Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.
Alba Regia XXXIV, 2005 FARKAS GÁBOR A SZÁZ ESZTENDŐ SÜMEGCSEHI KÖZSÉG MÚLTJÁBÓL 1850-1950(1959) Településtörténeti tanulmány A SÜMEGI JÁRÁSBAN Fényes Elek 1836. évi földrajzi adatgyűjtése szerint a Sümeg melletti Csehi Zala vármegyében fekszik, lakói magyarok, a lélekszám 650. Katolikus vallásúak, templomuk parokiális. Hírt ad erdejéről, mely szerint az roppant nagy, és benne sok vad tanyázik. A falu földjei a veszprémi püspökséghez tartoznak (Fényes 1836, I, 488.). 1836-ban a környező falvak lakói: Bazsiban 699, Nagygörbőn 433, Kisgörbőn 331, Óhidon 788, Mihályfán 923, Döbröczén 250, Kisvásárhelyen 154, Szántón 1278, Rendeken 2897 fő. 1836-ban Csehi község a Tapolcai járás egyik helysége, Sümeggel, Bazsival, Prágával, Rendekkel együtt, míg Döbröcze, Nagy- és Kisgörbő, Szőllős (Vindornya), Óhid, Mihályfa, Kisvásárhely a Szántói járásba tartozik. Szántó népes falu, az itteni közigazgatási apparátus 5 mezővárost kormányoz (Keszthely, Szentgrót, Polgárváros [Szentgrót mellett], Tűrje [Türgye] és Kiskomárom). A mezővárosokon kívül Szántóról kormányoztak 65 falut, 5 népes pusztát, a lakosság összlétszáma 46 657 fő volt (Fényes 1836, I, 485, 487^188, 494, 497, 500-503.). Csehi az 1853-ban szervezett Sümegi járáshoz került. Ekkor a Szántói járást megszüntették, a településeket a Sümegi, Tapolcai és a Keszthelyi járásokba osztották be. Csehiben 1863-ban 594 lakos volt (Helységnévtár, 1863, 222.). Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc pacifikálása után azon a címen, hogy az országban modernizációra van szükség, a közigazgatást átszervezték, megszüntették a feudális kori nagy területű járásokat, és helyettük kevesebb községgel működő közigazgatási egységeket hoztak létre. Sümeg mezőváros topográfiai és társadalmi helyzeténél fogva is alkalmas volt a vármegye által igényelt feladatok elvégzésére. Lakossága 3200 fő körüli volt, vallásra nézve a zöm katolikus (3144 fő), van parokiális temploma, püspöki kastélya, ferences temploma és kolostora, postahivatala, patikája, ispotálya, nemesi lakossága, amely a társadalmi elitet adta (Ila-Kovacsics 1988, II, 348-361.). Még 1851-ben felállították a sümegi állami adóhivatalt, amelynek hatásköre kiterjedt a Tapolca körüli falvakra is. (Megjegyezzük, hogy az új hatalom az 1848-ig működő megyei adóhivatalokat, amelyek önkormányzati felügyelet alatt működtek, megszüntette.) Az adóhivatalnak újszerű teendői voltak. Császári pátens (rendelet) rendelte el az osztrák adónemek Magyarországra történő adaptálását. Ekkor vezették be a föld-, a ház-, a kereseti és a jövedelmi adót, a fogyasztási adót, továbbá az illetékeket. Az adót, mivel a közteherviselés érvényesült, az ingatlanokra (közte a nagybirtokokra is) kivetették. Megszervezték az adóközségeket, ahol a tisztviselők a község adóigazgatási és egyéb pénzügyi teendőit látták el. Az új járási szervek a modern államigazgatás feladatait intézték (közigazgatás, bírósági teendők, pénzügyi kérdések stb.). A járásbíróságokon megszervezték a telekkönyvi hivatalokat, ahol az ingatlan nyilvántartás, az ezzel kapcsolatos adminisztráció a telekkönyvi bíróság határozata szerint történt. A telekkönyvi bejegyzések megegyeztek a kataszteri nyilvántartással, és az adóközségek e nyilvántartás szerint vetették ki a különféle adónemeket. A Sümegi járás 1853. április 6-án kezdte meg működését. A járásbíróság és a közigazgatási hivatal személyzetének egy része a helyi és a környék volt hivatali nemességéből került ki. A sümegi közigazgatási főbíró Bogyay József lett, aki 1848 előtt a Szántói járásban táblabíró, helyettese Bertalan Lajos, a sebészorvos Miskolczi Pál, később Schurkolt János. Az igazságszolgáltatási főbírói tisztet a járásbíróságon Hertelendy László látta el két szolgabíróval, Kuthy Józseffel és Bezerédy Sándorral. 1855-ben 81
