Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32. 2002 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2003)

Évi jelentés 2002 – Jahresbericht 2002 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások – Archologische Forschungen. p. 114–115.

szelvényekben, elfordulásának sem volt nyoma. Nem tartozott épülethez. A közelében előkerült oszloptöredék alapján feltételezhető, hogy az első díszkút vonalában lévő oszlopsor alapzata volt. A falmaradványok teljes hiánya alapján a XCVII. épület vonala nem zárta le a központi teret. A XCVII. épület ÉK-i sarkát a 210/755 szelvény a-b részében kiszedett állapotban meghatároztuk. A fal É-i vonala előtt egy másik fal mutatkozott, de nem érte el a szelvény Ny-i szélét. A falmaradványok hiánya alapján a IV. században sem volt épület a téren, azaz feltételezhető, hogy ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a szentkerület korszakban, a IV. századi város (Herculia)/orMma is volt. A marcomann háborúk utáni újjáépítés szintje a szelvények jelentős részében rögzíthető volt. Ritkán fordult elő és rendszerint kis felületeken a késői korszak járószintje. A tér É-i részén a feltárt szelvények vastag törmelékréteget tartalmaztak, a nagyobb kövek felülete feketére égett. Ezek a leomlott falmaradványok a marcomann háborúban bekövetkezett pusztítás méretére eddig nem ismert bizonyítékokat adtak. A fal tövétől kb.10 méter távolságra talált romok arra engednek következtetni, hogy a térre néző két nagy csarnok (VII. és IX. épület) 8-10 m magas lehetett, és a háború után szinte alapfalaikon kellett újjáépíteni őket. A farum feltárásával párhuzamosan folytattuk az Augustus-templom (LXX. épület) középső cellájában be nem fejezett feltárást. A cellának feltehetően a középkorban elbontott járószintje alatt a nagy felületet négyzetalakban megosztó 3-3 falat találtunk, amelyhez hasonlók a görög templomokban is találhatók és a padló (mozaikpadló) tartására szolgáltak. A mozaikpadló itt nem került elő, egy-egy mozaikszem azonban egykori létezése mellett szólhat. A LXX. épület déli oldalán részben feltárt XCIV. épület jó állapotú terrazzo padlóján, illetve a padlót határoló falak mentén tovább folytattuk a helyiség falait díszítő falfestmények felvételét. A még be nem fejezett munka során háromnegyed ember nagyságú férfialak részlete került elő, továbbá egy páva testének részlete. Az előkerült töredékek a gorsiumi freskó-anyag legjelentősebb emlékei közé tartóznak. A helyreállítási munkák - a Kincstár kezdeményezésére és anyagi támogatásával - újra indultak. A nyugati városkapu környékének rendezése a vízvezeték, akna rendbe hozásával kezdődött, és elkészült a Ny-i városfalak konzerválásának terve. (Fitz Jenő) Szabadbattyán Szabadbattyán határában a Sárvíz-Malomcsatorna mellett folytatódott Pannónia eddig ismert legnagyobb méretű késő római kori épületének feltárása. A kutatás során az ÉNy-i oldalon egy kb. 630 m

2 alapterületű horreum került elő. A horreumnak épen megmaradt az igen erősen átégett terazzo padlója, a középső részen a tartóoszlopok helyeivel. A padlóról több mázsa izzott magvat emeltünk ki, a magok közt egy, az emeletről lezuhant átégett csontváz egy része feküdt, mellette karddal, nagyméretű ezüst csattal, arany Gratianus éremmel. A Ny-i traktus nyugati odalán újabb oszlopokat, az épület 1,5 m széles, 160 cm magasságban megmaradt falát valamint több helyiséget hoztunk felszínre. Előkerült a perystilium kiszedett fala is. (Nádorfi Gabriella) Székesfehérvár - Nemzeti Emlékhely A királyi bazilika déli oldalán eddig nem ismert épített sírokat, faragott köveket, embertani anyagot sikerült feltárni, közöttük egy koponyával, amelyen feltehetőleg temetési korona patinája látszik. (Biczó Piroska) Leletmentések a megye területén Baracs - Apátszállás. Árpád-kori templom, temető és faluhely. (Fülöp Gyula -Kulcsár Mihály) Bicske - Galagonyás. Újabb leletmentő feltárás az ismert neolitikus lelőhelyen. (Prander Péter) Csór 7. lelőhely. Neolit, rézkori, kora-, késő bronzkori, középkori lelőhely. (Prander Péter - Szálai Tamás) Dunaújváros - Intercisa Múzeum. Csatornázást megelőző régészeti feltárás a Vigadó utcában, kábelfektetést megelőző feltárást a Batsányi, Martinovics, Öreghegyi utcákban. Őskor, római kor, középkor. (Búza Andrea - Keszi Tamás) Iszkaszentgyörgy - Kisiszka, Nehézgépjármű út I. Bronzkori és Árpád-kori telepjelenségek. (Prander Péter - Szálai Tamás) Iszkaszentgyörgy - Kisiszka, Nehézgépjármű út II. Bronzkori, középkori, újkori objektumok. (Prander Péter - Szálai Tamás) Iszkaszentgyörgy - Sportpálya. Középkor. (Prander Péter) Kulcs - Gyöngysor utca. Középkori település nyomai. (Keszi Tamás) Moha - Gaja-patak. Őskor, bronzkor. (Prander Péter - Szálai Tamás) 1 A leletmentésekről nem kaptunk beszámolókat, ezért csak a helyszíneket a jelenségeket és azok korát közöljük. 120