Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 5.6.8. -A műhely keltezése A 7. épületet Traianus uralkodása alatt építették (Fitz 1972, 16-24.), de a nagy markomann-szarmata háborúban komoly sérüléseket szenvedett, többek közt leégett a tetőzet, amely során lehullottak és összetörtek a tetőcserepek 151 . Maradékaikat elterítették a padlón és új járószintet húztak fölé. Erre az új padlóra behullva kerültek elő a „ TE PR műhely" termékei is. Az ásatok véleménye szerint ezt a felújított épületet 260 körül a roxolán betörés pusztította el. E két időpont között készültek tehát a műhely termékei. Valószínűleg 180 körűire lehet keltezni a gyártást. A tetőzet többi része talán nem sérült meg a háborúban annyira, hogy szükségessé tette volna új tetőcserepek rendelését és felhasználását. Ez indokolhatja, hogy zárt tömbben került elő ez az anyag. Korábban a 2. sz. elejére keltezték (Fitz 1972, 16-24, 41.; Lőrincz 1976, 178.). 5.6.9. - Bélyegzés gyakorlatának elméleti rekonstrukciója Jellegzetes a bélyegek felhasználási helye és az, hogy csak itt és csak egyszeri alkalommal alkalmazták 152 . Továbbá a korábbiakban ismertetett méretezés és készítés-technika lehetővé teszi, hogy egy sorozatnak tekintsük a teljes anyagot, tehát a műhely legalább e sorozatnál végzett gyakorlatára jellemzőnek. Egykori mennyiségükre közelítő értékkel szolgálhat a 7. épület toldalékának tetőzetéhez szükséges minimum tegula mennyiség. A legegyszerűbb és legkevesebb tetőcserepet igénylő, fél sátortető típusú lefedéshez a helyiség 62,5x25 lábas (18,5x7,5 m) méreteiből kiindulva és a épület külső szélein két-két lábnyi eresz kilógást számolva 178 m 2 tetőfelületet kapunk, ha a legnagyobb szóbajöhető 30°-os tető-dőlésszöggel számolunk, míg, ha a Brigetioban feltárt habarcs (Kovács 2002, 20.) által megadott 22°-kal, akkor 164 m 2-t. Az előbbi lefedéséhez 1200 darab tegula kellett. A feltárt töredékek között vannak a római kori tetőfedők által szöggel átütött darabok is. Eszerint inkább a 30°-os tető-dőlésszög fogadható el, mivel 151 Tác-Gorsium Ásatási Napló 1968-1969 152 Bizonyítottan eddig más lelőhelyről nem ismert. A minden alkalommal megemlített tési darabok közül eddig egyet se közöltek és a publikációk alapján kérdéses, hogy, ha léteznek azonosak-e a táciakkal. ilyen biztosításnak semmi értelme nem lett volna egy 22°-osnál. Az így kapott 1200 darabos minimum adatot figyelembe véve, és elfogadva, hogy csak elhanyagolható mennyiségű bélyegzett tegula nem került raktárba, úgy tűnik, hogy minden 20. tetőcserepet egyszer és minden 300.-at kétszer bélyegezték. Az így meghatározható sorozat legalább 1420 darabból áll. Amennyiben volt a jelöléseknél használt rendszer, nem rekonstruálható, mivel 21 töredék esetében nem derül ki, hogy hordozott-e jelölést és, ha igen, akkor az milyen volt. Ezen felül további három darab esetében nem megállapítható egyértelműen a jelölés típusa 162
