Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 Másik leánytestvér Farkas Erzsébet, aki az 1770. évi családösszeírás szerint Tót János felesége, zsellér rendben éltek Horvát János és Tót Katalin házában (9. sz.; Tót Katalin és Tót János testvérek). Tót János halála után Farkas Erzsébet Kovács Pálhoz ment férjhez (v.o. a Kovács és a Tót család leírását). A hagyomány azt is tudni véli, hogy Bazsiba a Farkas család elődei Prágából érkeztek. Tény, hogy a prágai rokonságot a XIX-XX. század fordulóján a csehi Farkas családok fenntartották, míg Bazsival nem volt semmiféle rokoni kapcsolat. A családi hagyománynak történeti hitele van, mert Farkas János neve 1785-től rendszeresen szerepel a vármegyei adóösszeírásokban, feltüntetve a gazdasági állapotot. Az 1780-1784 közötti esztendők szabad évek voltak, amely alatt a telepes gazdaságilag megerősödött, és képes volt a földesúri és az állami terhek fizetésére. Farkas János neje Fejér Katalin. 1787-ben keresztszülők voltak. Az adóösszeírás szerint Farkas János negyedtelken gazdálkodott, de örökség révén a bazsi hegyben 3300 négyszögöl szőlőültetvényhez jutott. Állatállománya 1793-ban 4 igásállat, 1 fejőstehén, 2 növendékmarha. Háza III. osztályú, zsúppal fedett, egy nagyobb szobából, füstös konyhából, kisebb szobából és kamrából állt. A lakóházhoz csatlakozott az istálló és a gazdasági udvar lezárásaként az utcával párhuzamosan a pajta. 1793-ban 20 mérő rozs, 3 mérő árpa és 4 szekér széna termett a gazdaságban. Ezekben az években szolgagyereket is tartott, a robotba járást vele oldotta meg. Adózását nyomon kísérhetjük, 1785-ben pl. 7 forintot fizetett állami és házi adóba. A gazdálkodással 1807-ben felhagyott, a gazdaságot fiának, Farkas Mihálynak átadta. Farkas János ekkor 40 éves. 1831. május 23-án halt meg 64 évesen. FARKAS MIHÁLY (I.) a családtörténet második generációját képviseli. Felesége, Német Katalin. A házasságból 1809-1829 között 10 gyermek született, akik közül Mihály (1814) és János (1824) érték meg a felnőtt kort. A gazdaságot a szolgával együtt művelték. Az adatok szerint 1813-tól 20 éven át tartottak szolgát, de 1833-tól két felnőtt fiával dolgozott a gazdaságban. Farkas Mihálynak a falu közéletében jelentős szerepe volt. Két izben volt helyettes bíró, (1809-1810, 1823-1824) majd 18401841-ben öregbíró. Érdekességként említjük, hogy a Farkas nevet az anyakönyv egy ízben Lupusnak írta, ami annak latin megfelelője, más esetben nemes Farkass Mihálynak. A Farkas-házban (50. szám) élt az idős Farkas János másik fia is, aki ugyancsak János (IL). Az ifj. János 1801-ben született, és 1823. november 25-én vette feleségül a bazsi Lehner Terézt. Egy lányukról, Terézről van adatunk, 1824-ben született. Ifj. Farkas János 29 évesen 1830. szeptember 6-án halt meg. Teréz 1841. január 23-án feleségül ment a csehi Varga Mihályhoz. A férj 23, a feleség 17 éves. Anna lányuk 1842. január 8-án született, azonban néhány napos korában elhunyt. A család a Vendel-kápolna mellé 1869-ben kőkeresztet állított. Felirata: "Isten dicsőségére állította, Varga Mihály és neje, Farkas Teréz". Akkoriban a Görbői utcában még nem voltak házak, az északi sor 1948 után épült be. (A kőkereszt mögött áll a Rezneki-ház. 1968-ban Rezneki József a keresztet kifestette.) A Farkas-ház harmadik generációját FARKAS MIHÁLY (II.) képviseli, aki 1840. február 26-án 26 évesen vette feleségül a megyeri Bajczik Erzsébetet (18 éves hajadon). Az esküvőt a gógánfai templomban tartották, a csehi násznagy Simon Boldizsár volt. A Farkas-ház 1840-ben a 64. számú. A házasságból 6 gyermek született, akik közül három korán elhalt. Bajczik Erzsébet 1854. január 16-án 32 évesen, 1855. augusztus 22-én ifj. Farkas Mihály elhalt. Két nap múltán a 10 éves József fiú halt meg. (Az apa és fia kolerajárvány áldozatai lettek.) Az árvákat Csombó Imréné Németh Rozália vette magához. Az apa halálakor Mária 13, Anna 7, Károly 6 esztendős. A ház negyedik generációját FARKAS JÁNOS (III.) képviseli (apa Farkas Mihály [I.], anya Német Katalin). Farkas János 1851-ben nősült, felesége a kisvásárhely! Kövesi Katalin. A család szeme előtt játszódott le Farkas Mihály (II.) családjának tragédiája, az árvák magukra maradása. Farkas János és Kövesi Katalin házasságából 8 gyermek született 1852-1876 között. A gyermekek közül az 1872-ben és 1876-ban született két lány halt meg, felnőtt: János (1852) Teréz (1856) Flórián (1859) Vilma (1860) Regina (1865) és Mária. A családban éltek a nagyszülők, majd testvére árvái is. Ahogy az idő múlt, a gyermekek férjhez mentek, a fiúk házasodtak, és elhagyták a családi házat. Farkas Mihály legidősebb lánya, Mária 17 évesen, 1859. február 27-én férjhez ment a 24 éves Böcskei Józsefhez. A h gból 12 év után fiú született, Ignác (1871. szeptember 5-én, de még ebben az évben, október 11-én meghalt). Anyja 1874-ben, 32 évesen hunyt el. Farkas János (III.) és Kövesi Katalin lánya, Mária Megyerre ment férjhez. Férje, Nagy József. Mária 26