Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

1897 1901 1905 1909 1912 1916 1918 Csehi 779 803 Bazsi 643 704 Prága 670 676 Máriamajor 70 175 Vörösmajor 8 17 Palánkosmajor 14 17 Csehimajor (Csider) 16 14 Gazdasági szerkezet Csehiben (1895) (Földvásárlás a mihályfai és az óhídi határban) 1895-ben a község területe 3053 kat. hold, melynek csaknem fele a veszprémi püspökségi uradalomé. Művelési ágak: szántó 1020, erdő 831, legelő 733, rét 251, nádas, mocsaras terület, amely mezőgazdaságilag alig hasznosítható 218 kat. hold. 1914-ig az uradalom a nagyerdei legelőkből majdnem 200 kat. holdat szántóföldi művelésbe vett. A művelési ágak az alábbiakban változtak: szántó 1217, erdő 831, legelő 351, rét 267, egyéb terület 358 kat. hold (Faára, Kézirat). Az úrbéres viszonyok megszűnte (1852) utáni fél évszázadban a gazdasági, társadalmi bajok nyomasztóan jelentkeztek Csehiben. Földszerzésre a szomszéd falu határában adódott lehetőség. Ez azonban csak a birtokos parasztok egy részét érintette, akiknek egy évtized alatt sikerült kifizetni a vásárolt föld árát. A mihályfai határban, a Cserhát-dűlőben, annak is a csehi határhoz közel eső részén mérték ki a parcellákat a csehi gazdáknak. A Bessenyei uraság felszámolta gazdaságát, és a kúriával együtt, banki közvetítéssel áruba bocsátotta. A földek zömét mihályfai gazdák vásárolták fel, de az óhídi erdőhöz közel eső 110 ezer négyszögöl szántót az uraság a csehieknek ajánlotta fel, akik azt bankkölcsönnel meg is vásároltak. Az adásvételi szerződést 1905. október 19-én Mihályfán kötötték meg. Az ügyintézést Schlesinger ügyvéd vállalta. A szántóföldek négyszögölét 50 fillérért adta a bank. Néhány család jelentős nagyságú szántóföldet vásárolt: Kardos 12 000, Szőke 12 000, Józsa 10 800, Szántó 9600, Farkas Ignác 6000, Kelemen József 3600, Barbély 3600, Kulcsár (Úrhidai, Balázs) József 3600 négyszögölet. Ugyanezekben az években az óhídi határban legelőterületet adott el a birtokosság. Ez a terület a csehi határhoz közvetlenül kapcsolódott. A legelőt jóval olcsóbban vásárolták meg, mint a mihályfai határban levő szántókat. Itt a Csombó (úri) család egy tagban 30 kat. holdat vett meg, melyet szántóföldi művelésbe fogott. A csehiek ezeket a birtokokat Mihályfai mezőnek, illetve Óhídi mezőnek hívták. A bankkölcsönt a családok 10 éven keresztül törlesztették. Farkas Ignác a szántóföld árába apósától, Kelemen Józseftől 1000 koronát kapott, amelyet 1906-ban előlegként befizetett a banknak. Ezután évente törlesztette a föld árát, és amikor a háború kitört, az adós807 781 766 792 717 702 716 751 739 625 676 687 664 670 602 134 95 116 114 98 20 22 18 21 21 23 24 24 26 24 19 17 20 15 15 sága 800 korona volt. Az utolsó részletet Kelemen József az első világháború idején, 1915-ben fizette ki anélkül, hogy erről lánya (Farkas Ignác neje, Kelemen Gizella) tudott volna. Megjegyezzük, hogy a Bessenyei kúriát, a közelebb fekvő szántófölddel együtt egy mihályfai kereskedő (Gróf Számi) vásárolta meg, de még a háború alatt (1915-ben) továbbadta ugyancsak egy kereskedőnek (Hamburger családnak). Gróf Számi Mihályfán maradt, kisebb házban élt, kevesebb földön gazdálkodott. A Hamburger család a kúriát és a szántók nagyobb részét 1925ben eladta a helybeli, egykori nemesi közbirtokos család leszármazójának, Verebélyi Gézának. Hamburger a viszszatartott szántóföldekből 25 kat. holdas (minta) gazdaságot alakított ki, amelyen modern művelést vezetett be. Hamburger 1945 után is gazdálkodott, ameddig erre lehetősége volt. Csehi község terjeszkedését is behatárolták az uradalmak. 1910-ben a Csiderhen 4 házhelyet parcellázott ki a püspökség a majortól az urasági erdő felé eső részen. Sorrendben a következő családok kaptak házhelyet: Lenner, Józsa, Kulcsár (Úrhidai, Balázs-ág) és a Zászló. A családok a házukat még a háború kitörése előtt felépítették (TH, 1905.; Családi hagyomány). Bazsiban 1905-ben került sor egy 300 kat. holdat kitevő püspöki uradalmi terület átadására. A prágai út melletti Binczesűrű erdőt olcsón vásárolták meg a bazsi lakosok, melyet irtással szántófölddé változtattak. Ez a gyarapodás a lakosság szociális helyzetén sokat javított. Az ingatlan megvásárlását elősegítette Szanyi Ferenc esperes, aki közbenjárt Hornig Károly püspöknél az ügy eredményessége érdekében (Farkas, 1990, 44-45.). Építkezések a XX. század elején Csehiben A parókia épületének modernizálására 1903-1904-ben került sor. Az építkezésre Hornig püspök adott utasítást, ugyanis a ház és a gazdasági épületek elhanyagolt állapotban voltak, s rendezni kellett a belső udvart és a gazdasági részt is. (A legutóbbi építkezés 1856-ban volt, amelyet Ranolder püspök finanszírozott.) A ház új szárnyat kapott, benne 2 szobával, majd pincét és mosókonyhát alakítottak ki. A parókia mai képe lényegében ezt a század elejei átalakítást és bővítést őrzi. 93