Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
selő, Pintér Jenő lett, ami az uradalommal javuló kapcsolatokat mutatja 236 . 1927-ben távozott Zámolyról Hajnal Ferenc, akit Pápára választottak meg. Helyére a Nemzetnevelésben meghirdetett állásra Sumbszky Lajost választották. Javadalma pénzértékét 966 pengőben állapították meg ' . Az iskolaszék 1929-ig, az egyházközségi szervezet megalakulásáig a többi egyházi üggyel is foglalkozott. Számadásaikban az iskolai könyvtár fejlesztése és 1927ben a püspöki látogatás díszkapujának állítása vonhatja magára figyelmünket 238 . 1929-ben bevételként jelent meg a Hangya ajándékaként 80 pengő, melyet az iskola felszerelésére adtak 239 . A iskolai pótadók hátralékainak behajtása és végrehajtása az 1930-as években is igen nagy gondot okozott. Igen szemléletes leírást adott erről a helyzetről Szabó József plébános 1932-ben. ,J4em tudom milesz, ha a végrehajtást elrendelik, mert az állami adó végrehajtás is ostromállapottal jár. 12 csendőr volt készenlétben, az emberek 2025-ös csoportokban állattak a faluban, a lefoglalt állatokat szélnek eresztették, árverésen meg senki sem volt, mivel féltette életét és vagyonát. " 240 A plébános beszámolójából kiderül, hogy a tűztől, azaz a szándékos bosszúálló gyújtogatástól féltek az emberek, hiszen több rejtélyes tüzeset is előfordult tetézve még az amúgy is súlyos nyomorúságot. Shvoy püspök azonban a hátralékok behajtását rendelte el. 1930-ban a tanfelügyelőség ismét kezdeményezte a második tanítói állás megszervezését. A véleménnyel Németh Vince plébános is egyetértett, mégis maga volt kénytelen megírni a jelentést az egyházközségi tanács és képviselőtestület együttes üléséről, mely elvetette a javaslatot. Első magyarázatuk ismét az volt, hogy nincs is annyi tanuló, mint amennyi látszik. A 85 beírt tanuló közül eltávozott három, az újévi cselédváltozáskor ismét távozik négy. „Ruhahiány (cipő) és a távolság miatt rendesen nem jár iskolába 3 tanuló. A tényleges létszám tehát 75 tanuló. Ennyi máskor is volt." A második, komolyabb ellenérvük az, hogy „a második tanítói állás megszervezése esetén előbb-utóbb szükséges volna egy teljesen új 2 tantermes iskola építése tanítói lakással együtt". Erre pedig az egyházközség önerőből képtelen volt, s az államsegély megszerzését is rossz tapasztalatai alapján reménytelennek ítélte. Érdemes idéznünk azt a rövid leírást, amellyel jellemezte saját helyzetét a közösség. ,Az egyházközség lakossága az egy nagyobb birtokot és néhány kisbirtokost leszámítva 80%-ban nincstelen napszámos és gazdasági cseléd, akik sem a kántortanítói párbért, sem a reájuk kivetett iskolaadót nem tudják megfizetni, a közigazgatás pedig nem hajtja végre őket. Ezekre új terhet SzfvPL. No.: 4579. sch. 1924. június 1.; 1927. október 9. SzfvrL. No.: 4579. sch. 1927. december 6. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1927. december 6; 1928. június 17.; augusztus 20.; 1929. április 14. SzfvPL. No.: 4579. sch. június 30. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1932. december 29. kiróni képtelenség. A fizető képesek pedig, a kik a nemfizetők terheit is viselik, terményei ártatlansága miatt a fejük tetejéig nyögnek a fizetendő terhek alatt." 241 Hiába azonban a józan ellenérvek, a zámolyi híveknek tudomásul kellett venni, hogy a katolikusság létszáma növekedésével a gyermekek száma is nő, 1934-ban, amikor a tankötelesek száma már 107 volt, maguk kérték a segédtanítói állás megszervezését. Szabó plébános állt a mozgalom élére, s az egyházmegyei tanfelügyelőségnek javaslatot is tett. ,JSekünk szükségünk van egy kántorizálni is tudó, levente oktatói képesítéssel rendelkező egyesületben és énekkarban dolgozó tanítóra. Jelöltünk is volna, akit a nép ismer és szeret, agilis, ügyes tanító, Merán grófék nevelője." 242 . Ugyanakkor az állami tanfelügyelőség is jelezte a püspöknek, hogy ,^Zámolyról több róm. kath. szülő jelent meg azon panasszal, hogy az iskola túlzsúfolt, s emiatt gyermekeik nem részesülhetnek oly nevelésben és tanításban, mint kívánatos volna." " Az egyházközség vezetői úgy látták, hogy a második tanító béréhez a közösség szegénysége miatt csak a fizetés tíz százalékával tudnak hozzájárulni, a többit államsegélyként kérték. Ideiglenesen bérelt helyen akarták kialakítani a második tantermet, a tanító lakásául az eddig bérbeadott harangozó házat kívánták felkínálni" . Mindennek engedélyezését október 16-án levélben kérték a vallás és közoktatásügyi minisztertől, Hóman Bálinttól. A tanfelügyelő november 7-én látogatta meg az iskolát, és utasította a tanítót, hogy a heti szünnapot szüntesse meg és a délutáni tanítást hozza előbbre egy órával. A délután járó tankötelesek 40 százaléka ugyanis tanyasi és majori diák volt, télen őket előbb el kellett bocsátani, mert az erdőn át mentek haza 245 . Ebből az utasításból is kiderül, de Szabó plébánosnak Hóman miniszterhez írott következő évi levelében szó szerint is szerepel, hogy „két éve félnapos tanítás van, de így a tananyag nem végezhető el. " Sürgette a második tanítói állás szervezésének engedélyét, mert a következő tanévben 116 tankötelesre számítottak, akik közül a III-IV. osztályba 71 tanuló fog járni, de az egyetlen teremben csak 54 férőhely van. Érdemes idéznünk végső konklúzióját. „/// Székesfehérvár közvetlen szomszédságában egy 107 tanulóval bíró osztatlan iskola egy tanerő kezében valóságos kigúnyolása a magyar népoktatásnak, az analfabetizmus kitermelője és magyar kultúrfölényünk sírásója." Ugyanezt kérte a püspök is a tanfelügyelőségtől 247 . A valóban fojtogató gondok súlyát az egész falut szemügyre véve érthetjük meg. Ezeket fejtegette Szabó plébános a püspöknek írott jelentésében. ,Az alig több mint 700 lelket számláló egyházközségnek 107 mindennapi tankötele1 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1930. december 11. 2 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1934. szeptember 19. 3 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1934. szeptember 2 1. 4 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1934. október 14. 5 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1934. november 10. 6 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1935. október 6. 7 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1935. november 19. 74
