Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Évi jelentés 2004 – Jahresbericht 2004 - Szalai, Tamás: Régészeti kutatások – Archologische Forschungen. XXXIV. p. 148–149. (Fitz Jenő, Nádorfi Gabriella, Keszi Tamás, Prander Péter, Kriveczky Béla)

Rácalmás, M6/36 lelőhely A területen egy kutatóárkot húztunk. Régészeti objektumra nem bukkantunk. Rácalmás, M6/37 lelőhely A területen egy kutatóárkot húztunk. Régészeti objektumra nem bukkantunk. Rácalmás, M6/38 lelőhely A területen két kutatóárkot humuszoltunk le, és nyestünk meg. Újkori objektumokat találtunk, így nem folytattuk a feltárást. Kulcs, M6/40 lelőhely A területen egy kutatóárkot húztunk. Régészeti objektumra nem bukkantunk. Kulcs-Radicsapuszta, M6/42 lelőhely A nyomvonal nyugati széle egy meredek magaspartra esik, míg közepe és keleti széle a part aljában, egykor vízjárta területen található. A magaspart tetejére egy mindössze 8 m széles sáv esik, amelyet feltártunk. A római korban, az Kr. u. II. századra datálható gazdasági létesítményeket, kemencéket, valamint csapadékvíz levezetésére szolgáló árkokat találtunk. Adony-Bitófai-dülő, M6/43 lelőhely A lelőhely hosszában sakktáblaszerűen árkot húztunk, és ahol régészeti objektumokat észleltünk, ott egy 2300 m

2-es rábontást végeztünk. Itt egy megújított kora avar kori házat tártunk fel, melyből - érdekességként - egy római íróvessző - stilus - is előkerült. Adony-Békás, M6/44 lelőhely A lelőhely a szomszédos dombvonulat és a Duna ártér között, Adonytól délre helyezkedik el. Öt, egymással párhuzamos, 270^5 m-es szelvényt nyitottunk, 47 objektumot tártunk fel, sok közülük azonos árkok sorozata. Számos középső bronzkori gödröt, két kutat, egy töredékes urnasírt, hat nagyobb K-Ny-i irányú nagy árkot tártunk fel. A 4-es sz. meder alján nagyméretű „pillér" nyomát találtuk. Az egyik vízjárás esetén római kori megújítás is megfigyelhető. А С szelvény D-i oldalán téglalap alaprajzú, alapárkos kiképzésű, cölöpös szerkezetű bronzkori házat is sikerült feltárni. Adony, M6/48 lelőhely A lelőhely szondázását - a két hely majdnem egybefüggőnek mondható szomszédossága miatt - a 49-es feltárásával együtt végeztük. A szondázás (1191 <) elvégzésekor a lelőhely déli felén középkori gödröket találtunk, amelyeknél humuszolással kinyitottuk a nyomvonalat (5349 m

2

), ahol középkori települési nyomokat tártunk fel. Adony, M6/49 lelőhely A lelőhelyen 8910 m

2-nyi felületet tártunk fel, amely a becsült terület 24 %-a. Az arányszám azonban megtévesztő, hiszen az már biztos, hogy a végleges terület alatta marad a becsültnek. A lelőhelyen tucatnyi középkori ház maradványa került felszínre. Besnyő,M6/5 1 lelőhely A területen három kutatóárkot húztunk. Egy ároktól eltekintve régészeti objektumra nem bukkantunk. Besnyő-Cukorhegyi-dűlő, M6/53 lelőhely A régészeti kutatás során középső bronzkori (mészbetétes kerámia népessége), kora római kori, úgynevezett bennszülött telep és késő középkori, XVII. századi falu került feltárásra. A XVII. századi, félig földbemélyített házak szinte érintetlenül maradtak meg kemencéikkel, tűzhelyeikkel. A száznál több, felszínre hozott objektumból (lakóházak, tároló és szemétgödrök, vízelvezető árok) igen nagy mennyiségű kerámiatöredék és fém anyag került elő. A terület feltárását - a múzeum munkatársaival megosztva - Visy Zsolt vezetésével a Pécsi Tudományegyetem hallgatóiból álló csapat végezte. Ercsi, M6/55 lelőhely A feltárásra kijelölt területen régészeti jelenséget, leletet nem találtunk. A humusz eltávolítása során kiderült, hogy a terület vízjárta, szittyós rét lehetett, amelyet emberi megtelepedésre, temetkezésre nem használtak. A terepbejárás során talált kerámia másodlagosan kerülhetett a helyszínre. Ercsi-Keresztúri határra-dűlő, M6/57 lelőhely Három csíkot humuszoltunk le a lelőhely hosszában, majd megnyestük azokat. Mindhárom árkon keresztülvonult egy őskori árok, amelyet kibontottuk és dokumentáltuk. Ráckeresztúr-Parlagi-dűlő, M6/58 lelőhely A lelőhelyet egy sáv erejéig teljes hosszában, majd csak az északi részen szélesítve humuszoltuk le 7524 m

2 felületen. Némiképp váratlanul, a mély humusz alatt egy gazdag középkori településre leltünk, amiből több mint 2,8 hektárt tártunk fel. Házak, kemencék, gabonatároló gödrök, egy kovácsműhelyként azonosítható épület kerültek elő. A XIII. századi falu nyomvonalba eső részét maradéktalanul feltártuk. Ráckeresztúr, M6/59 lelőhely Két árkot humuszoltunk a lelőhely hosszában, megnyestük, de régészeti objektumot nem találtunk. Összeállította: Szálai Tamás 149