Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 86 éves korában. Az előbbiekben leírtuk, hogy Czankó Katalin Horvát Mihály felesége volt. A család férfiága Czankó György halálával megsza­kadt, a női ágakban azonban tovább éltek a Czankók, így a Horvát, a Somogyi, a Pap, a Német családokban, de a prágai Farkas családban is jelen vannak. (Töreki András, aki a 33. számú zsellérház lakója, említést tett arról, hogy a szomszéd 34. számú ház egykor „a Czankáké". Arra lehet ebből a közlésből következtetni, hogy a Czankó vagyon a Német örökösökre szállt. Czankó István felesége ugyanis Német Katalin. Ez az első adat, ami a 34. számú ház kapcsán a Német családra vonatkozik. 1839-ben Német János megnősült, felesége Farkas Anna.) (AK, F, CSH, Pehm 1934, Farkas 2004). Czenkli 1824-ben CZENKLI GYÖRGY zsellérrendű ember a 4. sz. házban lakott, mint szolga. Több adatot nem találtunk róla (AK, F). Czikli A 75. számú ház első része a Kulcsár handir csa­ládé. Lányukat, CZIKLI JÓZSEF nagygörbői szár­mazású ember vette feleségül. Czikli Józsefné örökség révén 1914-ben erdőilleték tulajdonos, mégpedig 1 és fél szekeres joggal. Fiúk, Géza. A család visszaköltözött Nagygörbőre, a házat elad­ták, melyet Ferenczy Ferenc vásárolt meg. A ház a mai általános iskola északi szomszédságában talál­ható (CSH, AK, F). Czotter CZOTTER FERENC és felsége, Varga Ágnes az 50. számú ház lakói. Czotter név ismeretlen a faluban, nyilván házassággal került a Varga családba. 1887. június 2-án keresztelték János nevű gyermeküket. A keresztszülők Szanati Károly és Nagy Róza. 1914-ben Czotter Pálnak 1 szekeres erdőjoga van a közbirtokossági vagyonban (AK, F). Cserép Adataink az 1880-as évekből származnak a Cse­rép családokra. 1882-ben elhalt CSERÉP JÁNOS, aki a 17. számú ház lakója. Fia, Cserép János 1886-ban vette feleségül Szabó Katalint. Cserép János ebben az évben községi elöljáró. Az 58. számú ház első részében Cserép Vince lakott. Felesége Volmer Mária, aki 1907-ben lett Cserép Vince neje. Volmer Mária Szalapáról került a faluba. Cserép Vince 1914 előtt elhunyt, a közbirtokossági névsorban Cserép Vincéné szerepel. 1914-ben 4 szekeres erdő­illetéket tüntetnek fel számára. A 106. számú házban kettős lakás van. A máso­dikban lakott Cserép Kálmán és neje, Réfi Orzse. A feleség Gyepükajanbol került a faluba. 1914-ben Cserép Kálmán vagyoni kimutatása között szerepel 2 szekeres erdőilleték. A családban két fiúgyermek nőtt fel, László és Jenő. Előbbi 1944-ben Németor­szágba menekült, ahonnan nem tért vissza, Jenő maradt a lakásban. Szerepel még az adatok között Cserép Ignác és Cserép Gézáné. Vagyoni nyilván­tartásban mindkét személynek 1914-ben 6-6 szeke­res erdőilletéke van. Cserép Gézáné fia, Géza 1914­ben katona volt, és a frontszolgálat alatt hősi halált halt (AK, F, CSH, Farkas 2004). Csombó A család első generációja a XVIII. század elején jelen van Csehiben. A telepítés előtt Csehiben gaz­dálkodó CSOMBÓ ANDOR-ról 1711-től vannak adatok. A Csombó család jogállásra nézve szabados telkesjobbágy, vallásuk római katolikus. 1711-ben a vagyonösszeírás során Csombó Andort a falu gaz­dag emberének jellemzik, aki 6 igásállattal dolgozik a szabad foglalású szántóföldeken és réteken. Csombó Andor a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben telepedett le a faluban, magával hozva a vagyont előbbi települési helyéről. A család koráb­bi tartózkodási helyét nem ismerjük. Csehiben népes generációk élnek a Csombó csa­ládokból a mai napig. Az egyes családokat kiegészí­tő nevekkel látták el, melyekkel már a XVIII. szá­zadban találkozunk, és az azonos keresztnevűeket a későbbi évtizedekben is ellátták ilyen nevekkel. A falu népe ezekkel a kiegészítő nevekkel ismerte őket. Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a neveknek nem volt pejoratív értelmük, maguk a családok is alkalmazták őket. Megtörtént az is, hogy a feleke­zeti anyakönyvezés során a kiegészítő nevet rögzí­tette a keresztelő vagy az esketést végző pap. Eze­ket a kiegészítő neveket alkalmazzuk írásunkban, mert az azonos nevű családokat ezek jelölésével tudjuk megkülönböztetni. Felsoroljuk a neveket, melyeket a Csombó vezetéknév mellett kurzív szedéssel rögzítünk, jeléül annak, hogy azok nem hivatalos nevek: hálint (bdlint Mari, bálint Pisti, balint-ház); czibor (czibor Jóska, czibor Ferkó); csor­dás (csordás Miska); kis (kis Miska, kis Gyuri); cserép (cserép Náni); piter (piter Ferkó, piter Mari, piter­ház); habi (habi Anna, habi Mari, habi-kereszt, habi­ház, habi-szôlô); esetten (esetten Jankó); varga (varga 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom