Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

tén megkülönbözeti a művészkönyvtől), hogy kép és szöveg között - amelyek általában egymással szemben lévő lapokon helyezkednek el - különbséget tesz, azokat egymástól függetlenül kezeli. 17 A fent megfogalmazott - livre d'artiste és a művész­könyv közötti - különbségekkel, szabályokkal kapcsolat­ban természetesen találunk kivételeket: például Iliazd, az orosz származású művész 1945 utáni kiadványai sokszor közelebb állnak a művészkönyvekhez látványuk eredeti­ségében és a könyvforma tanulmányozásában, bár anya­guk és elkészítésük a livre d 'artiste-га emlékeztet. Ugya­nakkor vannak olcsón előállított müvészkönyvek, melyek a livre d'artiste jellemzőit követve, a képet és a szöveget különálló elemként kezelik. 18 Mindezek ellenére elmond­ható, hogy „a livre d'artiste inkább könyv-termék...nem pedig a könyv-forma szerkezeti vagy formai megkérdő­jelezése" 19 . Megjegyzendő még - és ez jól jellemzi a fentiekben említett, a kifejezés körüli zűrzavart -, hogy francia nyelvterületen a mai szűkebb értelmű művészkönyv fo­galmat is a livre d'artiste kifejezéssel jelölik, így tesz például Anne Moeglin-Delcroix 1997-ben írt Esthétique du livre d'artiste (1960-80) című könyvében (ami termé­szetes, hiszen franciaként a címválasztásban nem is járha­tott volna el másként). 20 A szerző nem a kissé parttalan defmíciójú fogalommal dolgozott, hanem vizsgálatának tárgyát a címben is jelölt, zárójelben konkretizált évtize­dekre korlátozta. A művészkönyv előtörténete Látható tehát, hogy amíg Castleman a 19. század végi livre d 'artiste-okhoz köti a müvészkönyv eredetét, Johan­na Drucker és Susan Comp ton 21 a 20. század eleji avant­gárd mozgalmakhoz vezetik vissza a szálakat. Blake és Morris Ennek bővebb tárgyalása előtt azonban még érdemes megemlíteni, hogy történeti levezetésében Stephen Bury az Artists ' Books - The book as a work of art, 1963-1995 című könyvében 22 és Johanna Drucker is kiemelten fog­lalkozik William Blake (1757-1827) angol költő, festő, grafikus és William Morris (1834-1896) angol festő, iparművész könyveivel. Jelentőségüket abban látják, hogy „Érdekes megjegyezni, hogy a legkorábbi livre d'artiste-dk sokkal merészebbek a kép és szöveg határainak elmosásában, mint a későb­biek. Az egyik legkorábbi műben, Ambroise Vollard Parallèlement (1900) cimü kiadványában - Bonnard illusztrációi Verlaine müvéhez - a litográfiák beleszövődnek a nyomtatott szövegbe, egyesítve a la­pon a vizuális és a verbális elemeket." Drucker 1995, 5. LHULNCI 1995, 5. 19 uo. 20 Moeglin-Delcroix 1997 21 Comptonl992 22 Bury 1995 a könyvet mindketten mint önálló művészi alkotást hasz­nálták. Blake saját nyomtatás-technikai találmányának kö­szönhetően önállóan készítette illuminait könyveit. Tech­nikai újításának lényege, hogy ugyanarra a rézlemezre vitte fel először képeit, amelynek körvonalait lakkal rög­zítette, azért, hogy aztán szövegeit is rá tudja préselni a rézlemezre. Ez az eljárás határtalan lehetőséget adott arra, hogy ugyanazon a könyvlapon képeket és szövegeket egymás mellé helyezzen. Blake saját vízióit, világfelfogá­sát a könyvformán keresztül fejezte ki. Kép és szöveg elvesztik önállóságukat, egymásra utalnak. A nyomtatási technika, és a kézi színezés miatt könyveinek minden példánya egyedi műalkotás. 23 A művészkönyv előtörténetének másik kiemelt kulcs­szereplője William Morris. Morris nyomdát alapított (Kelmscott Press, 1889), új nyomdai betűtípusokat talált ki, célja a könyvlap-design harmonikus egységbe rende­zése volt. Aprólékos munkával tetszetős külsőt tervezett, a lapszéleket, margókat kacskaringós vonalakkal, liánok­kal, arabeszkekkel szőtte át. 24 Blake és Morris - azáltal, hogy a tipográfiával, az il­lusztrációval hangsúlyosan foglalkoztak, a könyv „vizuá­lis összhatására" törekedtek, 25 megpróbálták kiszélesíteni a művész szerepét a könyvkészítés folyamatában. Még egy érdekesség a művészkönyv előtörténetéhez: Johanna Drucker az előzményekhez sorolja Gelett Burgess (1866-1951) amerikai író, humorista és képző­művész műveit is. A San Franciscóban élő sokoldalú, botrányos viselkedésű Burgessnek elege volt a havonta megjelenő, általa unalmasnak talált folyóiratokból, és 1896-ban kiadta saját lapját, a Les Petit Journal des Refusées-X. Célja egy olyan kiadvány volt, „amely vidám ... ultra-nonszensz fecsegést tartalmaz és távol tart bármi­féle komolyságot." 26 Kis formátumú, trapéz alakú munka volt, tapétára nyomták, a képek és a szövegek fametszettel készültek. Ezt a feltűnést keltő könyvet humora, friss szellemisége, múlandósága, spontaneitása sorolja a mü­vészkönyvek előzményei közé. 27 A művészkönyv és az avantgárd A könyv mint 20. századi művészeti forma történetét nem különíthetjük el a század első felének avantgárd mozgalmaitól, az orosz mturizmustól, konstruktivizmus­tól, az olasz futurizmustól, a dadaizmustól. Ebben az időben lett a könyv a kísérletező művészi látásmód hor­dozója - mondja Drucker. 28 Szerinte - és ugyanezen a véleményen van Compton és Bury is - igazából ebben az Drucker 1995, 22-26., Blake 2000, 7-10. Drucker 1995, 26-30., Bury 1995, 6. Dick Higgins a Joan Lyons által szerkesztett antológia előszavában William Blake, elsősorban a vizuális összhatásra építő könyveihez vezeti vissza a müvészkönyv eredetét. Lyons 1991, 2. Drucker 1995,31. Drucker 1995,30-33. Drucker 1995,45-67. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom