Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
egén szükségesnek látván, ugyan azért is annak jobb karba leendő állítását a Mlgos Grófom az Építtéshez szükséges materiákkal, mellyek a zámolyi határjában találtatnak, a Tehetségihez képest igen szívessen elő segélleni • , , s „20 ajanla. A régi katolikus templomocska alapkövét Bratankovits József kerületi esperes helyezte el 1772-ben, majd a kész templomot 1775. január 5-én szentelte be. Az avatáskori szentbeszédet Pater Aquilinus, kapucinus szerzetes tartotta 21 . 1778-ban a templom kegyuraként még a Lamberg családot említették 22 , de a XIX. században kegyúrként már a Vallásalapot kezelő Helytartótanács, illetve a század második felében a Vallás- és Közoktatási Minisztérium szerepelt. Ezt a templomot is többször újították, míg végre helyén 1837-ben kőtemplomot emeltek. Az új templom építkezéséhez már a Vallásalap adta a költségeket. Az új templom építése előtt a régit lebontották, a belőle felhasználható anyagokat licitáció utján eladták, a faanyagokból még az uradalmi tiszttartó is vásárolt ". Ugyancsak licit utján, de most a legkevesebbet kérőnek adták ki az elvégzendő munkákat: a kőműves munkát Langmáhr Mihály, a falazást és az ács munkát Grundbök Ferenc, az asztalos munkát Szász Péter, a lakatos munkát Német Mihály, az üveges munkát Schnetzer Ignác, míg a képíró munkát Spiegler vállalta. Az építés egészét a vállalkozók 5176 forintért vállalták 24 . Az új templom alapkövét 1836 augusztus 14-én helyezték el, majd az épületet 1837. november 5-én Farkas Ferenc nagyprépost szentelte 25 . Az 1845. évi canonca visitatio szerint: „belső bolthajtásra épült, s jól falazott,, van orgonája karzattal, szószéke, padjai. A bemenettől balra áll Krisztus koporsója, nagyjából a régi oltár maradványaiból állították össze. ...Egészen új a Szent Lőrinc tiszteletére épült oltár, kivévén képét, mely a régi templomból maradt vissza, miután restaurálták." ' A Szent Lőrinc római katolikus plébániatemplom utcasorban, szabadon álló, minden oldalról kerítéssel közrefogott klasszicista épület. Nyugat-keleti tájolású. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, homlokzati tornyos épület, északi oldalán sekrestyével, a délin oratóriummal. Enyhén előreálló, függőleges, lábazat és fejezet nélküli falpillérekkel, lizénákkal tagoltak főhomlokzatai. Tornya órapárkányos, toronysisakja gúla alakú. Hajójának födémé három szakaszos csehsüvegboltozat, főbejárata fölött a négy pilléren nyugvó orgonakarzatra, a kórusra keményfa csigalépcső vezet (Entz—Sisa Béla (szerk.) 1998, 162.). A zámolyi születésű Farkas Imre, akkor székesfehérvári őrkanonok még 1837-ben az új oltárra és a szentély kiM SzfvPL. No.: 4579. 1834. június 1. Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. ~" Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. 23 SzfvPL. No.: 4579. 1836. május 1. 24 SzfvPL. No.: 4579. 1835. május 3. ' Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. 1 Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. festésére ezer forintot adományozott. 1843-ben egy 326 fontos harangot, 1845-ben pedig a templom előtti Nepomuki Szent János szobrot adományozta szülőfalujának 27 , majd a szobor fenntartására is alapítványt hozott létre 28 . A szentélyben függő Szent Imre képet is Farkas Imre ajándékozta . Köveskúti Farkas Imre (1788-1866), székesfehérvári kanonok, majd 1851-től püspök. Zámolyon született uradalmi tisztviselő fiaként 1788. sugusztus 9-én. Székesfehérváron, Tatán, Szombathelyen és Pesten tanult, bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. 1813-ban szentelték pappá. Tanára volt a székesfehérvári szemináriumnak, majd Agárdon, Válón és Székesfehérváron látta el a plébánosi teendőket, Válón templomot épített. Székesfehérvár városa 1846-ban díszpolgárává választotta. 1851-ben szentelték székesfehérvári pöspökké, püspöksége alatt három plébániát és három lelkészséget alapított. 1856-ban az esztergomi bazilika felszentelésekor az ünnepi beszédet Farkas püspök mondta. 1864-ben titkos tanácsosi címet kapott. Vagyonát az egyházmegyére hagyta 30 . A zámolyi katolikus templom újjáépítése még kiáltóbbá tette a többi egyházi épület, a plébániaház és az iskola düledező állapotát. Kőrösy plébános mindkettő újjáépítését megkezdte. 1843-ban a faluban pusztító tűzvészre hivatkozott: „ezen plébániának állpotja...olyan, hogy..a közelíthető veszély esetére hely sints, hova a Matrikulákat, Protocollumokat és a Szentegyház Cassaládáját bátorságosan ragadni lehetné'''' . A kerületi esperes is felháborodással írt a plébánia állapotáról: „akármely jól intézett jobbágyi lak az övét fellöl múllya" . Ugyanezt tapasztalta Barkóczy püspök is zámolyi látogatásakor, s azonnal megbízta Kőrösyt, hogy készíttesse el az új paplak terveit 33 . A plébános mértékletességet tanácsolt az új épület tervezésekor: a tűzveszély miatt és az állandó viharos szél miatt a négyszögletes alaprajzot, a cserép fedést, valamint azt ajánlotta, hogy ne tervezzenek „pompás nagy ablakokat", hiszen a pap évek óta nem kapja meg az uraságtól a régen megszokott fűtésre való fát, de „még csak egy ágotskát sem". 34 Kőrösy halálával az építkezés terve ismét halasztódott. A közösséget az új pap kinevezése foglalkoztatta. Kőrösy halála miatt Nyáry Ferencet helyezték ide adminisztrátornak, akit úgy látszik, a hívek és az uradalom emberei is megszerettek, véglegesíteni akarták. Erdekében és Lamberg földesúr nevében ismét Körmendy Sándor írt a püspöknek", ennek ellenére Kálmán Jánost nevezték ki 36 . Kálmán alig két évi zámolyi Religio és Nevelés, 1845. július 24. .Religio és Nevelés, 1845. december 14. Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. Magyar Katolikus Lexikon III. Budapest, 1997. 502-503.; Mózessy Gergely: Farkas Imre (1851-1866). Szent István városa, 1998/6. 31 SzfvPL. No. 4579. 1843. azeptember 25. 32 SzfvPL. No.: 4579. 1845. július 6. 33 SzfvPL. No.: 4579. 1845. október. 34 SzfvPL. No.: 4579. 1845. június 25. 35 SzfvPL. No.: 4579. 1846. január 30. 36 SzfvPL. No.: 4579. 1846. május 28. 56
