Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

Ukk, Szentimre-Sárosd, Káptalanfalva, Nagyhany (Nemeshany), Rennek (Rendek), Sümeg, Sárosfő, Szentgyörgy (Káptalanfa határában), Prága, Erek, Uzsa, Szentlélekuzsa, Istvánd, Tomaj, Németfalu, Ederics, Törek, Győrök, Vonyarc, Kesztheltomaj (Cserszegtomaj), Falud (Gyenesdiás), Egregy, Németpáhok, Szentandráspáhok, Hosszúpáhok, Sármellék, Égenföld, Zalavár, Hídvég, Kolon, Szentgyörgy, Betefalva, Mand, SzentlászlóSzentmihály, Sénnye, Felsőkustány, Vindornyaszőlős, Vindornyalak, Vindornyafok, Dánielkarmacs, Bazsi, Wallus, Szántó (a járási székhely), Rezi, Hidegkút, Kovácsi, Wathka, Döbröce, Nagygörbő, Kisgörbő, Csehi, Pogányerenye (Óhíd része), Kisvásárhely, Gölles, Udvarnok, Szentgrót, Mihályháza (Mihályfa) (OL CDZ, A, 1555.). A falvak kiszolgáltatott helyzete A vármegye 1558-ban két prágai jobbágyot megvédett a földesúri önkénytől. A sümegi úriszék két jobbágyot (mint a prágai lázongók vezéreit) fej- és jószágvesztésre ítélt. (A sümegi uradalom pallosjogú, azaz vérbíróság volt.) A prágaiak ugyanis megtagadták, hogy Szigetvárba élelmiszert szállítsanak. Ez 1556-ban történt. Szigetvár és környéke a török által veszélyeztetett vidék volt. A budai pasa június 13. és július 31. között ostromolta a várat, augusztus utolsó hetében Ferdinánd főherceg Szigetvár környékén vívott csatát a török csapatokkal. A két prágai jobbágy az ítélet végrehajtása elől megszökött a faluból. A sümegi uradalom tisztjének azonban tudomására jutott, hogy a prágaiak átköltöztek a gersei Pethő-birtokra. (Pethő-birtok volt Szánthó, Rezi, Zsid, Hidegkút, Vathka, Kovácsi, Ujbécs). Kövess András püspök (1553-tól) intézkedésére a két jobbágyot elfogták az uradalmi hajdúk, és a sümegi tömlöcbe zárták. A prágaiak az úriszék ítélete ellen fellebbeztek a vármegyéhez, ahol méltányolták a robotmegtagadás okait. A törvényszéki ítélet szerint a püspök jobbágyellenessége nyilvánvaló volt, ezért Kövess Andrást a vármegye megbírságolta (600 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, és Prága falut elkobozta a püspöktől). Az uralkodóhoz, I. Ferdinándhoz fellebbező püspök a vármegyei ítélet megsemmisítését kérte. Az uralkodó a kérésnek helyt adott. A legfelsőbb döntés szerint a prágai jobbágyok robotmegtagadása a törökellenes küzdelmet hátrányosan befolyásolta, továbbá az is világos, hogy a két jobbágy a büntetés elől szökött meg a faluból (OL AE, 20-21, A, 1558-1566.). 1559-ben Prágában vázsonyi katonák jelentek meg, a gazdáktól négy igásökröt erőszakkal elvettek. A vázsonyi kapitányt hatalmaskodás miatt a püspök feljelentette. Az uralkodói és a földesúri szigorúság miatt a prágaiak vállalták a török adót. 1563-1566 között a falu Husszein Diván hűbérbirtoka (tímárja) volt, aki a fehérvári várban szolgálta a szultánt. Arról is van adat, hogy 1572-ben prágai napszámosok dolgoztak a fehérvári vár erődítésénél (VPL KL, P, A, 1559.). Csehiben 1565-1567 között 2 porta adózott a szigligeti kapitánynak, Magyar Bálintnak, de a sümegi vár ellátásához is allodiális vetéssel járultak. Ez 20 hold zabvetés és 8 hold borsó és bab volt. Ekkor már három uraság követelte a csehi jobbágyok szolgáltatásait. Kénytelenek voltak a porták a szigligetieknek is szolgálni, mert Magyar Bálint arról is hírhedt volt, hogy nemcsak a török ellen tudott kegyetlen lenni, hanem a hódoltságban levő falvak lakóival szemben is. Egyébként sümegi uradalmi falvak is szolgáltak a végvári kapitányoknak. Prágából hoztunk fel esetet, amikor a vázsonyiak rátörtek a falura, és ugyancsak prágai esemény, amikor adó behajtására Csobáncz kapitánya katonákat küldött a helységbe. A hódoltsági falvak pusztulásában a törökön kívül a végvári hajdúknak is szerepük volt. Mégis úgy tűnik, hogy a Sümeg környéki falvak a kizsákmányolást a sümegi kapitánynak tulajdonították. A török hódoltság ezen a vidéken 1567-ben lett teljes. A végvárhoz a jobbágyok ingyenmunkával, élelemszolgáltatással járultak. Ennek következménye lett, hogy 1584-ben a várat egy Sümeg környéki jobbágycsapat megrohamozta, de elfoglalni nem tudta. A jobbágyfelkelést a magyar végvári kapitányok egyesített csapata verte le (VPL KL, MC, A, 1565-1567.). A felkelésről tudomása volt a töröknek, mert a falvak a kettős adózás folytán kapcsolatban álltak a törökkel. 1588-ban a csehi lakosság megváltotta a gabonatizedet (1 kepe gabonáért 6 dénárt fizetett). 1604-ben 8 féltelkes jobbágy lakta a falut, a pusztatelkek száma azonban nagy, 13. Ekkor a lakosoknak bordézsmát is kellett szolgáltatni a püspöknek (OL UC, 54-26.; OL, CDZ, II, 484, A, 1588, 1604.). A XVII. századi események Némethy Gergely és Bethlen Gábor hadai Sümegvárban A század elején a magyar nemesség, a városi polgárság és a jobbágyság németellenes érzületéről tett tanúbizonyságot. A németbarátnak hitt egyéneket ellenségnek tekintették, akikkel le kell számolni. Sümeg várában lakott Újlaki Lajos püspök, akit a szentgróti Hagymássy Kristóf katonái 1605-ben a várban megtámadtak, a püspököt megölték, és várták urukat, hogy ünnepélyesen átvegye a várat. Ez időben a Tiszántúlon a Bocskai-felkelés zajlott. Némethy Gergely, a hajdúk parancsnoka, átkelt a Dunántúlra, és arról értesült, hogy a stratégiai szempontból fontos Sümegvár hatalmaskodás folytán a szentgrótiak kezére került. Némethy a hajdúkkal gyors menetben Sümeg alatt termett, a várat bevette. A hajdúk és a császári csapatok nehéz küzdelmet vívtak Nyugat-Dunántúlon, miközben a föld népét zsarolták, pusztították a falvakat. 1606-ban Batthyány Ferenc a dunántúli főkapitányság csapataival visszafoglalta várat. A császári csapatokat 1609-ben vonták ki Sümegből. A veszprémi püspökség egyházkormányzati jogait ekkoriban a váci és a nyitrai püspökségek 74