Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Adorján, Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában. XXXIII. p. 55–60. T. I–II.
figyelmet a küszöb tisztaságának a fontosságára. Tilos a küszöbre lépni. A beavatásra készülőnek a küszöbkőnél (mürüwet tasi) le kell borulnia. 43 A már említett bektási-tahtadzsik gyertyagyújtás szertartása során egy sodrófával (oklava) jelképezik a küszöböt, amely előtt jobbra, balra és előre tekintve kell a „hármas" (ücsleme) „já Allah... stb." szavaival fohászkodni. 44 Fehérváron a küszöb közelébe rejtett írás, különösen, ha az Korán-idézet, növelte a hely szentségét. Ezért kerülhetett az írás a kapuszögletbe. Egy másik magyarázat, mely egyáltalán nem zárja ki az előbbit, a törökök mágia gyakorlatában rejlik. A bektási dervisek gyógyítottak, jövendöltek, áldást osztottak, átkot szórtak, megtalálták az elveszett jószágot, sőt madárrá változhattak. 45 Természetfölötti képességeik az oszmán-törökök körében elterjedt hiedelem volt. Anatóliában ma is ismert számtalan olyan mágikus cselekedet, amelyhez régebben a dervisek, ma pedig szent emberek által készített talizmán (muszka) viselete, vagy elhelyezése, sőt elrejtése járul. A házat, lakást a „gonosz lelkektől, dzsinnektől, sátántól" úgy lehet megőrizni, hogy a bűbájos által sárga papírra készített talizmánt egy ideig az ajtóra kell akasztani, majd az épületnek annak az oldalán, ahol a kémény van, földbe kell ásni. Egy másik talizmánt pedig hét rétegű méhviaszos papírba beburkolva, szintén megfelelő helyre kell eldugni. 46 Úgy gondolom, valamelyik bektási janicsár dervis az írást mágikus, bajelhárító célzattal rejtette a kápolna (nyugati) kapuszögletébe. AZ ÉSZAKI FAL KÉPEI Az „ életfa " A kápolna impozáns falfestményének 47 szélessége 185 cm magassága 220 cm. Nagyjából négyzetes kompozíció (pannó), amelyen három fa látható. A kép függőleges szimmetriájú. Két gyümölcsérlelő datolyapálma közt meghatározhatatlan fajú, sokvirágú fa áll. A két datolyapálma (Közönséges datolyapálma, Phoenix dactylifera) növénytani meghatározását az élethűen megfestett, erre a fajra jellemző datolya füzércsomók 43 A.Yilmaz Soyer, 19. Yüzyilda Yapilan Iki Bektaçi Nasib/Ikrar Ayini. in. Alevilik, szerk. Ismail Engin és Havva Engin, Kitapyaymevi Istanbul 2004. 265. 44 Ayten Kaplan, i.m. 374-375. 45 Ágoston Gábor - Sudár Balázs, i.m. 46 Eyuboglu, Ismét Zeki, Anadolu Büyüleri. Der Yayinlan Istanbul 1987. 368-369. vö. Sedat Veyis Őrnek, Türk Halkbilimi. Türkiye I§ Bankasi Kültür Yayinlan, Folklór Dizisi:4. 2. kiadás, Ankara 1977. 160-170. 47 A falfestmény a jelenlegi padozattól 133-135 cm-re, a nyugati falszöglettől (sarokpillértől) 24 cm-re, a következő pillértől pedig 24 cm-re van. és a hosszú, összetett üstököt alkotó levélzet 48 teszi lehetővé. (II. tábla, 7. kép) Az ismeretlen alkotó naturális elemeket ötvözött absztrakt, az oszmán kori és az iszlám művészet minden ágában fellehető „arabeszkek" sematikus, geometrikus megfogalmazásokra törekvő vonásaival. Ez utóbbi jól megfigyelhető a fák gyökérhálózatának a megrajzolásában. Tetten érhető a 16-17. századi török kerámia- és csempeművészet hatása. Jól megfigyelhető ez a középső, virágzó fa ábrázolásán is. A fát keretező páros virágfüzért alkotó, elöl- és oldalnézetben festett bazsarózsák (Paeonia officinalis) jellemzőek a kor oszmán-török csempedíszítéseire. 49 Falképünk szerkesztés tekintetében az isztambuli Rüsztem pasa dzsámi (ép. 1560-ban), 50 virágábrázolásaiban a Nagy Szulejmán-türbe (ép. 1566-ban) csempéihez hasonlít. 51 A Szent Anna-kápolna falképe a drága birodalmi csempedíszítéseknek egy olcsóbb, provinciális, 52 festett változata. Más hazai török épületekben a festmények az építészet alá rendelt keskeny szalagok, keretek, amelyek az egyes épületelemeket, pl. párkányokat, íveket, csegelyeket, kupoladobot stb. hangsúlyozzák. 53 A Szent Anna-kápolnában azonban esztétikai célt szolgál, így ez hazánk egyetlen megmaradt oszmán kori török pannó jellegű, polikróm falfestménye. Ismét hangsúlyoznom kell, hogy a festmény az északi falon van, tehát az épületbelsőt nem a mecsetek megszokott helyén - a mihráb falon - díszíti. A ciprus Ez a falkép egy 130 cm magas ciprusfát ábrázol. 54 A restaurált terület bal felső részén kivehető, az alaptól eltérő színű foltok alapján feltételezhetően egy nagyobb falkép része volt. A ciprus (Cupressus sempervirens), amint botanikai nevéből is látszik, örökzöld. Karcsún feltörő oszlopos fajtái, kellemes illatuk miatt is, a Mediterráneumban ősidők óta közkedveltek. 55 (II. tábla, 8. kép) Az oszmán-török képzőművészet minden ágában gyakori a ciprus ábrázolása. A 17. század csempeművészetének pedig egyik karakterisztikus motívuma lett, legtöbbször virágzó glicínia indákkal övezve. 56 8 Polunin, Oleg, Európa fái és bokrai. Gondolat. Budapest 1981. 183. 9 Katharina Otto-Dom, Türkische Keramik. Türk Tarih Kurumu Basimevi Ankara 1957. 100. 0 A szigetvári és a Rusztem pasa dzsámi csempe Korán-idézetei közti hasonlatosságot Gerő Győző említi, i.m. 56. 1 Carel J. Du Ry, Welt des Islam. Holle Verlag Baden-Baden 1970. 175. 2 v.o. Gerő Győző, i.m. 7. 3 A szigetvári dzsámi faliveit, a kupolát és annak tambúrját díszítő növényi elemeket említi, melyekben az izniki falicsempéknek távoli rokonait véli felismerni. Megjegyzi, hogy a hazai maradványok „sem jellegükben, sem minőségükben nem közelítik meg" a foöai Alaza dzsámiban láthatókat. Gerő Győző, i.m. 56. 4 A kúp/hegyesszög alakú fa legnagyobb szélessége 36 cm, a gótikus oldalpillértől 22-24 cm-re, a jelenlegi padozattól 211-212 cm-re van. 5 Polunin, Oleg, i.m. 24. 6 Katharina Otto-Dom, i.m. 100. 59