Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

pap-legelőig terjedt). Az igénybevett terület a plébániai földekhez tartozott, területe 11 760 négyszögöl volt. Elvként kimondták, hogy a görbői úti parcellák egyenkint 560 négyszögölesek legyenek. A plébánost nem lehetett volna kötelezni a terület átadására, azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság az átadott földekért kárpótlásként csereterületet adott. Ez a roskosi szántó éppen a kétszerese volt az elvett területnek, és a püspöki uradalomhoz tartozott. A csereterület a görbői út déli oldalán feküdt a papi földek szomszédságában, melyet keleten a paplegelő, nyugaton pedig a közbirtokossági erdő-legelő határolt. Déli oldalon a birtokot egy száraz árok (egykor patakmeder) választotta el a papföldektől. A 14 és fél holdat a plébániai birtokhoz kapcsolták, továbbá még a község keleti részén is parcelláztak a földekhez kiegészítő területet. A görbői út melletti birtok ekkor bérletben volt, és a csehi kocsmáros gazdálkodott a területen. Ezért nevezte a nép ezt a szántót zsidóbirtoknak (Családi hagyomány, egyéni feljegyzések.). Birtokkategórák Gazdaságok száma 1000 kh.-on felül 1 200-1000 h. között 1 100-200 h. között 1 20-100 h. között 2 10-20 h. között 21 5-10 h. között 50 2-5 h. között 49 1-2 h. között 56 1926-ban is felmérték a csehi gazdaságokat, amelybe az uradalmi vagyont nem számították bele. Eszerint teljesen vagyontalan család 15 volt, akik földmunkások, gazdasági cselédek. 1 holdon aluli birtokkal rendelkezett 18 család, míg az 1-5 holdas birtokkategóriába 86, az 5-15 holdasok között 49, 15-20 holdas 6, 20 holdon felüli birtokos 3, 100 holdon felüli földdel pedig 2 gazda rendelkezett. Ez a felmérés még az 1926. évi földbirtokreform előtt történt. Földbirtokpolitika, 1926 Jelentősebb földreformra 1926-ban került sor. Ekkor 132 hold urasági föld került a csehi és a döbröcei lakosok kezébe (Sümegcsehinek 90, Döbröcének 42 holdat juttattak). A területet a püspökség vagyonváltság címén adta át az államnak. A juttatás mértéke átlag 1 magyar hold volt. Elsőként a hadijogosultak (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva) kapták meg a parcellákat, ezután a frontharcosok következtek, majd a földdel nem rendelkezők és a törpebirtokosok. Házhelyet mértek ki a Bazsira vezető út (Mise út) mentén is, annak nyugati és a keleti oldalán. Ezek a házhelyek 800-800 négyszögöl nagyságúak voltak, de beépítésükre nem került sor. 1926-ban az uradalom felszámolta Csehimajort a Csiderben. Az épületek legnagyobb részét lebontották, kivéve egy istállót, amely téglaépítésű volt. A major helyén 3 házhelyet alakítottak ki. A Szőke, a Kenessey család itt rendezte be lakóházát, a Sümegi utca és a Hegy út saroktelkét pedig a község mint erkölcsi testület kapta meg. (Itt építette meg az elöljáróság 1939-ban a modern községházát és a jegyzőlakást.) A Kenessey János-féle telken egy istálló állt, melyet átalakítással lakássá változtattak. Csehimajor gazdasági felszerelését és a cselédeket Máriamajorba és Palánkosba költöztették (Családi hagyomány, egyéni feljegyzések.). Gazdaságok összes Tulajdonos(ok) területe (kat.h.) 1393 veszprémi püspökség 544 közbirtokossági erdő és legelő 106 róm. kat. plébánia 107 birtokos parasztok 260 birtokos parasztok 363 birtokos parasztok 171 törpebirtokosok 48 földmunkások :lás 1925 (Sümegcsehi) Az 1930. évi adatfelvétel során az agrárszerkezeten megmutatkozik az 1926-os földreform eredménye, bár ez is egy eléggé szegény falu képét mutatja. 1925. évi felvételhez képest a gazdaságok száma növekedett, 181-ről 24l-re, az uradalmi terület pedig az 1393-ról 1278-holdra csökkent. Ez a szántóföldek kategóriában jelentkezett, az 510 hold szántó 401 holdra csökkent. A következő táblázatban jelezzük a változásokat (1930. év): 107 Földbirtokmegoszlás 1925 (Sümegcsehi)