Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.
A plébános igazgatóként ellenőrzi és vezeti a katolikus iskolai oktatást, „я hitoktatást pedig a plébánia minden iskolájában és tantermében heti két-két órában személyesen teljesíti.'" Szintén a plébános vezette az anyaköveket, illetve ő volt felelős az egyházi vagyonért. A fentiekből kitűnik, hogy Nádasdy Tamásné komolyan gondolta a plébánia ügyének hosszú távú rendezését. A lelkész számára olyan bőséges járandóságot biztosított, hogy az a két település lakóitól nem követelte meg járandóságát, és a stólapénz fizetésétől is eltekintett. A plébános utódai illő megélhetésének biztosítása érdekében, az 1932-es egyházlátogatást követően, Rótt Nándor püspök utasította Molnár Antal adminisztrátort, hogy Járandóságait, a megszabott stóladíjakat a hívektől szedje, követelje, még ha különleges személyi járulékai miatt ezekre nem is szorulna." 21 A stóladíjak további sorsát nem ismerjük, de az évi négyszáz pengő plébánosi javadalom igénybe vételének szándékát csak négy év múlva, 1936. novemberébenjelentette be Molnár Antal. Az alapítási jegyzőkönyv további pontjaiban a mise-, kereszt-, és a hadiharang-alapítványok ismertetése után megtaláljuk az iskolák és kántortanítók működését rendező jogszabályokra történő utalásokat, illetve a kántortanítók mellékjövedelmeinek felsorolását. Megjegyzendő, hogy a kántortanító fizetését is kiegészítették az esküvők, temetések stb. után járó tiszteletdíjak is. A következő bekezdésekben a templomatya és az egyházfi működéséről tudjuk meg, hogy előbbi jogait és kötelességeit az egyházmegyei vagyonkezelési utasítás szabályozta, utóbbi pedig a plébános joghatósága alatt állt. A templomatya évi tiszteletdíja huszonöt korona, az egyházfí pedig a nádasdladányi uradalomtól, illetve a ládányi és jenői hívektől kapja meg nem határozott összegű fizetését és járandóságait. Végül megtudjuk, hogy a plébánia felállítása alkalmából kirótt illetékeket a kegyúr vállalta, és a Jegyzőkönyvben vállalt kegyúri kötelezettségek nagyobb biztosítására, és esetleges félreértések kikerülése végett Kegyúr Őméltósága megengedi és jelen jegyzőkönyv aláírásával beleegyezését adja, hogy ... kegyúri kötelezettségek és plébániai járandóságok erejéig a Zálogjog a nádasdladányi róm. kath. plébánia javára ...a hitbizományi ingatlanokra telekkönyvi! eg bekebeleztessék" A plébánia felállítása és az egyházközség alkalmazottainak járó javadalmak rendezése hosszú távra biztosította a rendszeres hitgyakorlat lehetőségét mind a nádasdladányi, mind a jenői hívek számára. A templom jó karban tartását a kegyúr, illetőleg a hívők feladatainak kijelölésével szintén megoldottnak vélhetjük. A plébános az iskolai oktatás ellenőrzésével és a hitoktatásban való részvételével hozzájárult az oktatás jó színvonalának fenntartásához, és nem utolsó sorban biztoRott Nándor levele dr. Molnár Antalnak. 1932. X. 10. Nádasdladány, plébániai irattár. sította a helyi anyakönyvvezetést. A grófné jóvoltából jelentősen javult a nádasdladányi javadalom tekintélye. A hitélet Horthy-kori reneszánszán, és a korábbiakhoz képest lényegesen aktívabb főpapi feladatvállalás mellett talán ennek is szerepet tulajdoníthatunk abban, hogy a következő évek során újabb egyházlátogatásokra is sor került. Az alapítási jegyzőkönyvet három példányban állították ki (az egyházmegyei, a plébániai, és a kegyurasági levéltárak részére), érvényre emelkedése az aláírás napja volt. E naptól valóban megkezdődtek a jegyzőkönyvben vállalt kötelességek, és egyúttal megszűnt az ősi plébániához való tartozás is. Hegedűs Ferenc, a plébánia alapításának előkészületeiben nagy szerepet játszó korábbi káplán, mint fentebb már utaltunk rá, hamarosan új, kényelmesebb otthonába költözött. Az átalakulást követően titulusa plébánosra cserélődött legalább is a grófné és a falusiak körében. Felettesei a palotai esperes és a püspök - adminisztrátorként, illetve lelkészként szólították levelezésükben, és az egyházmegyei adminisztrációban is így jelent meg. Ennek az volt az oka, hogy az adminisztrátor plébánossá történő kinevezéséhez rendezni kellett volna néhány adminisztratív hiányosságot, mint például beszerezni a zsinati határozatokat, a Canonica Visitatio példányát, stb. Erre még hosszú ideig nem került sor, így még Hegedűs utódja, dr. Molnár Antal is lelkészként jelenik meg 1938-ig az egyházmegyei adminisztrációban. Plébánossá történő hivatalos kinevezésének pontos dátumát ma sem ismerjük. 1937. II. 16-i dátummal íródott az első általunk ismert hivatalos levél, amiben a Főtisztelendő Plébános Úr megszólítás szerepel, 28 de valószínűbb, hogy már 1936 szeptemberében, Birkás Ferenc adminisztrátor Nádasdladányba kerülésekor megváltozott titulusa. Igaz, hogy mind Hegedűs Ferenc, mind Molnár atya ellátták a plébánosi feladatokat, plébánosi javadalmazásban részesültek, mi több, a vizsgált korban általánosan - az egyházközségi iratokban, levelezésben és a mindennapi életben - elfogadott volt plébánosi titulusuk, tanulmányunkban a továbbiakban 1936-3 7-ig mégis a hivatalos lelkész, vagy adminisztrátor megnevezést használjuk. A plébánia élén tehát az alapítás után továbbra is Hegedűs Ferenc, az utolsó káplán állt, de a falubeliek és a Nádasdyak életében az 1922. decemberében hivatalba lépő, 29 és az általunk vizsgált korban végig szolgáló Dr. Molnár Antalnak jutott nagyobb, részben rekonstruálható szerep. Molnár Antal Bécsben tanult teológiát, és ugyanott szentelték pappá 1906-ban az esztergomi főegyházmegye címére. 1906-tól hitoktató Budapesten, 1908-ban doktori fokozatot szerzett Bécsben. 1909-től az érseki Lukcsics Imre palotai esperes levele dr. Molnár Antalhoz. Nádasdladány, plébániai irattár. Dr. Molnár Antal levele az egyházmegyei hatósághoz. 1937. június 16. Nádasdladány, plébániai irattár.
