Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.
hetvenes években a templomépítéshez rendelkezésre álló több ezer forintos, korábban a helyiek által összegyűjtött, majd az egyház által kamatoztatott tőkéről erről feltételezzük, hogy 1884—85-ig tovább gyarapodott -, amire sem a levéltárakban, sem a plébániai irattárban, sem Ősi História Domusában nem történik többé utalás, tehát biztosan felhasználták az építkezés során. Nem elhanyagolható továbbá a ládányi és jenői katolikusok által felajánlott további anyagi hozzájárulás, kézi illetve szekeres munka sem, ami szintén nélkülözhetetlen volt az építkezés során. Rövid fejtegetésünkből nyilvánvalóvá válik, hogy a templom a gróf és a katolikus közösség összefogásával épült, így alátámasztva látjuk az ősi História Domus állítását, miszerint a templomot „Gr Nádasdy Ferenc ... és a hívek áldozatkészségébőr építették. Ugyanakkor - anélkül, hogy a gróf érdemeit megkérdőjeleznénk - helytelennek tartjuk a plébánia alapításakor felvett jegyzőkönyv állítását, miszerint a templom építtetője egyedül Nádasdy Ferenc lett volna. Az építkezés tényleges költségének ismerete nélkül ami az 1878-ban tervezett, és talán akkor is alábecsült 8000 forintot biztosan túllépte - a terhek megoszlásának arányát nem tudjuk megbecsülni. Csupán abban reménykedhetünk, hogy a következő évek kutatásai során olyan forrásokra bukkanunk, melyek segítenek tisztázni a ma még megválaszolhatatlan kérdéseket. 1885. szeptember 8-án, Kisasszony ünnepén került sor a templom bérmálással egybekötött felszentelésére. 16 Az ünnepélyre érkező Kovács Zsigmond veszprémi püspök és kísérete szeptember 7-én délelőtt négyfogatú kocsikon érkezett Ősibe, és az ottani tiszti lakban szállt meg. A Nádasdladányba tartó „menet Sept. 8-án reggel 8 órakor indult el a püspökkel az uradalmi ősii tiszti lakból a Ladányból idejött huszonhét bandérialista lovas kíséretében. Ezekhez csatlakozott vezérül a 15 éves Gr. Nádasdy Tamás az ősii határnak mintegy a derekán, hol is a püspök elé lovagolván, s ennek kezét flui tisztelettel illedelmesen megcsókolván, a bandérium vezetését átvette. A ládányi falu végén volt egy gyönyörű diszkapu virágokból ízlésesen kiállított püspöksüveggel és kereszttel, ami Kálmán János urad. főkertész jeles Ízlésére vall. A diszkapunál a gróf nevében Mentler Gyula kasznár fogadta a püspököt. ...A megérkezés Ősiből Ladányba mintegy fél kilenckor történt. A püspök először a kastélykápolnában rövid imát mondott, azután a számára berendezett lakosztályba vonult, hol a tisztelgő grófi családot fogadta.'''' Az ünnepélyen ott volt „az egész grófi család s megszámlálhatatlan nép'", továbbá jelen „voltak még König Mór szfehérvári apátkanonok és Károly János ... kanonok, mint a Nádasdy grófi család lekötelezett tisztelői, az első néhai Nádasdy grófné szül. Zichy Ilona, 16 Lehetőség szerint igyekeztünk a História Domus eredeti szövegét közölni. gr. Zichy János leánya mellett Lengyeltótiban egykor vezető, az utóbbi néhány évvel ezelőtt gróf Nádasdy Agárd nevű pusztáján plébános lévén." Részt vett még az ünnepélyen az oltári szolgálatot tevő „Németh János tiszt, kanonok, palotai ker. esperes és ősii plébános, továbbá Joó János lepsényi és Darázsi István agárdi patronusbeli plébánosok, Boronkai Gábor kiskomáromi és Gergelyi János palotai káplánok, valamint Horváth József 1877 óta ládányi helyi káplán, aki az építkezési munkálatoknál, valamint az ünnepélyi fogadtatásnál rendkívüli buzgalmat tanúsított, amiért is díszebéd alkalmával meg is éljeneztetett. ...A kastélyból indult az egyházi menet a parkon át a felszentelendő uj templomba a kereszt elővitele mellett, amit Gergelyi János palotai káplán vitt. A tulajdonképpeni felszentelést ténykedés mintegy 9 óra tájban kezdődött, s tartott mintegy délutáni fél egyig. Először is a templom kívül-belül szokásos szertartásokkal felszenteltetett, közvetlen ezután mondatott Kemenes apátkanonok által a felszentelési diszbeszéd, közvetlen ezután ő Excell. kismisét, azután a szószékről lelkes beszédet tartott a bérmálandókhoz, akik csak Ladányból és Jenőből valók voltak összesen 284-en." A felszentelés és a bérmálás után a meghívottak a kastélyban gyülekeztek, ahol „Volt a képcsarnokban 50 személyre díszebéd vagy 12 toaszt." A falubeliek szórakoztatásáról is gondoskodtak az ünnepély szervezői, számukra délután rendeztek tánccal, ökörsütéssel egybekötött népünnepélyt, amit a püspök számos vendégével együtt megnézett. Az épület elkészültével és felszentelésével a ládányi katolikus gyülekezet évszázadok után ismét állandó templomnak örülhetett, és feltehető, hogy a hitélet is megélénkült annak ellenére, hogy a dualizmus-kori Magyarországon általánosan csökkent a vallásos buzgóság (Gergely-Kardos-Rottler 1997, 154.). Emellett a Nádasdyak is okkal lehettek büszkék arra, hogy végre a birtokközpontjuknak otthont adó település is rendelkezett katolikus templommal. Végül érdemes megemlíteni, hogy a templom építése minden bizonnyal hozzájárult a grófi család egyházi körökben 1856-ban megcsappant tekintélyének helyreállításához. A templom az ősi plébánia filiájaként működött 1918-ig. Erre az időszakra esik az anyakönyvezés kezdete. 1887-től a keresztelési és halálozási, 1915-től az esketési anyakönyveket vezetik. 17 Amikor Nádasdy Ferenc gyermekei befejezték középiskolai tanulmányaikat, már nem volt szükség a házitanítóra. A gróf a tanítói állással a település katolikus híveit is gondozó házi káplánságot is megszüntette 1892-ben, de mivel Horváth József munkájával elégedett volt, a házi káplán Nádasdladányból a szintén Nádasdy gróf kegyurasága alatt álló lepsényi plébánia élére kerülhetett. 17 A nádasdladányi plébánia leltára 1924. Nádasdladány, plébániai irattár. 113
