összeírásban szerepel, mint szabadmenetelű zsellér. Háza nincs. 1771-ben feleségével, Varga Judittal a 11. sz. ház lakói. A ház, ahol még fitestvére, Mihály is élt, Varga Jánosé. Varga Judit a testvérek egyike, az ő révén laktak a Varga-házban. A Varga testvérek anyja Csombó Ilona. Farkas Andrásnak 1771-ben két gyermeke élt, István és Erzsébet. József 1774ben született. Keresztapa Farkas János. Lánytestvér Farkas Katalin, aki 1771-ben lett Szántó László felesége. Gyermekük nem született. A Szántó testvérek egyike László, aki anyja házában (Was Judit) élt és a gazdaságban dolgozott. Farkas Katalin férje halála után (1782) férjhez ment Csombó János 40 éves özvegyemberhez (v.o. Csombó és Szántó család leírását). 25