Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 begyűjtött darabok majd 100%-a bélyegzett, másrészt a műhely igen nagy pontossággal dolgozott, a megszabott méretektől igen ritkán és csak igen kis mértékben tértek el. Bár a műhely esetében nem igazán jellemző adat 137 , de a begyűjtött darabok a táci anyag 15,5 %-t teszik ki, mivel a 75 töredékes és egész tegulat bélyegeik miatt begyűjtötték. 5.6.1. - Alapanyag A röntgen por-diffrakciós vizsgálat alapján diopszidot 138 tartalmaz a kiégetett tegula anyaga. Ebből kiindulva dolomit tartalmú agyagot használtak alapanyagként. Soványító anyagnak nem tekinthető ez a dolomittartalom, mivel a vizsgálat az alkotó anyag szövetére készült el, tehát legfeljebb kis részben befolyásolta a soványító anyag (amenynyiben volt) az eredményeket. A bélyegzés egyedisége 139 alapján helyi terméknek tekinthető, tehát a település körzetében található agyaglelőhelyeket kell számításba venni. Dolomitos agyagot a Tác és Polgárdi közötti E-D irányú dombhátság tartalmaz. A szállíthatóságot figyelembe véve a Ságvárra vezető út környékére lehet szűkíteni a szóba jövő területet. Az említett dombhátság legkeletibb széléből (Tác-Rét, legelő) gyűjtött agyagminta amely a táci vályogházakhoz kellő anyag kitermelése során keletkezett gödörből származik - vizsgálatának eredményei alapján egyelőre úgy tűnik, hogy az itt bányászott agyag lehetett a kiindulási alapanyag. E szerint a „ TE PR műhely" és az „1971 műhely" azonos alapanyagból dolgozott annak ellenére, hogy az égetés utáni színe a két műhely termékeinek jelentősen eltér. 137 Mivel az összes darab a 7-9 épületkomplexumból származik, egyelőre ezt az anyagot egy eseti rendelés teljesítésének tulajdoníthatjuk, amelyet akár egy állandóan és más szabványok szerint működő műhely is teljesíthetett. 138 Kriston 139 Hasonló bélyegzéssel ellátott tegulakzt a tési evangélikus lelkész jelentett Rómer Flórisnak 1866/67-ben, de azóta se került be se a székesfehérvári se a veszprémi múzeumba egyetlen ilyen bélyegzéssel ellátott darab se Tésről, legalábbis a régészeti topográfia vonatkozó kötetének (Dax-Éri-MithayPalágyi-Torma 1972, 240.) megjelenéséig nem. 5.6.2. - Műhely elhelyezkedése A műhely helyének meghatározására részben szóba jöhet az agyagbánya körzete 140 , amely teljesíti a nagyobb mértékű termelésre vonatkozó római szabályozás (HD031535) által támasztott feltételeket, de, mivel a műhely az ásatások jelenlegi állása alapján csak egy épület részére gyártott le egy sorozatot, ezért elképzelhető egy időszaki égetőhely létrehozása is, amely viszont nincs ilyen szabályokkal kötve. Ennek helye szinte bárhol lehetett a település belterületén is. 5.6.3. -Méretezés A meglévő hosszúság és szélességadatok alapján úgy tűnik, hogy az egész sorozat tegulahoz ugyanazt a kivető keretet használták, vagy igen pontosan készítették el az összes példányt, mivel mindegyik tetőcserép külső mérete milliméter pontossággal egyezik. Ebből továbbá egyértelművé válik az is, hogy egy égetés során és igen jó hőeloszláslú kemencében égették ki a teljes sorozatot. 141 Minden egyes ép darabon 53,5 cm hosszúságot és 40 cm szélességet lehet mérni. Az ehhez tartozó kivető keret mérete 7,5x5,5 tenyér (55,5x40,7 cm) lehetett. Az így kiszámolható átlag zsugorodás 2,65 %, amelybe belefér, hogy a hosszabb oldal zsugorodása 3,6 %, míg a rövidebb csak 1,7 %. Ez az eltérés az oldalhosszak, oldalperemek és a sík vastagsága által fellépő módosító tényezőknek köszönhető. Az oldalperemek szélessége a síknál és tetejükön a felső végen egyaránt 1,5 ujj +/- fél ujj, bár a kevés épen megmaradt darab esetében megfigyelhető legfeljebb pár mm szűkülés a tetején mért szélességnél a síkhoz képest. Ugyanez a méret igaz az itt, a felső végnél mérhető kiemelkedésre is. Ugyanilyen képet mutatnak az oldalperemek az alsó végnél is. A síknál és a tetejükön mérhető 2,5 ujj +/- fél ujj szélesség , ha el is tér, akkor is csak néhány mm-t és minden esetben a felső a kisebb. A kiemelkedés megegyezik a felső végnél mérhetővel Annál a két esetnél, amikor megállapítható volt a felső illesztési kivágás hossza, egy tenyér volt. Az alsó illesztési kivágásokból lényegesen több volt 140 Itt elsősorban a helyi T.Sz működése idején Tác-Rét (legelőin a disznók által széttúrt „égett talaj"-t vehetjük figyelembe. 141 A nem egyenletes hőeloszlásból és a kivető keret kis eltéréseiből adódó különbségek jó példája az „I. épület műhely" anyaga. 159
