Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 8. - LEGIOK, BÉLYEGEK ALAPJÁN FELVÁZOLHATÓ ÉPÍTKEZÉSEI 8.1. - legio I. Adiutrix A legio bélyege (1.típus) a Ny-i városfal egyik tornyának tetőomladékában volt, amely szerint egy egysége vagy részt vett a városfal építésében, vagy karbantartásra rendelték ki. 8.2 - legio II. Adiutrix Bélyegei alapján a 2-4. sz. között folytatott építkezéseket a településen. Legelső alkalommal 118/119 körül a 9. épületen dolgozott egy egysége (2.típus), amely a X. Geminat váltotta fel. Legközelebb a 3. sz. végén(?) jelenik meg újra és a K-i városfal mellett, egy azzal egybeépített épület (53.) tetőzetén találhatjuk meg tegulafo (3.típus). Ugyancsak lehet a 3. sz. végére is keltezni tevékenységét az 1. épületnél (9. és 13.típus). Mindkét esetben lehetséges, hogy csak a 4. sz-ban volt jelen a legio. Az 1. épület felújítását is legalább részben vele végeztették további, 4. sz-i bélyeges téglái alapján (5.típus). A 4. sz-ban, ezen felül, a 15. ( 10.es 11.típus), 18. (9.típus), 22. (12.típus), 33. (7.típus), 63. (3.típus) és a 95.épületnél (?; 9.típus) emelésénél vagy felújításánál volt jelen, és a 7. épület feletti építmények egyikéből (6.típus) is ismert tegulajz. Ez gyakorlatilag a teljes feltárt területet lefedi. Az ilyen mértékű katonai aktivitás mindenképp magyarázatra szorul egy „polgári" településen. Fitz J. szerint Valeria provincia egy magas rangú tisztségviselőjének székhelyét jelezheti. (Fitz 1999, 200.) Amennyiben más adatok is alátámasztják, ez megfelelő magyarázat lehet. 8.3 - legio X Gemina Valószínűleg az 1. tábor felszámolását végzi egy egysége (15.típus) 105-118/119 között, majd megépíti, vagy felújítja a 42. épületet (14., 15., 16. típus). Elkezdi vagy teljesen fel is építi a 70. épületet. Ugyancsak elkezdi a 9. épületet (ló.típus), de ezt már a legio II. adiutrix fejezi be, és ez alapján építését 118-120 közé keltezhetjük. 9.-JELÖLESEK A különféle téglaanyagokon található jelölések funkciója régóta képezi vita tárgyát. 230 Sok elképzelés született magyarázatukra, de eddig bizonyítani egyiket sem lehetett, mivel egy műhely teljesnek tekinthető sorozatát még nem próbálta meg senki rekonstruálni. Külön kell kezelni a tetőcserepeken és az egyéb téglaanyagokon található jelöléseket, mivel úgy tűnik, hogy a falazó, fedő, burkoló és fűtő téglákon ezek legalább részben funkcionálisak. Egyrészt a tapadási felületet növelik 231 , másrészt egy esetleg szükségessé váló osztáshoz (DMA 3.tábla 1.-7.) 232 (fél, negyed, egyéb kisebb részek) szolgálnak előkészítésként. Ezzel ellentétben a tetőcserepeken ilyen szerepük nem lehet. Habarcsozast a tetőzeteken is alkalmaztak, de csak meghatározott helyeken. Ilyen volt az imbrexek két vége alatt található (Kovács 2002) 233 , amely a felső végnél egyben a tegula oldalperemeit is fedte. Tácon több tegula töredéken is apró foltokban fellelhető volt az alsó felületen, az alsó végnél habarcsmaradvány, amely alapján, ha nem is mindig, de a sík tetőcserepek alsó és felső végét is összehabarcsozhatták. Ehhez viszont nem nyújtott nagyobb tapadási felületet az általában az alsó végen, a külső felületen elhelyezett jelölés. Erre szolgálhatott viszont az „1971 műhely" két töredékén is látható 'X' az alsó felületen. Ez egyedi, a műhelyre, vagy a megrendelőre jellemző sajátosság. Sokféle megoldási kísérlet született a jelölések, az ún. „Wischzeichen/Handmarken /Signature" értelemezésére. A német szakirodalomban elsőként ezzel foglalkozó G.Behrens a bélyegzéshez kapcsolódó járulékos, vagy módosító jelnek tartja. (Spitzlberger 1968, 84.). G.Trathnigg (Trathnigg 1955 117.) és G.Spitzlberger (Spiztlberger 1968, 84.) számolásként, vagyis nyilvántartásként értelmezi. M.Groller ezekkel ellentétben semmi jelentőséget nem tulajdonít nekik, egyszerűen szárazságpróbaként interpretálja. (Spitzlberger 1968, 84.) V.Jahn a 230 Az első ezzel is foglalkozó cikket Brodribb (1979, 215.) említi: Williams 1895 231 Erre bármilyen formájú jelölés alkalmas, ezért felmerül, hogy a funkcionalitás és más egyelőre ismeretlen szempontok találkoztak az egyes jelölésekben. 232 Ebbe a csoportba csak a téglát szabályos darabokra osztó „jelölések" tartozhatnak. 233 továbbá a táci falfestmény raktárban is őriznek innen származó habarcsdarabokat. 172