Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A Fejér megyei Velence múltjából. p. 85–94.
állapították: az agrárszocialista mozgalom 1907 nyara óta hanyatlóban van. Az értekezleten felszólaló küldöttek a földmunkásegyletekben elért eredményeket vázolták. A jövőre nézve egyetértettek abban, hogy az egyletekben rejlő erőt tartalékolni kell az elkövetkező „osztályküzdelmekre", amelynek része az 1910. év parlamenti választások előtti politikai mozgalom lesz. 18 Az uralkodó körök a társadalmi feszültséget látványos intézkedéssel igyekeztek feloldani. 1900-ban megjutalmaztak néhány régóta szolgálatban álló és hűségesnek tartott gazdasági cselédet, alkalmazottat. A Pillitz gazdaságban a 28 éve szolgáló Hittyér János és Marhoffer József napszámos kapott pénzjutalmat. A jutalmazást évente ismételték, más-más cselédeket bevonva. Zárda 1895. október 15-én Velencén apácazárdát avattak. A zárdát Meszlény Gyula, szatmári püspök saját költségén építtette. Az épületben kisdedóvót és elemi iskolát helyeztek el. Az intézetet a paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek vezették, akiket a szatmári anyaegyház küldött Velencére. Az intézet a Szent Teréz Nevelde nevet kapta, az intézet alapítója, Meszlény Gyula, Teréz nevű édesanyjának emlékére. A felavatáson a fehérvári püspök, Steiner Fülöp, továbbá Zichy Nándor, Zichy Lívia földbirtokosok, a Meszlény-rokonság és a pannonhalmi főapát képviselője voltjelen. Az intézet kétségkívül befolyással volt a lakosságra, különösen a felnövekvő nemzedékre. 1904-ben a Néplap című újságot Velencén ingyenesen Csizi Imre, Molnár József, Tóth János, Klausz Boldizsár, Kovács Mihály és Tóth Pál földmunkások kapták. 19 Az első világháború és a forradalmak Az első világháború idején a sok nélkülözés, a háborúval járó megrázkódtatás az agrárszocialista eszmék megerősödését segítette. Az államrend összeomlása idején, 1918. október végén, november elején Velencén és a pusztákon népmozgalom kezdődött. A cselédség és a napszámosok a történelmi igazságtevés jelszavával maguk igyekeztek sorsukon segíteni. A polgári demokratikus szervek nem tudták a népi követeléseket megoldani, a népi mozgalom az eseményeket radikális irányába terelte. Az 1918 őszén, 1919 elején a Kisvelencén állomásozó katonai alakulat - a helyi megítélés szerint - kommunista vezetés alatt állt, a katonák bolsevik eszméket követtek. A hatóság attól tartott, hogy kommunista felkelés esetén az alakulat a fegyveres mozgalom támasza lesz. A népi mozgalom erejét jelzi a tény, hogy a Tanácsköztársaság 8 Alispáni, főszolgabírói iratokból a szociális helyzetre vonatkozó ч gyűjtés. 14 Feltáró lapok. kikiáltása után, szinte elsőként a megyében, március 23án forradalmi direktórium alakult, élén Szalay István halásszal. A munkástanács megválasztása 1919. április 11-én történt. Tagjai lettek: Szalay István, Moharos István, Moharos János, Kovács István, Szüts Dániel, Pálya József, Horváth Károly, Tuba János, Bárány Károly, B. Szüts József, Farkas András, Juge István, Bicskei József, Varga István, Nagy Károly, Nagy György, Huszár Mihály, Gál László, Romodi János, Pálinkás János. A községi Munkás és Földműves Tanács Intézőbizottságának (direktóriumának) három tagja lett: Szalay István elnök, Kovács István és Horváth Károly. A szocialista átalakulás teendői között a tükröspusztai termelőszövetkezet létrehozása figyelemre méltó volt, már a megyei tsz-központ megalakulása előtt, április 14-én létrejött. A 600 kat. hold területű Tükröspuszta, az utóbbi 3 évtizedben sűrűn cserélt gazdát. 1890-ben Manndorf Géza vásárolta meg, 1904-ben eladta Sárközy Istvánnak, aki négy évi házi gazdálkodás után, 1908-1910 között bérbe adta a birtokot. 1910-1915 között Petanovich József volt a tulajdonos, majd Polyák Jenő, aki még 1915 őszén Brüll F. Frigyesnek adta el. A következő gazda-váltás 1919 áprilisában történt, amikor Pich Richárd és felesége, Mauthner Margité lett. Tulajdonképpen a pusztát egy pesti bérházért cserélték el. Pich Richárd hamarosan felvette a Tükrösi nevet. Az adás-vételi ügylet létrejöttekor a nagybirtokok szocializálása már napirenden volt, az új tulajdonos feleségét, Pich Richárdnét, április 14-én a szövetkezet vezetőjévé választották. A választás a gazdaság alkalmazottainak jelenlétében történt. A gazdaság vezetését a volt intéző vállalta, kijelentve, az üzemvitelben törés nem lesz, és a földmunkásoktól tevékenységük folytatását kérte. A termelőszövetkezet alakulásáról szóló jegyzőkönyvben olvasható, hogy „megállapítják mindig a teljesítendő munkát, gondoskodnak kellő munkaerőről, az üzem folytatása és fenntartásához szükséges pénzekről és anyagokról, amellett szívükön viselik elv- és munkatársaik jogos igényeit, testi épségük biztonságát; jelszavuk a példás munka, az egymást becsülés és megértés." A jegyzőkönyvet Pich Richárdné, a gazdaság vezetője, Gerlang József, Csizmánk Ferenc, Balogh Imre és Liber Imre bizalmi férfiak írták alá. A Kisvelencén állomásozó Fejér-Tolnai tüzérezred katonái részt vettek a Velencén és Kápolnásnyéken tartott május elsejei ünnepségeken. Kisvelencén volt a 10. tüzérezred lovasosztálya dandárpóttestének parancsnoksága, amely egyben kiképzési bázis volt. 20 A polgári restauráció községi eseményei Az ellenforradalom helyi erőinek és külföldi intervenciót végrehajtó román hadseregnek egyik feladata Fejér megyében, a kisvelencei katonai tábor megszállása és a Főispáni, alispáni, főszolgabírói, intézöbizottsági irattár. A vármegye vezető tisztviselőinek jelentései. 1914-1919.
