Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32. 2002 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2003)

Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: The History and the Situation of Serb Minority in the East-Transdanubian Region. p. 51–60.

Glasenapp, Helmuth von, 1981. Gróf Hofmannsegg, 1887. Hadrovics 1991. Halász 1987. Haraszti - Pethő 1963. Hegedűs 1991. Hegyi 1978. Hegyi 1976. Hegyi 1989. Hermann 1998. Hóman-Szekfű 1935. Jankovics 1887. Jáksity 1962. Jáksity-Gelencsér, 1988. Jáksity 1997. Jenéi 1968. Jenéi 1972. Jenéi 1975. Jenéi 1976. Jenéi 1977. Juga 1913. Juhász 1931. Juhász 1932. Juhászné Viniczail997. Kállay 1958. Kállay 1972. Kállay 1974. Kállay 1977. Kállay 1979. Kállay 1980. Kállay 1988. Karácsonyi 1908. Karácsonyi 1985. Károly 1896. Katus 1979. Kiss-Sziklay 1902. Kőszegi 1991. Kusovác 1983. Lauschmann 1993-1996. Magony 1998. Makkai 1985. Mészáros (Fenyvesi) 1976. Móra 1972. Móra - Arany Magyar 198É Musebrink 1994. Muzsnai 1976. Nagy 1960. Nagy 1972. Nagy 1975. Nagy 1986. Nagy 1994. Nanovfszky 1996. Németh 1977. Németh 1979. GLASENAPP, HELMUTH VON: AZ öt világvallás. Budapest. Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben. ford. Berkeszi István Budapest. HADROVICS LÁSZLÓ: Vallás, egyház, nemzettudat (A szerb egyház, nemzeti szerepe a török uralom alatt) Budapest. HALÁSZ IMRE: Iváncsa. FMTÉ 17. 291-325. HARASZTI SÁNDOR- Pethő Tibor: Utikalandok a régi Magyarországon. Budapest. HEGEDŰS ANTAL: A kiváltságolt szerb nemzet a XVIII-XIX. században Magyarországon In: A szerbek Magyarországon. Szeged 127-134. HEGYI IMRE: A népi erdőkiélés történeti formái. Budapest. HEGYI KLÁRA: Egy világbirodalom végvidékén Budapest HEGYI KLÁRA: Székesfehérvár a török korban. História Klub füzetek 5. 3-19. Székesfehérvár. HERMANN RÓBERT: A Drávától Schwechatig. Századok. 130. évf. 327-379. HÓMAN BÁLINT-SZEKFŰ GYULA: Magyar történet I-IV. Budapest. JANKOVICS, MIODRAG: A magyar és a szerb művészet a 19. század közepén. In: Szerbek és magyarok a Duna mentén. II. szerk. Fried István. 331-339. Budapest. JÁKSITY IVÁN: Srbi и Stolnom Beogradu -fordításban: A szerbek Székesfehérváron (1543-1947) Vajdasági Múzeum Anyagok és mellékletek 2. Újvidék, szerk.: Dr. Rajkó L. Verzelinovity. Fordította: Matovics Mária. Kézirat. FML. Kézirattár. 447/64/1979. JÁKSITY-GELENCSÉR: A székesfehérvári görögkeleti szerb templom. Székesfehérvár. JÁKSITY IVÁN: A székesfehérvári görögkeleti szerb templom. Kézirat. Székesfehérvár Város Levéltára JENÉI KÁROLY: Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688-1690 között. Fejér Megyei Szemle, 5. 173-191. JENÉI KÁROLY: Adatok Fejérmegye török hódoltságkori történetéhez. FMTÉ. 6. 171-209. JENÉI KÁROLY: Források Dunapentele történetéhez 1546-1864. FMTÉ 9. 123-162. JENÉI KÁROLY: A délszláv betelepülés előzményei és folyamata Fejér megyében. VEAB Ért. II. 187-198. JENÉI KÁROLY: Fejér megye a Rákóczi szabadságharc idején. FMTÉ 11. Székesfehérvár. 5-20. JUGA VELIMIR: A magyar szerb korona országaiban élő szerbek. Budapest. JUHÁSZ VIKTOR: Közlemények Székesfehérvár 1848. év előtti közigazgatásából. In: Fejérvármegye és Székesfehérvár törvényhatóságainak almanachja. Székesfehérvár. 