Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 l./k, Négy ujjal(?) húzott Ъ А ovális. (Kat.282., 401.) (18.tA.). l./l, Négy pálcával (fésűvel) húzott kör.(Kat.220.) (18.U.) 9.1.2. -Hurok(2. típus) Ez a típus is nagy számban található meg a táci anyagban, de csak a zárt csoportnak tekinthető, „ TE PR műhely" termékeivel együtt vethető össze mennyisége az 1. típuséval, azzal együtt viszont nagyjából 1:1 az aránya a két típusnak. 2./a, Egy ujjal(?) húzott hurok. (Kat.234.) (18.1.6.) 2./b, Két ujjal húzott hurok.(Kat.289., 44Ь) (Ш.7.) 2./c, Három pálcával(?) húzott hurok.(Kat.371., 200.) (18.Î.8.) 9.1.3. - Hullámvonal (3. típus) Ez a ritka jelölés általában az egész külső felületet átéri és a hossztengellyel párhuzamosan fut. Sértetlen nincs belőle a műhelyek anyagában sem. З. /a, Három ujjal húzott hullámvonal az alsó végnél.(Kat.209.) (18.1.9.) З. /b, Két ujjal húzott hullámvonal, amely átéri a tegulat hosszában. (Kat.252.) (18Л.10.) 3./c, Egész külső felületen hosszában átérő, két ujjal húzott ívelődő vonal.(Kat.304., 444.) (18x11.) З. /d, Egész külső felületen hosszában átérő, négy ujjal húzott, ívelődő vonal. (Kat.202., 206., 301., 400., 437.) (19x1-2.) З. /e, Egy töredéken a felső végnél két(?) ujjal húzott hullámvonal vége és egy abba befutó egy ujjal húzott vonal látszik. (19x3.) 9.2. -Jelölések rendszere a Táci anyagban A statisztikai számításokhoz szükséges, közel sem elég információ ellenére is látszik, hogy az egyes műhelyre jelölései jellemzőek, de nem kizárólagosan. Ugyanazt a jelöléstípust több is használja, de mindegyiknek van egy saját, csak általa alkalmazott, vagy csak nála megtalálható stílusban kivitelezett típusa is. Ebből kiindulva, mindegyikre a használt jelöléskombináció jellemző. Az, hogy egy műhely hányféle jelölést alkalmazott, talán méretétől függ. Az „1971 műhely" kisszámú típusával ellentétben az „I. épület műhely" jóval többfélét használt. Ez nem meglepő, hisz a leletek alapján sokkal nagyobb mértékű megrendeléseket teljesített. A „ TE PR műhely", illetve sorozat mindössze két (, vagy három) jelölést alkalmazott, az egy, két és három pálcával húzott hurkot. Sokszor megfigyelhető, hogy a három pálcával húzott hurkot elkezdik valóban hárommal, de csak kettővel fejezik be. Ezt figyelembe véve nem valószínű, hogy elszámolásra használták volna, mivel tényleg nehéz elkülöníteni a három pálcásnak szánt, de elrontottat a két pálcástól. Ebből kiindulva azt lehet mondani, hogy legalább a „ TE PR műhelyen" belül egyfajta aláírásként alkalmazhatták a munkások ezeket, de célja még nem világos. G.Brodribb veti fel, hogy esetleg a képzett, tapasztalt munkások használhatnak jelölést, míg a kevésbé képzettek nem. (Brodribb 1979) Ez nem elképzelhetetlen, de e szerint, ha igazak az általa és J.Chauffain által az előzőekben már említett adatok (jelölt:jelöletlen), akkor Britanniában csupa jól képzett munkás dolgozott, míg a kontinensen főleg tanulók. Ez nem túl valószínű. Díszítésként való értelmezését kizárólag a „Sárga műhely" voluta-sora igazolhatja, amely önmagában nem elég ehhez, inkább egyedi kézjegynek tekinthető, amely hurkokból áll össze. Érdekes ebből a szempontból az „I. épület műhely" delfin és hal alakú jelölése is. 3. sz. végi, 4. szi keltezése miatt, nem kizárható, hogy egy keresztény munkás használta, bár a delfin szélesen elterjedt, kedvelt díszítő motívum volt korábban is. A jelölések egy csoportja (egész felületet átérő hullámvonalak, ívelődő vonalak) úgy tűnik, hogy a többi téglaanyag felületnövelő „jelöléseiből" ered. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a tegulakon. is megőrizték eredeti funkciójukat, vagy csak „kéznél volt" és ennek köszönheti megjelenését tetőcserepeken is. Az első lehetőséget támasztja alá Vitruvius (Vitr II.8.19) és több ásatás eredménye is 238 . Ezek szerint a római korban ugyanolyan szí238 néhány példa: Tácon két nagyobb méretű helyiséget is tegulaval burkoltak (9.épület, 72. épület) és számtalan esetben használták falazáshoz, csatornaépítéshez. Villards d'Héria-ban (Lerat 1998) és Mülheim-Kärlichben (Gogräfe 2003) vízszigeteléshez alkalmazták. 174
