Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
gató ember volt, nem poéta és nem szakíró, hanem u. n. alkalmi író. Thémáinak megválasztásában, valamint azok kezelésében nem volt rendszeres, de mindig jóakaratú és használni akaró. Fő motívumai voltak: egyháza, hazája, és különösen szeretett városa, Nagykőrös." (Marton 1929, 80-88, 86.). A RÓMAI KATOLIKUS GYÜLEKEZET A 19 katolikus család számára 1745-ben épült egy sövényfalú kápolna, amely átvette a középkori templom Szent Lőrinc titulusát (A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. 189190.) 1747-ben a kápolna Pátka filiája, egyetlen oltárát a majki kamalduliak adták 8 , más források szerint a templomocskában Szent Lőrinc képe függött 9 . Özv. Hochburg Mária Katalin 1746. december 19-i levelében kérte az illetékes veszprémi püspököt, hogy „most szaporodó szegény pápista jobbágyim lelki vigasztalására plebanust" küldjön. Kegyúrként a plébános eltartásához évi 50 Ft-tal és 10 pozsonyi mérő kenyérnekvalóval járulna hozzá. Igényei is voltak azonban: jó lenne, ha a pap németül is tudna, mert „mind Zámolyon, mind Csákberényben birkás majorimban számos cseléd vagyon", akik nyilván németek. Ezért fontos lenne, hogy „a nyelv kedviért ne kinteleníttetnének más helyekre ехсиггаЬгГ . Ez utóbbi nagyon becses adat számunkra, hiszen a kegyúri gondoskodás mellett azt is érinti, hogy zámolyi németek mikor és miért jelenhettek meg először e tájon, másrészt szól arról is, hogy az uradalom ekkor birkatartással foglalkozott. Az említett birkások azonban nem tekinthetők egyszerű cselédeknek: szaktudásuk miatt nagyobb becsületük volt munkaadójuk szemében, íme még plébánost is kértek számukra, az ő igényeik szerintit: németül tudót. A birkásgazdák és főként az árendás birkások között gazdagabbak is lehettek, mert forrásaink szerint a katolikus templom építését 1740-ben egy pusztai juhász, Rieder Bertalan adománya alapozta meg, s a papok eltartására adakozók is valamennyien birkások voltak (Farkas 1975.1. 51-55. -Szabó 1968. Kézirat 30.) A zámolyi katolikus egyház Csákvár, Pátka, utána 1783-ig Csákberény filiája volt. 1804-től plébánia. A zámolyi katolikusok 1784-ben kértek állandó lelkészt, ekkor létszámuk 433 lélek volt 11 , 1845-ben pedig már 636 katolikus élt Zámolyon. 1784-ben a csákberényi plébános tartására házaspáronként (a református párokat is ide értve) 30 krajcárt és fél mérő búzát, a közösség együtt 25 Veszprémi püspöki it. Can, Vis. 3. köt. pag. 97-101. 1747 9 MOL Htt. It. A Cass. Par. Dioec. Wespr.Fasc. 7. Accl. ad Nol Veszprémi püspöki lt. Protocoll. Eppale Tom. II. Pag. 332 Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, a továbbiakban SzfvPL. No.: 4579. 1784. pár csirkét és 300 tojást adott, a plébános földjét és rétjét művelte, az uraság által adott tűzifát kitermelte és behordta. Egyúttal kötelezték magukat arra, hogy az építendő templomhoz szükséges munkákat elvégzik. Természetesen meghatározták az esketésért, temetésért járó díjakat is 12 . 1788-ban Szegedi Pál kanonok és Zlinszky Ignác főszolgabíró hívta össze a katolikus híveket, s tudatta velük első helybeli lelkészük, Farkas Máté kinevezését, akit szeptember l-jén iktattak be zámolyi káplánná 13 . Ekkor szokásosként ígérték meg az 52 házaspár által adott 26 forint, és a fél mérőnyi kétszeres megváltásaként számított 39 forint évenkénti kifizetését, s ugyanakkor vállalták a plébániaház építése körüli munkák elvégzését (anyagok meghordása és a segédmunkák) „ha az Méltóságos Urunk mate rialekot fog resolválni ,x . 1804-ben már Trabáts Jácint plébánossága idején nyilatkoztak a kegyuraságot gyakorló Helytartótanács rendeletére a pap járandóságairól. Ekkor 17 forintot és 17 mérő „szelelt búzár ajánlottak házaspáronként a szokásos munkák, és a plébános számára szükséges őrletés megtétele mellett, de a stólapénz kilenc forintos megváltását nem vállalták, úgy döntöttek, hogy a szolgálatok megtétele (esketés, temetés stb.) után mindenki fizesse ki a szokásos díjat 15 . Trabáts plébános 1806-ban áldotta meg, majd 1821ben szentelték fel a község által állított kereszteket a temetőben és a templom előtt, mindkettőn festett bádog corpus volt 16 . Galla István bodajki segédlelkészként jött Zámolyra 1816-ban először adminisztrátorként. 1823-ban, távozásakor nagyon sajnálták hívei: „ezen hív lelki pásztorunknak tőlünk költözését fájdalmas szívvel szemléli az egész községünk, mert azt valjuk, hogy a mi Kegyes lelki tanítónkai holtig meg elégettünk volna" . Galla helyére Krizsány Ignác, székesfehérvári külvárosi segédlelkész jelentkezett, aki magyarul és németül tudott. 1823. április l-jével vezette be a kegyúr a püspök javaslatára a zámolyi plébániába 18 . Az új templom építését valójában ő kezdeményezte, bár már utódára maradt a valóságos építkezés. 1830-ban a plébános és a falu elöljárósága egybehangzóan bizonyította, hogy a régi templom dűlőfélben van, életveszélyessé vált 19 . Az építkezést a Helytartótanácstól kellett kérni, s ahhoz a lehető legtöbb adományt össze kellett gyűjteni, s ez a hosszú folyamat már az 1831-ben kinevezett Kőrösy István szolgálata alatt történt. Először a földesúrral, gróf Lamberg Ferenccel, illetve az uradalom fiskálisával, Körmendy Sándorral vették fel a kapcsolatot. Az ügyvéd így válaszolt a kérelemre: „maga a grófom is régen tapasztalván a zámolyi szentegyháznak egén rozzant állapotját, annak mind nagyobhítását, mind újítását 12 SzfvPL. No.: 4579. 1784. január 15. 13 SzfvPL. No.: 4579. 1788. szeptember 1. 14 SzfvPL. No.: 4579. 1788. május 6. 15 SzfvPL. No.: 4579. 1804. május 26. Kuthy István plébánia-történeti adatgyűjteménye. SzfvPL. Kézirattár. 17 SzfvPL. No.: 4579. 1823. március 4. 18 SzfvPL. No.: 4579. 1823. április 1. 19 SzfvPL. No.: 4579. 1830. november 2. 55
