Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 Barbély BARBÉLY JÁNOS Csehiben a XIX. század közepén tűnik fel. Barbély 77 évesen 1872-ben elhunyt. 1877-ben fia, János gazdálkodott. Neve szerepel az 1914. évi közbirtokossági névsorban, 4 szekeres erdőilletékkel. A házat (amely frontálisan a Mihályfai utcára néz, de az Új szerrel párhuzamos a telek) a 43. számmal jelölték. A házat Barbély István csere útján szerezte Molnár Józseftől, akinek az Új szerben álló házát adta át. A ház az Új szer déli sorában az utolsó, a pásztorházak szomszédságában, annak 2. lakrésze (AK, F, CSH). Bernáth A család urasági alkalmazott. BERNÁTH ISTVÁN Palánkosmajorban gazda. 1910 után 4 család kapott házhelyet a Csiderben, a Hegyi út mentén. A házat megépítették, azonban a család Palánkosban maradt, mert a családfőnek ott jövedelmező állása volt. A házat bérbeadták. 1930-ban Bernáth István fia megnősült, és a Hegyi úti házba költözött. A házban kialakítottak egy másik, kisebb lakrészt. Itt lakott Kulcsár István és neje, Csombó varga Mária. Egyik lányuk, Anna, Kenései János felesége lett. A Kulcsár vagyont ezután Kenései János kezelte. A birtokhoz 1 kat. hold szőlőterület tartozott, amely a másik lány révén kettéosztódott (AK, F, CSH). Böcskei Böcskei család csehi ága Csabrendekről házassággal került a faluba. Böcskei János telkes jobbágy, adófizető, 1832 után éves adatai rendszeresen megtalálhatók az adóösszeírásokban, családi viszonyai pedig a katolikus anyakönyvekben. A Böcskei család az 55. sz. házban élt, amely 1840-ben és 1845ben a 61. számot viseli. Böcskei Jánosnak két felnőtt fia, József és Ferenc. Böcskei József 24 esztendős 1859-ben, és feleségül vette a 17 éves Farkas Máriát. Felesége 1874-ben, 32 éves korában meghalt. Lányuk, Anna 1 hónapos korában, 1874. július 29-én hunyt el. Böcskei József még ebben az évben feleségül vette Szabó Rózát. Böcskei János másik fia, Ferenc. 23 évesen 1864. november 13-án feleségül vette Szántó Annát. Ferenc fiúk 1869. november 14-én született. Az apa 1870. június 15én, 28 éves korában meghalt. A Böcskei családban szerepel még 1874-ben István, 1885-ben Vilma, 1891-ben Károly, aki ebben az évben feleségül vette a 19 esztendős Szabó Annát. Böcskei Lőrinc Kulcsár Krisztinát vette feleségül 1902-ben. Fiúk, Ferenc 1903-ban született. Az anya 1906-ban meghalt. Az apa még ebben az évben újranősült. A gyermeket a mostoha anya nem kedvelte. 1927-ben 23 évesen Kanadába vándorolt, ahol 20 éven át dolgozott. A második világháború után átköltözött az Egyesült Államokba. 50 évesen megnősült, magyarországi (felvidéki) származású asszony lett a felesége, aki kislány korában Sárosoroszi községből a szüleivel együtt vándorolt ki az Államokba. Ferenc és neje 1967-ben Európába látogattak, felkeresték a sárosoroszi és a csehi rokonságot. Csehiben, a szőlőhegyen tudta meg Böcskei Ferenc, hogy a Farkas családokkal 2. unokatestvéri viszonyban van. Böcskei Lőrinc második házasságából 3 gyermek született: József, István, Mária. István a második világháború hősi halottja. József katonatisztként vett részt a háborúban, hadifogságba került, és ott egy perben hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az Egyesült Államokból, a féltestvértől rendszeresen kapott csomagot, pénzt, s ez életben tartotta. 1955ben tért haza. Megnősült, és Keszthelyen pénzügyi tisztviselőként dolgozott (AK, F, RÖ, CSH). Bujtor A faluban első ízben BUJTOR VENDEL tűnik fel, aki Gyepüből került ide. Felesége Menyhárt Orzse. A Bujtor család munkát talált a faluban, és megtelepedett. Bujtor Vendel 69 évesen halt meg 1879. április 30-án. Felesége korábban elhunyt. Bazsiban találjuk Bujtor Józsefet, aki 1848. november 9-én hunyt el 60 évesen. Egy 1894. évi adatból tudjuk, hogy a csehi bábaasszony Bujtor Anna. A család gazdálkodásáról nem tudunk, napszámosként keresték megélhetésüket. Az első világháború előtt Bujtor János Kaliforniában gyári munkás. Kazánfűtőként alkalmazták. Onnan azonban hazatért, rokonai maradtak az Egyesült Államokban (AK, F, CSH). Czankó A család 150 éven át meghatározó szerepet töltött be a falu életében. Katolikus család, jogviszonyuk örökös jobbágy, és telkesek. Az első Czankót a falu betelepítése előtt a faluban találjuk, amikor még csak 4 jobbágygazda élt a faluban. CZANKÓ ISTVÁN 171 l-ben 2 igásállattal dolgozik. A Rákóczi szabadságharc alatt a labanc katonák felperzselték a falut, a lakosság menekülni kényszerült, és minden vagyonát elvesztette. Czankó István gazdálkodását azzal kezdte, hogy kölcsönből igásállatokat vásárolt. A gazdák eladósodtak, mert valamennyien 17