Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.
a többi jobbágy falu esetében úgy döntöttek, hogy szolgáltatásaikat fenntartják. Falvak elöljárói a sümegi úriszéken (1753) 1753-ban a falvak elöljáróit Nyírádról, Monostorapátiból, Csicsóról, Jakabfáról, Udvariból, Szepezdről, Tagyonból, Rendesről, Szentbékálláról, Mindszentkálláról, Prágáról, Bazsiról, Alsópáhokról, Felsőpáhokról, Karácsonyfa településről, Nováról, Csehiről a sümegi úriszékre rendelték. Az 1753. évi úriszéki határozat figyelmeztetés volt a jobbágyságnak, hogy az úrbéri szolgáltatásokat teljesíteniök kell. Bíró Márton a szerződésen alig módosított. Tette azt annál inkább, mivel Veszprémben, a várban nagyobb arányú vállalkozásokba fogott. Azzal, hogy a püspök az egész vár területén elővételi jogot kapott, szép számú építkezést hajtott végre. Megépítette a kanonoki és a nagypréposti házat, a régi és omladozó magánházakat kisajátította, helyükön nagyobb teret alakított ki, amelyen a díszes barokk Szentháromságszobrot állíttatta fel. Sümegen püspöki palotát (rezidenciát) épített a korábbi kúria helyén. Ugyancsak Bíró Márton építette meg a sümegi plébániatemplomot. A két építménnyel Sümegen a barokk szellem terjesztője lett. Hozzákezdett az elődei által elindított falusi templomok építéséhez az uradalom falvaiban (Szántó 1961, 511-524.). A bazsiak szolgáltatásai (1753, 1760) Az úriszéken a bazsiak kaptak engedményeket. Terheik az alábbiakban módosultak: három esztendőre a falu megkapta a mészárszék és kocsma jövedelmet, a tized is a falué maradt. E jövedelmekből az elöljáróság fizetni tudta azokat a hosszúfuvarokat, amelyek teljesítésére a gazdák képtelenek voltak. Ugyancsak a falura kivetett évi 250 forint megváltás egy részét is ebből a jövedelemből fedezték. Az összeget Szent György és Szent Mihály ünnepére évi két részletben kellett az urasági pénztárba befizetni. A gazdák évente 8 munkanapot dolgoztak az allodiális földeken, a hajdú útnak nevezett hosszúfuvar helyett még 44 napot szolgáltak az uradalmi földeken. A sümegi fuvar évente 44 öl tűzifa elszállítása volt a rezidentionális házba, és évente egyszer Badacsonyba mentek dézsmabort fuvarozni Sümegre. Az úriszéki határozat figyelmeztette a bazsiakat, hogy a szerződést feltétlenül tartsák meg, ellenkező esetben az uraság hatalmával él. A bazsi lakosok a püspöknek most is, mint más alkalmakkor, levélben fejezték ki hálálkodásukat, ígérték hűségüket, munkakészségüket. 1760-ban a bazsiak szerződésével újólag foglalkoztak. Meghagyták a falunak a megváltási összeget, a kocsma és a mészárszék bérleti jövedelmét, de a korábbi 250 forint helyett most 350 forintot követelt az uraság. A robot mérsékelt lett. Szénahordás alkalmával egy napra vették őket igénybe, és a hosszúfuvart (longa vectura) évi egy alkalomra irányozták elő (ZML AU, A, CS.). Allatvész és a jobbágymozgalom A sümegi uradalomban az 1753-54. években nem volt állatállomány, az állatvész során az állatok elpusztultak. A környék falvaiban, Óhídon, Mihályfán, Kisvásárhelyen is pusztított a marhavész. A püspök a vész kapcsán Deákiban Szent Vendel-kápolnát építtetett, a Sümeg-Erek közötti országút mentén Szent Vendel-szobrot állított fel. Szent Vendel-kápolna létesült Csehiben is ezekben a marhavészes években a falutól nem messze, a Görbőre vezető út jobboldalán. Az úrbéri szerződést Koller Ignác püspök kormányzata (1762-1772) elején, 1765-ben enyhítette. Felmentette a jobbágyokat az urasági konyhára való élelmiszerek beszolgáltatása alól, a kenderfonással járó bonyodalmakat megszüntette, a fonás beszolgáltatását eltörölte, továbbá a káposztadézsma és a füstpénz-szolgáltatást is megszűntette. Az uradalmi vezetést a társadalmi mozgalom kényszerítette erre, amely a nyugat-dunántúli úrbéres parasztság folyamatos megmozdulásaiban jelentkezett. Az uradalmi központ a jobbágyfalvakból 1766-ban 2-2 elöljárót berendelt, akiket az úrbéres mozgalom miatt kemény figyelmeztetésben részesített. E tény jelezte, hogy a sümegi uradalomban erős jobbágymozgalom bontakozott ki (ZML AU, A, 1768, CS.). Csehi lakosság, 1750-1757. 1750-ben Csehiben telepesként szerepelt Symon Pál, Szabó Mihály, Symon Mihály, Németh János, Szabó Benedek, Symon András, Symon Péter, Rumi Ferenc, Csombó Márton, Kovács István, Ferenczy János, Vargha Balázs, Kis János, Csombó György, (ifj) Horváth János, Tót István. Valamennyien zsellérek voltak. Az adózó családok száma 27 volt. Vagyoni állapotukat jelzik a következő adatok: 436 kereszt őszi gabona, 138 kereszt tavaszi gabona és 118 akó bor termett. Állatállományuk: 30 igásökör, 27 tehén, egy pár ló, 19 növendékállat, 185 darab juh. 1757-ben a faluban 186 személy élt, a jövevények 36 családot alkottak. 1751-ből rendelkezésünkre áll egy családösszeírás, amelyet háztartásonként vettek fel. Az összeírás a falu házainak egymásutániságát követi. Az első ház a plébánialak melletti jobbágyház volt, amely annak északi részén feküdt. Az összeírás sorszám alatt tünteti fel a háztartásokat. Az adatokat a következőkben közöljük (VPL CA, В, Cs,P,A, 1751, 1757.). 83
