Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 Oldalperem Oldalperem Oldalperem Oldalperem Oldalperem Oldalperem Felső Alsó Alsó Hossz Szél. szélessége a szélessége a kiemelkedése szélessége a szélessége a kiemelkedése illesztési illesztési illesztési Vast. Hossz Szél. síknálfelül tetején felül a síktól felül síknál alul tetején alul a síktól alul kivágás kivágás kivágás Vast. hossza hossza szöge l/a: 7 l/b:7 2:7,5 l/a:5 l/b:5,25 vagy 5,5 1,5 1 1-1,5 2-2,5 1,5-2 1-2 3 3 22,5° és/vagy 30° átlag 1,5 3:8 tenyér 2: 6 3:5,5 tenyér ujj U JJ ujj ujj ujj ujj ujj ujj és 45° ujj eloszlatása és az oldalperemek felhajtása a sík anyagából (ekkor keletkeztek az eltérések a sík vastagságában); 4.a sík külső felszínéről a felesleges agyag lehúzása Második lépésben leemelték a keretet és kialakították az oldalperemek végleges formáját. Az oldalperemet valamilyen szögletes, de nem a teljes formát adó eszközzel 79 készítették el. Az egyszerűség miatt, valószínűleg, ez ugyanaz lehetett, mint amellyel a felesleges agyagot lehúzták. A keret leemelése során, ha annak tapadás-mentesítése nem sikerült és mégsem vált el, akkor egy fém eszközzel vágták ki belőle a tegulat, amely nyoma sok esetben látszik az oldalakon, főleg az alsó részen, mivel azt érte az agyag elterítése során olyan nyomás, hogy hozzátapadhatott a kerethez. Harmadik lépésben ellátták, egy a tetőcseréphez is felhasznált agyagból ülepített, híg bevonattal (2.t.6.) (ez a többi műhelyénél sokkal durvább), amely eltömítette a kis mértékben iszapolt alapanyag pórusainak nagy részét, tehát végeredményben növelte a tegula vízzáró képességét. Ez a felületkezelés égetés utáni látványában olyan, mintha ecsettel húzták volna át a külső felületet, de ennek ellenére inkább a már említett eszközt márthatták be a híg agyagba és így juttatták fel a bevonatot. Negyedik lépésben elkészítették a felső illesztési kivágásokat. Ezeket minden esetben egyszerre, egy tapadás-mentesített fa eszközzel alakították ki, amely átérte a tegula teljes szélességét. Ennek nyomai sok esetben látszanak, egy a felső végperemmel párhuzamos, attól az illesztési kivágás hosszának távolságában, enyhén bemélyedő vonal formájában. A kivágások felülete és oldala „poros" hatást kelt, akárcsak az alsó felület és az oldalperemek durván hagyott részei. 79 Semmi esetre sem lehet feltételezni egy formázófát, mivel az oldalperemeken mérhető szélesség- és kiemelkedéskülönbségek ennek teljesen ellent mondanak. 152 5.3.4. -Készítés-technika A tegulak késztéséhez igen kis mértékben iszapolt nedves agyagot használtak. Soványító anyagnak mész vagy mészkő 76 darabokat használtak, amelyeket igen apróra eldolgoztak vagy őröltek. Az anyagvizsgálatok földpátokat mutattak ki, amelyek nem származhatnak és égetés során sem keletkezhetnek agyagásványokból. További vizsgálatokkal eldönthető lesz, hogy soványító anyagként kerültek-e be, vagy az alig iszapolt agyagban voltak mint szennyeződés. Néhány töredéknél újragyúrt tégladarabok is láthatók. Ezek, akárcsak a többi műhely esetében nem soványítóként kerültek az agyagba, hanem az anyagveszteség csökkentésére. Első lépésben elkészítették a síkot. Ehhez egy fa keretet használtak, amely valószínűleg - ahogy Visy Zs. is leírta (Visy 1978, 247.) - az oldalperemeknél a tegula síkjánál magasabb volt, viszont Visy Zs. elképzeléseivel ellentétben, átérte a jobb és bal oldal teljes hosszát, de nem érte el az oldalperem teljes leendő magasságát 77 . A keret lenyomatát nem lehet látni az oldalakon, mivel feltehetően a ma is alkalmazott módszerrel 78 használták, vagyis vízbe mártották, majd porral vagy homokkal beszórták és csak ezután helyezték bele az alapanyagot. A sík elkészítésének mozzanatai a következők voltak. 1.keret és kivető-felszín tapadásmentesítése; 2.agyag keretbe helyezése; 3.agyag 76 Ilyen, soványításra használt göböket a tegulak anyagából kiemeltem és híg, kb. 1%-os sósav oldattal megcseppentettem. Mindegyik elpezsgett, tehát mészkőnek vagy mésznek kell lennie, dolomit nem lehet. 77 Ha Visy Zsolt elképzelése szerint mégis elérte volna, akkor az oldalperem teljes magasságának (a síktól való kiemelkedés + sík vastagsága) állandónak kellene lennie, viszont a mérések ennek ellentmondanak. 78 Néprajzi párhuzamai ma is láthatók a K-i országrészben vályogvetés során, továbbá: T.Rook 1979 301. és Adam 1995 63-64
