Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Szemle – Rundschau - Lukács, László: Vajkai Aurél, három levele tükrében. XXXIII. p. 222–226.
A levél hátoldalára kézzel írt megjegyzés: Talán rosszul emlékszem, de van nekem valami füzetem Zámolyról, valami pap írta, évtizedekkel ezelőtt jelent meg. Igaz ez? Egyelőre nem találom. Magam 1970-75 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetében Vajkai Aurél tiszteletében nevelkedtem. Számos Vaj kai könyv, tanulmány kötelező olvasmányunk volt, de szakmai érdeklődésből is olvastuk őket. Professzorunk, Gunda Béla a 70 éves Vajkai Aurélt köszöntő soraival az Ethnographiában a legnagyobb elismerés hangján szólt: „Mindegyik tanulmánya, könyve elmélyült terepmunkáról tanúskodik, és széles körű irodalmi ismereteket tükröz... A terepen nem csak a tárgyakat, szokásokat, intézményeket veszi észre, hanem a gondolkodó, a társadalomban élő embert is. A terep, a parasztember háza, udvara az ő kutató laboratóriuma, a népi műveltséget, a pszichikumát magába rejtő ember oldaláról közelíti meg, akár részleteket ír le, akár nagyvonalú szintéziseket készít." 3 1975-ben a Velenceihegység présházairól és pincéiről készített diplomamunkámban 11 Vajkai munkára hivatkoztam. Diplomamunkám előtanulmányaként a vértesi, zámolyi présházakról, pincékről megjelent dolgozatom különlenyomatát és a székesfehérvári István Király Múzeumban 1977-ben rendezett népi bútor kiállítás katalógusát küldtem el Vajkai Aurélnak 4 . Balatonalmádi címét Gunda Bélától kaptam meg. Abban az időben még teljesen természetes volt, hogy frissen megjelent publikációinkat megküldtük a téma hazai kutatóinak. Úgy tartottuk, hogy a különböző területeken végzett kutatásaink eredményei kiegészítik egymást, adatgyűjtéseinkkel, leírásainkkal hozzájárulunk egy-egy téma addig ismeretlen területről való megismeréséhez, egy majdani összefoglalás elkészítéséhez. Vajkai Aurélnak, a közép-dunántúli szőlőhegyi építkezés kutatójának küldtem el zámolyi tanulmányomat, erre reagált levelében, említette a témában elért eredményeit. Présházakkal és pincékkel először A parasztszőlőmívelés és bortermelés Veszprém megye déli részében című tanulmánya foglalkozott 1938-ban. A borgazdasági épületek mellett már itt utalt a szőlőhegyek szakrális építményeire: a Szent Donát-, Szent Orbán-kápolnákra, -szobrokra 5 . Egy másik tanulmányában számba vette a Balaton északi partjának XVIII. századi présházait, pincéit. Felhívta a figyelmet a parasztságon kívüli társadalmi csoportok szőlőhegyi épületeire is: „Parasztpincéinknél a fejlettebb présház építkezés, úgy látszik, a XVIII. század második felében jelentkezik, amikor a présház lakórésze bővül, az épület szoba + konyha részre tagolódik, funkciójának gazdagodását jelenti az akkor már felbukkanó istálló. A présház + pince rész az épület alá kerül és tekintve, hogy pinceépítkezések a leggyakrabban domboldalon történ3 Gunda 1974: 606. 4 Lukács 1976;1977 5 Vajkai 1938:21. nek, a présháznak a homlokzati része emeletes ház jelleget ölt, ugyanakkor az oldalsó rész a földszintes paraszti lakóház formáját árulja el... A nagyobb présházak valószínűleg uradalmak, intézmények, földesurak, városi polgárság építményei, ha ma már legnagyobb részük a parasztság kezén is van." 6 Már ezt a tanulmányát, de még inkább a népszerű Műemlékeink sorozatban 1958-ban megjelent Balaton melléki présházak című könyvét olvasva rácsodálkozhattunk a Vajkai Aurél által felderített, dokumentált és közölt barokk, klasszicista jellegű présházakra. Ezt követően még két tanulmányt publikált a szőlőhegyi építkezésről. Közülük az egyikben a présházak formagazdagságát a Balaton mellékének régi kultúrtáj voltával magyarázta: „A Balaton északi partján, a Balaton-felvidéken feltűnő a présházak bámulatos formagazdagsága, változatossága. Valószínű, hogy ebben a formaváltozatosságban a Balaton mellékének, mint régi kultúrtájnak, valami szerepe van. Emellett szól, hogy a tótól alig tíz-tizenöt kilométerre eltávolodva máris egyszerűbb formákat, az adott tájban meglehetősen hasonló, egyező típusú présházakat láthatunk." 7 A másik tanulmányában a Balaton északi partjának Akarattyától Reziig terjedő sávjában 23 vizsgált szőlőterület építményeit mutatta be gazdag dokumentációval, fotókkal, rajzokkal, épületfelmérésekkel. 8 Vajkai Aurél jól emlékezett a levél hátoldalán említett füzetre: A zámolyi ev. reformált egyház történetére, amelynek szerzője Biczó Pál pátkai lelkész, kiadták „a buzgó egyháztagok" a millennium évében. 9 A második levél címzése: Lukács László muzeológus Urnák, 8001 Székesfehérvár 1. Pfiók 12. Fejér Megyei Múzeum. Feladó: Dr. Vajkai Aurél, 8220 Balatonalmádi, Bajcsi Zs. u. 73. Az ugyancsak féloldalas, géppel írt levél szövege: Kedves Barátom! Köszönettel megkaptam a kedves levelet és a szép gratulációt a Györffy Emlékéremhez. Szép sorokat kaptam a Szentgál II. kötetére vonatkozólag, ezeket a szép sorokat meg lehetne írni Katona Imrének is, aki lektorálja kéziratomat. Lássa ő is, hogy a fiatal nemzedék várja könyvem kiadását. Én ezt már 1961-ben megírtam, azóta húzódik a lektorálása. Tudják meg hát az illetékesek, hogy a fiatal néprajzos nemzedéket érdekli monográfiám. Sok szeretettel és barátsággal: (Dr. Vajkai Aurél) 1978. III. 22. 8220 Balatonalmádi, Bajcsi Zs. u. 73 Tel.: 38-450. 6 Vajkai 1956:75-76. 7 Vajkai 1963: 171. 8 Vajkai 1966: 181-246. 9 Biczó 1896 223