147-241. JUHÁSZ VIKTOR: Székesfehérvár szabad kir. város. In: Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. Székesfehérvár. 1-21. JUHÁSZNÉ VINICZAI ÁGNES: Székesfehérvár útjai és hidjai. Székesfehérvár. KÁLLAY ISTVÁN: Adatok Székesfehérvár népességi és gazdasági viszonyaihoz. 1688-1785. Történeti Statisztikai Közlemények. 3-4. sz. 47-73. KÁLLAY ISTVÁN: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688-1790.) FMTÉ. 6. 107-148. KÁLLAY ISTVÁN: Székesfehérvár kiváltságlevelei. FMTÉ. 8. 149-194. KÁLLAY ISTVÁN: AZ 1704. januári székesfehérvári kongresszus FMTÉ 11. Székesfehérvár. 21-24. KÁLLAY ISTVÁN: Adony története FMTÉ 13. Székesfehérvár. KÁLLAY ISTVÁN: A Magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Budapest. KÁLLAY ISTVÁN: Székesfehérvár regimentuma 1688-1849. FMTÉ. 16. Székesfehérvár. KARÁCSONYI IMRE: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1-2. Budapest. KARÁCSONYI JÁNOS: Magyarország egyháztörténete. Budapest KÁROLY JÁNOS: Fejér vármegye története I-V. Székesfehérvár. KATUS LÁSZLÓ: A nemz.etiség kérdés és Horvátország története, in Magyarország története 1848-1890. Budapest. 1333-1395. Kiss JÁNOS-SZIKLAY JÁNOS: A katholikus Magyarország... I. Budapest. KŐSZEGI MIHÁLY: A szerbek felköltözésének (1690) történeti előzményei. In: A szerbek Magyarországon. Szeged 65-77. KUSOVÁC NIKOLA: Katarina Ivanovics, az első szerb festőnő élete és munkássága. IKM. Közi. D.sorozat 150. szám. Székesfehérvár. LAUSCHMANN GYULA: Székesfehérvár története. I-IV. Székesfehérvár. LAUSCHMANN GYULA: Székesfehérvár nemzetőrei. 1848. Székesfehérvár. MAKKAI LÁSZLÓ: Tájak és népek. Magyarország története II. 1526-1686. Budapest, szerk.: Pach Zsigmond Pál 1425-1461. MÉSZÁROS (FENYVESI) LÁSZLÓ: Délszlávok és cigányok a dunántúli hódoltság területén. A Dunántúl településtörténete 1.1686-1768. MTA. VEAB. Értesítő II. 221-230. Veszprém. MÓRA MAGDA: Források Fejér megye törökkori történetéhez. FMTÉ. 6. 211-225. MÓRA MAGDA- Arany Magyar Zsuzsa: Másfél évszázados török uralom után Székesfehérvár újra szabad. In: A Székesfehérvári Egyházmegye ünnepi névtára. Székesfehérvár. 47-60. MUSEBRINK, PHILOMENA: Istenszülő-ikonok. Nyíregyháza. MUZSNAI LÁSZLÓNÉ: A soknemzetiségű Dunántúl kialakulása 1686-1773. VEAB Ért. II. 127-149. NAGY LAJOS: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768.) Alba Regia, I. 77-96. NAGY LAJOS: Adatok Fejér megye történeti földrajzi névanyagához. FMTÉ. 6. 227-309. NAGY LAJOS: Dunapentele története 1526-1849. FMTÉ. 43-123. NAGY LÁSZLÓ: A török világ végnapjai Magyarországon. Budapest. NAGYMÁRTA: Ortodox falképek Magyarországon. Budapest. NANOVFSZKY GYÖRGY (szerk): Kereszténység, katolicizmus, ortodoxia. Budapest. NÉMETH LÁSZLÓ: A katolikus egyházi élet megújulása Fejér megyében a török hódoltság után, 1688-1777. In: A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára. Székesfehérvár. 10-37. NÉMETH LÁSZLÓ: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688-1777) és első püspöke Sélyei Nagy Ignác (1777-1789) Székesfehérvár Évszázadai 4. 51-88. 65