Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A Fejér megyei Velence múltjából. p. 85–94.
A velencei plébániát 1788-ban alapították. Katolikus tanító Németh Ferenc lett, aki eredetileg szabómester volt. Az 1686-ben alakult református egyház papja Tóth Bicskei János. A templom tetőzetét 1755-ben javították, de bővítésre a hívek nem kaptak engedélyt. A jobbágyok a földesúr ellen panaszt tettek a vármegyénél, mivel az úrbéri szerződésen felüli szolgáltatásokra kényszerítette őket. Úgy tűnik, a hatóságnak nem sikerült a panaszt orvosolnia, mert 1746-ban több jobbágy elmenekült Velencéről. A vármegye kénytelen volt megállapítani: annyi jobbágy hagyta el Velencét, hogy annak kárát a köz látja. Megintették a földesurat, hogy nem mérsékelte a jobbágyterheket. 1764-ben Hrabovszky Antal, Meszlény Pál árváinak gyámja gazdálkodott a Meszlény birtokon. A faluban 1774-ben 82 házban 74 jobbágycsalád lakott. A jobbágyok összesen 759 hold szántót műveltek, rétjük 444 kaszás volt, szőleik 172 kapás nagyságúak. 1776-ban 982 fő lakta. 1784-ben 147 házban 237 család élt: a tényleges népesség száma 1028 fő volt. A forgalmas székesfehérvári-budai út mellett fekvő falu lakói régóta panaszolták, hogy erejükön felül rendelték őket fuvarba. 1803-ban kérték, ne egy stációt kelljen teljesíteniök, hanem csak felet, mert állataik a rossz takarmánytermés miatt leromlott állapotban voltak. Több fuvarra kötelezett gazda eddig is csak a szomszéd falvakból kölcsönzött lovakkal tudott eleget tenni a fuvarnak. A stáció VelencétőlSzékesfehérvárig tartott, a fél stáció Velence és Pákozd közötti távolságot jelentette. A vármegye segítséget ígért az igaerő tekintetében, és a fuvart Velencéről Pákozdig határozta meg. Francia háborúk és a jobbágyközség Az 1800-as évek elején, a napóleoni háborúkkal összefüggésben nagy volt a hadjárás és megerőltető fuvar. 1805. november végétől 3934 emberrel 5 zászlóaljat, a lotharingiai vértesekből 120 lovast helyeztek el Esztergom- Bicske- Székesfehérvár között, akik ezt a területet lezárták. A gyalogság egyharmadát Velencén állították fel. A velenceiek a megnövelt fuvarok miatt hetente 16 lovat kértek a vármegyétől, de az kérésüket nem tudta teljesíteni. A jobbágyok a faluban jobbágytelken élő nemesekre panaszkodtak, akik nem vettek részt a katonai szolgáltatásban, a forspontozásban, az utak javításában, csupán terményt adtak a faluban állomásozó katonáknak. A jobbágytelken élő nemesek száma elég nagy volt, állataikat az igen csekély urbariális réteken, legelőkön tartották, ezzel a teherviselő jobbágyságot nyomorították. A nemesek között volt Vörösmarty Mihály, aki 1814-ben Meszlény János árváitól bérelt javakat. Az armális nemesség és a falu földesura között is gyakori volt a konfliktus. Meszlény Ferenc földesúr nemes Görgei István fiait - zabcsomók eltulajdonítása miatt - 32 6 KÁROLY J., 1905. botütésre ítélte. 1805-ben Görgeit, mivel fizetőképtelen lett, házából is kibecsültette. A nemesség között, mivel a csekély földbirtokból megélni nem tudott, kézműves is volt (Nemes Sági Mihály csizmadiamester). 1809-ben, a francia támadás idején, újra nagyobb terhek nehezedtek a velencei jobbágyságra. A haditerv szerint: Bécs elfoglalása biztosnak vehető, és a franciák Magyarországba is betörnek, hogy Budát bevegyék. Buda védelmére fel kell sorakoztatni a fegyveres erőt, azaz a Győr-Pápa vonalában állomásozó katonák egy részét Székesfehérváron keresztül kell vezetni, és Velencén állomásoztatni, ahol a további parancsot megkapják. A Velencére érkező hadoszlopot a nógrádi és a zalai, köztük a sümegi- ezredek alkották. Az egységet Mecséry altábornagy vezényli, aki az oszlop egy részét Ercsibe, a másikat Téténybe irányítja és a Dunán kompon kelnek át. A tétényiek csatlakoznak a Gellért-hegynél megszervezett várvédelemhez. 7 Kegyúri terhek 1825-re a velencei katolikus templom állaga igen megromlott. A megyei deputáció az istentiszteletek átmeneti felfüggesztésére kérte a helybeli plébánost. A templom a plébániától távol, a falu felső végén volt, kis befogadó képességű, mindössze 300 ember fér el benne. A velencei anyaegyháznak 1300 hívője volt. A templom kőből készült, a szentély boltozott volt, a gerendázat, a deszkamennyezet azonban korhadt, a kórus felett alá is volt ducolva. A vármegyei deputáció egyetértve Kopátsy József püspökkel, a kegyurat új templomot építésére szólította fel. A Meszlény nemzetség ettől nem zárkózott el, de képviselői szerint anyagi erejük kevés volt az építéshez. A támogatásra a vallásalapot is fel kell hívni. A vármegye a javaslatot elhárította: a velencei templom kegyúri jog alá tartozott. 8 Velencei nemesek A Meszlény nemzetség kiterjedt volt. 1828-ban Meszlényi Ferencnek négy fia volt: Károly, Ferenc, József és Ignác, de ott élt Meszlény Lajos is. A nemesek között találjuk 1828-ban a Mentler, a Ritter, a Nagy, a Bognár, a Petrás, a Sági, a Salamon, a Kiss, a Csfk, a Csorna, a Bertalan, a Sándor, az Enyedi, a Horváth, a Csörgei, a Rattesid, a Pais, a Szüts-családokat, gyakran 35 fiúgyermekkel. A nemesi nemzetségek ugyanakkor több családot alkottak: a Szüts 7, a Csík 7, a Horváth 6, a Kiss 5, a Nagy 3 családot. 1828-ban Velencén élt gróf 7 Feltáró lapok. Adatok Fejérmegye történetéhez. Cédulagyűjtemény. 8 Acta locorum. Iratgyűjtemény a nemesi és polgári kori Fejér vármegye iratsorozataiból. Velence 87
