Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
végett akkor éppen Székesfehérvárott voltam és a megyeházán láttam a 2 díszes ravatalt, kíváncsi voltam tehát a díszes temetésre, azért megvártam azt, és mivel a menet Zámoly felé haladt részt vettem a menetben is. Egyébként Károlyi alatt jelen voltam a 8 rendőr temetésén is Budapesten, szintén egészen véletlenül. T. i. véletlenül akkor éppen Budapesten voltam és az országház előtt mentem el, melyen látván a fekete bevonást és megtudván, hogy mily díszes temetése lesz a szocialistakommunista összecsapásban elesett 8 rendőrnek. Jelen voltam a temetésen és az országháztól a köztemetőig a gyászmenetben mentem éppen úgy, mint tegnap múlt egy hete a 2 vöröskatona temetésén a megyeházától a temetőig szintén a gyászmenetben mentem. így áll a dolog. Tehát sem a tanfolyamon sem a temetésen nem tüntetésből vettem részt. A szocializmus karjaiba pedig az elkeseredés és azon remény juttatott, hogy a szocialisták segítségével visszakerülhetek Sárosára, mi meg is történt volna, ha Nagyméltóságod el nem rettentette volna a sárosdi híveket az én visszavitelemtől. Ezek után újból bocsánatot kérek vagyonom elvesztése fölött érzett elkeseredésemből eredt Nagyméltóságod ellen szóval és tettel elkövetett kifakadásaimért. Ezek után vagyok megnyugtató válasz reményében legmélyebb tisztelettel Zámoly, 1919. augusztus 10-én. Nagyméltóságod alázatos szolgája: Nagy Károly plébános. " Erre az időre Prohászka püspök is döntött Nagy Károly ügyében, a mentegetőzést nem fogadta el, a már régen megígért felfüggesztést és eltiltást augusztus 12-én közölte a pappal: „Megkaptam mentegetőző levelét, mely fényt vet szavahihetőségére és jellemére, s szavakkal akarja feledtetni a bűnök, botrányok, s a hatóság ellen intézett támadások hosszú sorát. Tisztelendőséged úgy viselkedett az egyházzal szemben, mint a legelvetemültebb hitehagyott. S e bűneit és botrányait a bírói eljárás fogja öntudatára hozni, s a nyilvánosság elé tárni, melyet „ad depositionem " indítok Tisztelendőséged ellen. Vegye most tudomásul, hogy Önt ezennel felfüggesztem, minden egyházi ténykedésétől eltiltom. Csak a halálos betegeket láthatja el, ha más pap nem volna kéznél. Addig is az Istentiszteletet a csákvári plébános vagy káplánfogja végezni. " Nagy Károly egyházi büntetése mellett állami részről is büntetést érdemelt: két és fél évet töltött a szegedi csillagbörtönben 97 , ahonnan Zámolyra érkezett haza, s élete végéig ott élt. Prohászka püspök megélhetésére némi kegydíjat rendelt, már 1924-ben felmerült azonban a Püspökkari Konferencián, hogy „koldulással zaklatja a 3 SzfvPL. No.: 4579. 1919. augusztus 10. 6 SzfvPL. No.: 4579. 1919. augusztus 12. Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a magyar katolikus püspöki kar tanácskozásain. Kézirat, megjelenés előtt. SzfvPL. Kézirattár.; SzfvPL. No.: 4579. 1925. június 15. papokat" . 1926-ban Mikes János szombathelyi püspök elfogatását javasolta, mert egyházmegyéjében kolduláson érték, amit Prohászka püspök jelentett is a csendőrségnek". Egyházi büntetésére vonatkozóan egy későbbi iratból tudhatunk meg valamit. 1936-ban Szabó József zámolyi plébános vette elő az ügyet, akinél az addig is ott élő Nagy Károly jelentkezett. Szabó plébános leírta, hogy az eltelt 18 év alatt Nagy Károly nem járt misére, mert „a köztudatban az volt, hogy nem is szabad neki büntetésből a templomba bemennie" m) . Shvoy püspök válaszában idézi az 1919-es szentszéki eljárás bírói ítéletét, amely „Nagy Károly áldozópapot az összes papi ténykedésektől felfüggeszti és...a javadalomtól megfosztottnak nyilvánítja". Miután a kiközösítés nem szerepelt az ítéletben, a püspök nem látta akadályát annak, hogy „a szentgyónását végezze és továbbra is in more laicorum a szentségekhez járuljon ,m . Nagy természetesen azonnal többet akart, még a hónap végén a reverenda viselését kérelmezte, de ezt már nem engedélyezték számára 102 . Élete végéig megszégyenülten azon a helyen, Zámolyon kellett maradnia, ami ellen olyan vehemenciával tiltakozott. Dr. Schoderbeck Alajos tette az első kísérletet arra, hogy létrehozza a zámolyi római katolikus egyházközség önkormányzatát: 1920-ban kidolgozta szabályzatát 103 . Teljesen felbolygatott plébániát vett át, és a kedélyeket nem sikerült lecsillapítania. Az egyik legbuzgóbb katolikust, Jenéi Mihály egyházi gondnokot és iskolaszéki elnököt is sikerült maga ellen fordítania, mert nagy rendcsinálási szándékában a templomföldek elmaradt bérleti díja miatt törvény elé idézte. Az 1920. június l-jével Zámolyra helyezett Schürger Ödön plébános igyekezett a dolgot rendbe hozni és a kedélyeket végre megnyugtatni 104 . 1921-ben a templomföldeket két-három holdas kisbérletekben adta ki, ekkor Schneeberger Mihálynak, Posztl Sándornak, Brunner Antalnak és Bácskai Mihálynak 10 '. Ez a szerződési forma vált be a következő évtizedekre, bár természetesen a bérlők személye és a bérösszeg változott. Volt azonban kivétel is, amikor mégis egy személynek adták mind a kilenc holdat (például 1927-ben ifjabb Heinczmann Antalnak. 106 ) Németh Vince tevékeny és harcos plébánosa volt a falunak. Jó kapcsolatokat épített ki a földesurakkal, a gazdaság tisztjeivel és a bérlőkkel is. Készséggel kért engedélyt például Marschall Nándor, borbála pusztai bérlőintéző újszülött gyermekének a házuknál történő megkeMózessy Gergely: Prohászka Ottokár a magyar katolikus püspöki kaitanácskozásain. Kézirat, megjelenés előtt. SzfvPL. Kézirattár. ' SzfvPL. No.: 5862A 21782/1926 10 SzfvPL. No.: 4579. 1937. március 10. SzfvPL. No.: 4579. 1937. március 10. A püspök válaszfogalmazványa. n SzfvPL. No.: 4579. március 31. 13 SzfvPL. No.: 4579. 1920. március 13. 14 SzfvPL. No.: 4579. 1920. június 15., augusztus 20. 15 SzfvPL. No.: 4579. 1921. június 12. 16 SzfvPL. No.: 4579. 1927. március 13. 62
