Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter, Zsófia: A zámolyi uradalom. XXXIII. p. 125–157. T. I–IV.
használható épület sem volt 53 . A határozatot gróf Merán Jánosné született Lamberg Ladiszlaja hiába támadta meg azzal a jogcímmel, hogy házasságkötése óta osztrák állampolgár, s a békeszerződés értelmében rá, mint külföldire, az elkobzás nem vonatkozik 54 . A tiltakozásnak annyi eredménye lett, hogy mint a háború alatt német állampolgár, a száz holdas saját kezelésű részt sem tarthatta meg. Az uradalomhoz tartozó erdőt nem a község kapta meg, hanem azon állami erdészetet hoztak létre. A falu ezt a döntést nagyon sérelmezte, hiszen az erdészettel állami kezelésbe kerültek az uradalmi erdészet épületei is, és ezzel megszűnt a községi elöljárók és a községháza évente szokásos tűzifa-juttatása, amit az uradalomnak tett szolgálataikért kaptak 55 , és természetesen részben megszűnt a szinte állandó munkaalkalom is. 1945-ben az uradalmat felosztották: 242 család kapott 1960 katasztrális hold földet. A földosztó bizottság elnöke Böde János volt. Páronként öt holdat, s ehhez gyermekenként egy-egy holdat kaptak az új gazdák. A törpebirtokosok (az öt hold alattiak) földjét kiegészítették. Ez a földosztás a lakosság 40%-át érintette. Az eddig földnélküli, vagy törpebirtokos családok közül 49 gazdasági cseléd és 142 napszámos kapott földet. A juttatott földeket a Móri úti, a Telefon úti, a Vízfogó, a Százholdas, a Toronyi, a Táborhelyi, a Nagyszigeti, a Kissziget! a Csörgővölgyi, a Csapás úti, a Szedres, a Csipketemetői, a Nagyfai, a Lajai, a Tófarkai és a Buriáni dűlőkben, illetve a Cimbalom-, a Dallos-, az Erdőirtás- és a Berekalja táblákban, és a borbálái gazdaság tábláiban mérték ki. A Belmajor száz katasztrális holdja mintagazdaság címen együtt maradt 56 . 113 katasztrális holdat házhelynek adtak ki. Több mint 250 házhelyet mértek ki, s ezen 1955-től összesen 142 ház épült. Ezután bővült ki számos utcával az Újtelep (Szabó 1969, 78.). A kiosztandó szőlők igénylési ívein 30 igénylő, 400-400 négyszögöl szőlővel szerepel 57 . Az új gazdák segítésére 1945-ben gépszövetkezetet alakítottak 45 taggal. 53 FML XXIV-213. Földbirtokrendezési iratok. Kimutatás az uradalmi épületekről. 54 FML. XXIV-213. Földbirtokrendezési iratok 1947. szeptember 12. 55 FML XXIV-213. Földbirtokrendezési iratok.1945. június 4.; 1946. szeptember 17. 56 FML. XVII-573, Zámoly község Földigénylő Bizottsága iratai. A földigénylők összeírása. 57 FML. XXIV-213. Földbirtokrendezési iratok. Földigénylők összeírási íve. 1946. április 9 A földhözjuttatottak közül 17 volt cseléd 1949-ben alakította meg az első termelőszövetkezetet, a Petőfi TSz-t a Belmajorban 1949-ben 34 forinttal, a földosztáskor kapott 82 katasztrális hold földdel és két pár lóval (Szabó 1969, 4L). Munkájukat a Csákvári Gépállomás támogatta. Forráspusztán a Gyapjútermelő Vállalat gazdálkodott: 33 katasztrális hold legelőn és 16 katasztrális hold erdőn legeltették 2300 darabos juhállományukat, 600 katasztrális hold szántójukon takarmányt termesztettek. A vállalat területe később a Csákvári Állami Gazdasághoz került. 1956 előtt még két termelőszövetkezet alakult (Új Élet és Kossuth néven), de ezek 1956-ban felbomlottak, a Petőfi TSz fennmaradt (elnöke: Németh Dénes), és szép sikereket ért el (1955-ben járási díjas lett, Rozi nevű tehene pedig a járási kiállításon II. díjat kapott). A szövetkezeti épületekhez a lebontott csákberényi kastély tetőanyagát utalták ki számukra (Izmindi 1998, 30.). Ebből építették újjá a háborúban lerombolt belmajori tehénistállót. A termelőszövetkezetek szervezése, majd később egyesülése is a régi, társadalmi törésvonalak mentén haladt, a körülötte felmerült problémák is ezt tükrözték. Csoóri Sándor, érzékeny tanúként, több írásában is kitért erre a folyamatra. ,A faluszéliek, a burgaiak, az újtelepiek, a majoriak mintha más emberfajtához tartoztak volna" - írta 1961-ben (Csoóri 1961, 33.). Az 1961-ben egyesült szövetkezetek a Petőfi nevet tartották meg, ennek a szövetkezetnek a gazdálkodása életképesnek bizonyult. Az 5500 katasztrális holdon dolgozó nagyüzemnek a Terményforgalmi Vállalat 1962-ben átadta a XIX. század elején épült uradalmi magtárt, és 1964-ben a régi uradalmi intézői lakból alakították ki a TSz-irodát. 150
